e l. ez¹

ez¹ mut nm 24B1 (fn-i értékben, ebbe, ebben, ebből, eddig, ehhez, ennek, ennél, erre, erről, ettől, ezért, ezen, ezt v. ragkettőzéssel eztet, ezzé, ezzel v. evvel ragos alakokban is)  e (kül. kijelölő jelzőként, ált. mássalhangzóval kezdődő szó előtt)

1. ’〈rámutatással v. anélkül:〉 a térben közel(ebb)i megjelölt, az itt közel(ebb) levő ember, állat, dolog’ ❖ Mi ez itt, a’ mi ide van írva? (1789 Mindenes Gyűjtemény C0366, 186) | Nézd ezt is itt (a’ halottra mutat) meg nem védelmezé a’ tisztes ősz haj (1824–1825 Vörösmarty Mihály 8524398, 37) | előttem a budai halmok még ki sem zöldült erdőktől koszorúzva, […] köröskörül az elkeresztelt lugasok: az ott Lujza, ez Margit, emez Sarolta (1889 Justh Zsigmond 8213009, 367) | Odavitték áldozatukat az Úr elé: hat födeles szekeret és tizenkét szarvasmarhát […]. Az Úr ezt mondta Mózesnek: Vedd át tőlük ezeket a kijelentés sátrának szolgálatára (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

1a. (pejor is) ’〈rámutatással v. anélkül, ill. anaforikus használatban, kül. személyre vonatkoztatva:〉ő²’ ❖ Kleombroteſt, Ágiſt, hozzánk kell hívatni, Király elttnk jó ezeket vallatni (1772 Bessenyei György¹ C1076, 99) | Hannulikot igen is ismerem, és jó Barátom nékem […]. – Különössen örvendem tehát véle való igen szép leveledzésedet. Ez igazán derék ember (1806 Cserey Farkas² C2557, 30) | No-no, öreg! csínján. – Olyan ez! kimondja, S megteszi amit mond (1879 Arany János 8014003, 77) | Én tudtam – messze anyám, rokonom van, ezek idegenek (1935 József Attila 9282127, 269) | – Miért – mondta az anyám –, csak nem félsz tőlük? Katona vagy te is. – Az, de jobb szeretnék ezekkel nem találkozni (1948 Sarkadi Imre 9586010, 43).

2. (alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’〈nyomatékosan:〉 a szövegkörnyezetben most meghatározott v. meghatározandó, ill. időben v. mentálisan, érzelmileg közeli ember, állat, dolog’ ❖ Ez már régi kérdés s rendes feszegetés, Hogy midn Édenben ln els teremtés – Vajjon mi lehetett Évának almája? (1772 Barcsay Ábrahám 7019024, 49) | Ez a futár Bárzsing úr. – No, ettől nem kérdezősködöm Béla felől – szólt elkedvetlenülten Lávayné, mikor a nevét meghallotta; – mert ez mindig hazudik (1862–1863 Jókai Mór 8209008, 123) | Kés van a markomban evvel vágom el torkodat! (1915 Móricz Zsigmond CD10) | ezen a lovon ül majd s ezen vágtat át a világ felett (1937 e. Dallos Sándor 9098005, 195) | én önnel értek egyet, mert ön is ezt mondta, hogy édes mindegy (1998 Országgyűlési Napló CD62) | A főhajót meredek hajlású tető, míg az oldalhajókat erre merőleges gerincű nyeregtetősor fedi (2000 Benczik Gyula CD36).

2a. ’a szövegkörnyezetben most meghatározott v. meghatározandó, ill. az időben v. mentálisan, érzelmileg közelivel azonos minőségű v. hozzá hasonló személy, dolog’ ❖ Nézd ki már, hogy a szöllö vesszö mitsoda tulajdonsággal, mesterséggel változtattya a föld nedvességét borrá, tüzzé, (spiritussá) ot, hol mellette a szilvafa, szilva ezzé módollya (1804 Bessenyei György¹ 7044047, 486) | Ó, nem ez voltam én, higyjétek el, szent isten, én nem ezt akartam! (1918 Havas Gyula CD10) | Szeretlek s nem szeretlek én, őrült s nem őrült, ez vagyok (1962 Devecseri Gábor ford.–Anakreón 9108040, 16) | Absztrakt geometria, absztrakt algebra stb., a matematika tehát most már nem szól semmi konkrétumról, csak elvont struktúrákról? Ezzé vált volna a matematika súlyos problémák megoldása után? (2002 Természet Világa CD50).

2b. (alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’a most szóban forgó, az imént említett v. a most említendő, ill. időben v. mentálisan, érzelmileg közeli cselekvés, történés, tény’ ❖ elö-ſzör Tokaj hozta-el italát, Éj-fél közt lepvén-meg a’ Hertzeg’ aſztalát. Ez után kezdödtek a’ nóták zengeni, ’S hangjokkal az erdök, és Egek rengeni: Eztet Trágédia követte végtére, Mellyet a’ ſzép ſereg jádzatot kedvére (1772 Bessenyei György¹ 7044025, 13) | Miért nem őrizte gyűrűjét jobban? ezért is bűnhödnie kell (1881 Szász Károly² 8426059, 118) | Éltem – és ebbe más is belehalt már (1936 József Attila 9282154, 334) | „Hogyan tud majd meglenni színpad nélkül?” kérdeztem. „Bolond ember – felelte –, olyan, mintha azt kérdezné: hogyan bírom ki éhezés-szomjazás nélkül! Se testem, se lelkem nem kívánja már ezt, amit itt csinálok! (1964 Ascher Oszkár 9010001, 158) | tartani kellett attól, hogy a lóállomány néhány hónap alatt teljesen tönkremegy. Ennek elkerülése érdekében a lovak zömét több száz kilométerre hátravonták (2010 Ungváry Krisztián 3330001, 33).

2c. (diskurzusdeixisben) ’〈a közvetlen szövegelőzményben kifejtett állításra, kérdésre utalva〉’ ❖ azt beſzéllik, hogy tegnap éjtſzaka késön látták a’ Bojárdót hozzád menni, és a’ ſzobád’ ajtajának haſadékán jól ki-vették, hogy ti-együtt igen bátorságos ſzövetséggel barátkoztatok, illetlen foglalatoſságtok után pedig együtt le-feküttetek; mond-meg moſt nékem: ha ez igaz-é? (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 277) | – Barátom, úgy-e, ön Szevillából szökött meg? – Miért tetszik ezt kérdezni? (1862 Szokoly Viktor 8452004, 116) | – Biztos vagy ebben, Ervin? (1937 Szerb Antal 9668030, 145) | – Ó, a gimi! – nézett maga elé apu üzlettársa elkalandozó tekintettel. – Azok az igazán szép évek! Az első buli, az első szerelem, az első intő… – Ez így van – vette át a szót apu (2010 Leiner Laura 3208001, 20).

2d. (alanyesetben, utalószószerűen is) ’〈személyre utalva az ő szem nm helyett is: helyeslő, megerősítő v. elismerő, ill. rosszalló kifejezésben〉’ ❖ A’ Pargaménás Gróf, Kastélyos Nemesség, Tzímer’ ’s Diplomával ditseked Község, Hajdant mind Paraſzt vólt: ’s ez ám a’ ditsség: Hogy jeles tetteket követte tiſzteség (1772 Orczy Lőrinc C0794, 41) | Ez volt ám az ember, ha kellett, a gáton, Nem terem ma párja hetedhét országon (1846 Arany János 8014001, 99) | Engem utál, gyűlöl, nem bízik bennem, érzi, hogy gonosz vagyok, fél tőlem, ez az: fél tőlem (1917 Moly Tamás CD10) | Dávid fiam, – mondta felsugárzó jókedvvel, – látod, ez aztán derék dolog (1921 Bíró Lajos 9059001, 13) | – Ez igen! … Hát hiába, a Zoli … (1969 Mándy Iván 9420022, 74) | Ez már aztán mindennek a teteje! (2002 Országgyűlési Napló CD62).

2e. (ismételve v. az az szóval, az és, s, meg ksz-val kapcsolva) ’〈megnevezni, kifejteni v. felsorolni nem akart v. nem tudott (több) személy, dolog, körülmény stb. helyettesítésére〉’ ❖ Ezt ’s ezt hallom erröl az Emberröl, de magam ſe hiſzem (1781 Gombási István ford. C1883, 103) | Midőn ez országgyülésen mi, alsó tábla azt állítottuk, hogy ennek és annak meg kell történnie, mert azt mi akarjuk s mi a nemzet akaratának képviselői vagyunk, mit feleltek rá? (1845 Szemere Bertalan 8437011, 236) | Az idősebb emberek el tudják mondani az érdeklődő idegennek, hogy [a krokodil] ezt meg azt, ennek meg annak a fiát, annak és annak az ivadékát s azonkívül még sok lovat, tevét, öszvért, szamarat, kutyát, juhot, kecskét rántott le a zavaros habokba s evett meg (1933 Az állatok világa ford. CD46) | Való igaz az, amit Békesi László képviselőtársunk elmondott, az önkormányzati törvény megköveteli, hogy ez és ez és ez és ez szintén törvényileg szabályozva legyen (1990 Országgyűlési Napló CD62).

2f. ’〈Kötött szókapcsolatok vezérszavaként gyakr. elhomályosult jelentéstartalommal.〉’ • ennek előtte (/vál) ’ezelőtt, ill. régen’ ❖ Bánffi György Wesselényi Farkasnével egybenszűrte a levet ennek előtte nem sok idővel (1775 Rettegi György 7282003, 357) | Ennek előtte Sziléziában is valának úgy nevezett mesterdalnokok, a kik nyilvános gyülekezeteket tartottak a városházán és dalaikkal versenyeztek (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Mintha most ébrednék rá, hogy ennek előtte soha nem láttam őket (1986 Nádas Péter 9466003, 236) • ennek felette (rég) ’ezenfelül, ezenkívül’ ❖ Arról az Óldaláról vágja pedig-el a’ Mettzö a’ Veſzſzöt, a’ honnét Termö ſzem Mettzö kése alá nem eſik; mert külömbben a’ Veſzſzöböl ki-ſzivárgó Nedveſség a’ Szemet meg-vakittya. Ennek-felette a’ Mettzéſt alólról fel-felé és hárántékosan tegye (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332010, 223) | Nem egy két helyen találtatnak ollyan nagy bőrfábrikák is, a’ mellyekben nem tsak az hogy a’ bőröknek minden lehető nemeik készíttetnek; hanem ennekfelette azok meg is festetnek és aranyoztatnak (1818 Mokry Benjámin ford.–Möller² 8315022, 403) • ennek okáért (kissé rég) ’ezen ok miatt, ezért¹’ ❖ [Vesta] kápolnája elött egy Ciprus, avagy boroſtyán fa-is ſzokott ültetni, és azt vélék az emberek, hogy addég léſzen ſzeréntsés a’ ház, valameddég zöldségében meg-marad a’ fa. Ennek okáért ſzorgalmatoſſan viſelték gondgyát a’ Cyprus-fának (1774 Dugonics András C1484, 209) | az 1873. évi közgazdasági válság hatása alatt, a mely állandó árhanyatlást idézett elő, a vasgyárak messzebbmenő központosítása és újjászervezése vált szükségessé, hogy a nyersvas és a fűtőanyag, stb. szállításán megtakarításokat lehessen eszközölni. Ennek okáért a Bessemer-kohót és az ustrońi hengerelőművet Trzyniecbe helyezték át (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | Hiába termelték külön-külön a szőlőt, a mustot együtt erjesztették. Nagy musttömeg, nagy hő, nagy hőben pedig, ha hiányoznak az automatizált, nyomban reagáló hűtőberendezések, tejsav képződik. Itt kezdődtek a szocialista bor betegségei, a „borhibák”. Ennek okáért a magyar szakkönyvek fő témája a borhibák kezelése (2000 Magyar Hírlap CD09) • ennek utána (/vál) ’a szövegkörnyezetben most meghatározott v. a mostani esemény után, ezután’ ❖ Királyi ſzavamnak erejével im tégedet moſtanság valóságos Grófnénak nevezlek, élj ezen névvel ennek utánna mindenek elött (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 43) | Iszákos élete miatt sok perpatvar volt közte és felesége között, a minek elválás lett a vége. Ennek utána még nagyobb mértékben folytatta a férj az ivást (1889 Pesti Hírlap 8657001, 6) | Déltől másnap reggel hétig feküdtem a szőnyegen, mint egy halott, de aztán fölkeltem, elszívtam a kávéhoz két cigarettát, ennek utána zuhanyoztam, fölöltöztem (1989 Csengey Dénes 1028001, 5).

3. ’〈az az, amaz mut nm-sal szembeállítva:〉 az egyik személy v. dolog’ ❖ jó mind a’ Járó, mind a’ Fejös-Marhát az Ugar Földeken termett külömb-külömb-féle Nyári Veteményekkel […] egéſz Nyáron által ottan tartani, úgy hogy, hol ezt, hol amazt adja nékie az ember (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand 7332006, 99) | az én elméletem ellen felhozott és felhozható érvek egy cseppel sem erősebbek, mint a mellette felhozottak; feltevés ez is, az is (1868 Orbán Balázs 8340002, 33) | A sétatéren pedig fecsegett, viháncolt, nevetgélt, hol ezzel, hol azzal (1950 Jankovich Ferenc ford.–Rolland 9275031, 83) | Az ember nem tudja, mekkora jelentőséget tulajdonítson ennek vagy annak (2002 Gedeon Béla ford.–Adams 3117003, 163).

4. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt) ’〈rámutatással v. anélkül:〉 a térben közel(ebb)i megjelölt, az itt közel(ebb) levő 〈ember, állat, dolog〉’ ❖ jöve a’ sír-ásó Kérdé tle: kijé itt ez a’ koporſo? (1776 Kónyi János ford.–Gellert 7190018, 21) | Tudván Lichtenberg (nevezetes német természettudós) milly nehéz a tudatlan népet valami okosra bírni, ezért jött ez elmés ötletre, hogy a réteken vagy szántóföldeken magánosan álló minden fa csúcsaira egy táblát kellene szegezni, mellyre nagy betűkkel ez lenne irva: „tudtára adatik mindenkinek, hogy ez alatt a fa alatt minden embert megüt a menykő” (1843 Tarczy Lajos 8464005, 203) | A társas életben csakugyan nyomasztó helyzet az, ha az ember (kivált egy nő) valakivel találkozik, azt üdvözli, s ha kérdik az ismerősei: „Ki ez az úr, mért üdvözölted!” (1898 Jókai Mór CD18) | Éppen jókor jön, édesapám. Fogja meg a végét. Ide szorítsa ehhez a bütyökhöz (1941 Tatay Sándor 9704005, 180) | Ni ezt a lovat – és most hátrafordította arcát a nyugodtan álló ló felé –, ezt a lovat nálam nem ütik (1962 Lengyel József 9395004, 250) | Mártonék itt mennek el előttünk. Szép, fiatal kis felesége van. Zsebkendőt tart a szájánál, s hallom, amint mondja, hogy fáj a foga. – Ne menjetek haza, vegyél ebből a szilvapálinkából a fogadra, megszűnik tőle – kérleli Pista őket (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

4a. (egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt) (kissé rég, ritk) ’ua.’ ❖ Ládd e’ két gödölyét, moſt-is az annyára Mekegnek ſzegények (1774 Dugonics András ford.–Vergilius C1484, 261) | Vigyétek e fiút, mert úgy gyötör, Hogy ki nem állom (1864 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | – Ki hozta e levelet Jancsi? – A Festetics uraságnak Kajla czigányja (1905 Eötvös Károly 8127004, 213) | [Ecuador elnöke alelnökét] így mutatta be: „Nézzétek e fenséges combokat!” és azzal bizonyításként meg is emelte a tréfára szintén kész hölgy szoknyáját (1996 Magyar Hírlap CD09).

5. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt, alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’〈nyomatékosan:〉 a szövegkörnyezetben most meghatározott v. meghatározandó, ill. az időben v. mentálisan, érzelmileg közeli 〈élőlény, dolog, körülmény stb.〉’ ❖ kedves Gyurim, ne vegyed roſz neven, Hogy ha azt javaslom hogy határod légyen; Ezt az igazſágot magam tapaſztaltam Midön határ nélkül tágon koboroltam (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 16) | vedd magadhoz szolgádot ebbe a’ napba, ebbe az órába, ebbe a’ pillantatba (1832 Rosty Zsigmond 8398002, 69) | Ebben a mondatban: én írok, minden egyes szót két különböző oldalról lehet fölvenni (1864 Árvay József 8017002, 119) | visszacsúsztam a pálinkás üvegek és a bordélyházi lányok közé. Ami szabad időm volt, azt e között a két stáció között morzsoltam le (1926 Kassák Lajos CD10) | Mondhatom, bármit mondanak nagyságotok álmai, az én sejtéseim soha nem voltak olyan tiszták és láthatók, mint ebben az időben, amikor az új Magyarország sorsán gondolkozom (1930 Krúdy Gyula CD54) | egy nagy szürke madár odavágott a csirkék közé. Hogy mi volt ez a madár, sajna még ma sem tudom… (1968 Fekete István 9142006, 110) | Beszélt már arról, hogy volt a klinikai halál állapotában, és a halál nem gonosz... – Nem gonosz. Nincs ellenséges szándék e mögött a jelenség mögött (2001 Magyar Hírlap CD09) | Az álom [Hermészről] megigézi Edgart. […] Élvezi, hogy ő erről az istenről álmodott, ezzel az istennel van rokonságban (2010 Murányi Beatrix ford.–Kast 3240005, 271).

5a. (egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt, alárendelő összetett mondat főmondatában utalószószerűen is) ’ua.’ ❖ [Krisztinát] im ez órától fogva az én Hertzegi Menny-Aſzſzonyomnak, és jövendöbéli Páromnak tartom, nevezem, és hirdetem (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 397) | e kép készűlte idejében, mint mindjárt évszámát látni fogjuk, csakugyan ez időben, 1318-ban, a szepesi várnagy Semsey Frank Tamás (Frank de Sempse) volt (1884 Ipolyi Arnold 8197004, 234) | a leány szeretett soká a dunnák közt heverészni reggel; s e tekintetben Károlyban megértő szívre talált (1916 Kaffka Margit 9290041, 24) | E városban, ahol nem lüktet semmi élet, Mint egy nőben, aki elsatnyult és kiélt lett, Érezni, hogy bizony, valami elveszett (1964 Nemes Nagy Ágnes ford.–Hugo 9479097, 203) | Még nem kell kétrészes fürdőruha – hazudtam az ez ügyben illetékes családi tanácsnak, holott megőrültem volna azért, hogy legyen (2007 Józsa Márta 3150011, 1108).

5b. (tárgyragos jelzőként) ’〈csodálkozó, ill. bosszankodó kifejezésben〉’ ❖ – Ezt a pechet! Ezt a pechet! – mindenki ezzel állít be az öltözőbe félidő után (1927 Nemzeti Sport okt. 10. C7152, 3) | És ezt a szerencsét! Ahogy az orvosék nekiláttak, és kettesben leszedték a falról a csempét, mielőtt még megkötne, és utána kimentek a városba, kijárni a dühüket – hát belebotlottak a tíz évvel ezelőtti kőművesbe (1973 Balla László 1010013, 119) | A poshadt tócsákat kerülgetve jutok be a Wat Mahatatba, lerogyok egy padra, útikönyvemet böngészem, amikor hozzám lép egy fiatal szerzetes. Ezt a mázlit! (1997 Természet Világa CD50).

5c. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt, ismételve v. az az szóval, az és, s, meg ksz-val kapcsolva) ’〈megnevezni, kifejteni v. felsorolni nem akart v. nem tudott (több) személy, dolog, körülmény stb. helyettesítésére haszn. szerkezetben〉’ ❖ mindazonáltal tsak nem egéſzſzen hívdhet, hogy ebben ’s ebben a’ Klastromban kell néki lenni (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 573) | határoztassék el, hogy a tárgynak tökéletes bevégzése előtt soha sem álhasson jót a kerületi előlülőség arról, hogy holnap erre és erre az orára lehessen országos ülést hirdetni (1833 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | – Beszélni fogok – határozza el –, de ezt, meg azt kihagyom a beszédből. E helyett az argumentum helyett másikat teszek. Ezt meg azt a pontot így hegyezem ki, a beszéd közepéből kilökök egy csomót, a farkát megtoldom, az elejét összevonom (1889 Mikszáth Kálmán CD04) | Ez és ez a fiú, hogyan és mikor került szorosabb kapcsolatba evvel és evvel a lánnyal? (1931 Gergely Sándor 9188006, 18) | odabenn elkennek és kifaggatnak, elszámoltatnak, hol jártam, mit loptam, mit tudok erről meg arról a betörésről (1989 Fel a kezekkel! 1024023, 351).

6. (egyeztetett jelzőként hat ne-s fn előtt az az, amaz, ill. egyeztetés n.-i jelzőként hat ne n.-i fn előtt az amaz mut nm-sal szembeállítva) ’egyik 〈személy, dolog〉’ ❖ Visgálják-meg ök jó lelki-eſmérettel, hogy ha valaki hiſzen vagy nem hiſzen im’ ez, vagy amaz tudománynak, vallyon jobban léſzen-é a’ dolog, vagy roſzſzabbúl (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel C4564, 235) | ha tizszer kérdeztettem, millyen volt e’ vagy ama tárgy, ez vagy amaz asszony, leány, férjfi, ur, paraszt, ’s millyen öltözettel külömböztették meg magokat; alig tudtam kielégitő feleletet kivált pontos leirást egyszer adni (1845 Kis János¹ 8240001, 13) | A nyugtalan uszkókok könnyű hajóikon hol ezt, hol amazt a dalmácziai vidéket lepték meg (1892 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a múlt században a novella sose látott virágzást ér el, még pedig kezdettől fogva végig, szakítatlan folytonosságban, hol ennél, hol annál a népnél, hol egyszerre valamennyinél (1934 Gyergyai Albert CD10) | [A beszélő köntös] fő helyszíne Kecskemét, a „különleges státusú” város, amelynek hol ettől, hol attól a féltől kell megóvnia törékeny, bizonytalan szabadságát (1994 Új Könyvek CD29).

7. ’〈Frazémaszerű szerkezetekben.〉’

7a. (az egyszer szó v. régen annak -re ragos alakja előtt) ’〈annak kif-ére, hogy a kijelentés az ekkori, a mostani alkalomra, esetre vonatkozik〉’ ❖ Szent Iſten! nyavalyámat ha meg gyógyítod ez egyſzer […]: Nem fog látni ſzemem valameddig ſzáz napot Égen, Mind addig, fogadom, Jéhova, bort nem iſzom (1777 Baróti Szabó Dávid ford.–Baróti Szabó C0823, 232) | – Még a tükörről szeretnék valamit kérdeni – de most ez egyszerre tán elég is lesz, ennyi? (1855 Vasárnapi Újság CD56) | A deres bajuszú huszár vállat vont, és tovább akart menni. De Glücklich most ez egyszer nem eresztette (1909 Krúdy Gyula CD54) | Irgalmazz nekünk még ez egyszer, tipord össze vétkeinket (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

7b. (az idáig szó előtt) ’〈a hsz-i jelentés nyomatékosítására〉’ ❖ – Ahán! – mondá Maxenpfutsch úr, s most már világosságot érzett agyában afelől, hogy Bogumil mért van úgy beleőrülve a misszbe, amit ezidáig bizonyára nem értett (1862 Jókai Mór CD18) | én hoztalak be Erdélybe, én is tartottalak ezidáig (1922 Móricz Zsigmond 9462004, 196) | bár nem volt újdonság előtte a történet egyetlen szava sem, most, hogy ebben a helyzetben idézte fel újra, másként látta az értelmét. Ezidáig csak szó, fájó emlék volt az egész (1952 Láng János 2051008, 31) | [a cifrálkodás] hirtelen kedves lett nekem, remélvén, hogy jobban fölcicomázva jobban tetszem majd neki; épp ezért a ruhákat, az aranyat, a gyöngyöket, s más drága holmikat most többre becsültem, mint azelőtt. Aki ez idáig a templomokba, ünnepekre, tengerpartra és a kertekbe nem más vágytól indíttatva járogattam, csak azért, hogy a velem egyívásúakkal találkozzam, most új kíváncsisággal kezdtem a mondott helyeket felkeresni (1964 Jékely Zoltán ford.–Boccaccio 9278105, 15) | a kormány, amely irtózott ez idáig attól, hogy a közlekedés okozta környezetpusztításnak a legkisebb mértékig is ellenálljon, most hirtelen környezetvédő lett. Budapesten például a Hungária körúton belül kitiltja a gépkocsikat (1991 Langmár Ferenc 2003022, 3) | A legfontosabb kérdést azonban, feloldja-e a gravitáció újraértelmezése a konfliktust a speciális relativitáselmélettel (ami a newtoni gravitációelmélettel ellentmondásban volt), ez idáig megválaszolatlanul hagytuk (2003 Gergely Árpád László ford.–Greene² 3118001, 74).

Ö: em~, mind~, ugyan~.

Vö. CzF. e¹, ebbe, ebben, ennekelőtte, ennekfölötte, ennekokáért, ennekutána, erre nézve, ~, ezidei, ezidén, ezokért; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT. e, ebbe, ebben, ebből, ehhez, ennek, ennél, erre, erről, ettől, evvel, ez¹, ezen², ezzel; ÚMTsz. ez¹, ezidáig; ÉKsz.² ezidáig.