ebadta mn, fn és msz 

I. mn 6A

1. (kissé rég) ’〈kül. indulatos beszédben: másoknak bajt, kárt v. bosszúságot okozó személyre vonatkoztatva〉’ ❖ hozza hát kapitány úr az eb-adta papját! (1811–1820 Kazinczy Ferenc C5318, 411) | erre a fundamentumra rá nem lépsz, amig élek! Ebadta uzsorás fajzat! (1907 Nagy Endre 9469001, 39) | meghalsz, ebadta németje, ha rögtön meg nem mondod, ki a gazdád! (1936 Herczeg Ferenc 9241004, 273).

2. (rég) ’〈ingerültséget keltő, bosszantó, ill. neheztelést v. nemtetszést kiváltó dologra, helyre stb. vonatkoztatva〉’ ❖ küldöttetek é pénzt? mert ha nem, ugyan fogok káromkodni, az ebatta Bétse többet 30 Aranyamnál el emésztett (1790 Kazinczy László C2555, 66) | Nem szeretem azt a sok ebadta teketóriát, azért simpliciter [= egyszerűen] tenek szólítalak (1846 Petőfi Sándor 8366464, 39) | Hadd teremjen ebadta hitvány ezüstje (1883 Mikszáth Kálmán 8312237, 184) | Hadd bűnhődjék az ebadta városa [ti. Szeged], amiért Dósát, ezt a toportyánférget […] engedte nagyra nőni (1919 Juhász Gyula¹ 9284889, 252).

3. (biz v. tréf) ’huncutságokra, csalafintaságokra kész, csibészkedő 〈gyerek, ill. ilyen gyerekek csoportja〉’ ❖ Ebadta kölyke, csak élőszóval beszélhetnénk vele. Már bosszant, hogy oly sokáig hallgat (1870 Mikszáth Kálmán CD04) | a diák tanuljon. Tanuljon bizony az ebadta csibe és ne politizáljon (1907 Ady Endre CD0801) | [a professzor] őszinte megdöbbenéssel vette észre, hogy hétéves fiának vásárolt, a görög filozófiáról szóló könyv lapjaiból az ebadta kölyke repülőgépeket hajtogatott (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. (biz v. tréf) ’fortélyos, csalafinta 〈jelenség, dolog〉’ ❖ az idealizmusnak ez az ebadta igazság a javulhatatlan ellensége (1902 Ady Endre CD0801) | ebadta unió (2000 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 6A

1. ’〈alávaló, hitvány, minden rosszra képes ember v. közösség megnevezéseként v. szidalmazó megszólításaként〉’ ❖ Báróczi azt mondta a’ Patakiak vádjokra: Hát az ebatták nem tudják, hogy mikor az ember galambot akar fogni, mézes búzát hint el! (1789 Kazinczy Ferenc C2554, 521) | Fogsz-e beszélni, ebadta! (1895 Zempléni P. Gyula ford.–Zola 8536004, 22) | Olyan tizenkettőt fog kapni az ebadta, hogy ketté reped bele (1935 Szabó Dezső 9623024, 129) | A lázadás nem engedélyeztetik, megértettétek, ebadták? (1955 Wessely László ford.–Tolsztoj¹ C4551, 30) | Azért kisördögnek sem mennék el! Lehet, hogy szórakoztatóbb, mókásabb s előnyösebb is – még sincs kedvem hozzá. Pedig az ég ebadtáit akár irigyelhetném is (1986 Bodor Pál 1019011, 73).

2. (biz v. tréf) ’huncutságokra, csalafintaságokra kész, csibészkedő gyerek’ ❖ Szép fiú az ebadta (1917 Móricz Zsigmond CD10) | ők ketten, mint két iskolából lógó ebadta (1996 Magyar Hírlap CD09) | Collodi azt az ebadtát álmodta meg [ti. Pinocchiót], aki mindent kipróbál (1998 Magyar Hírlap CD09).

III. msz 0 (rendsz. hat ne-vel) (rég)

’〈bosszúság kif-ére v. szitkozódásként, a mondanivaló nyomatékosítására〉’ ❖ ki meri most abba [ti. a világ folyásába] magát avatni az ebatta (1798 Csokonai Vitéz Mihály C1328, 257) | levelemet zsebembe dugtam, s addig hordoztam, mig… elveszett. Ebadta, ez kutya vexa, de ki tehet róla; most már ugy pótolom ki, a mint lehet (1846 Petőfi Sándor 8366462, 35) | Hej, sógor úr! Ébredjen, az ebadta! Délre jár az idő (1871 Mikszáth Kálmán 8312027, 92) | Most henczegj, németség, Ha tudsz, az ebadta! (1896 Endrődi Sándor 8125085, 137) | [apám] a nagy kérdést feladta, milyen pályára vágyom s készülök. – Költő leszek, – feleltem. – Tyű, ebadta! – hördült a hangja (1938 e. Dsida Jenő 9114056, 124).

Sz: ebadtáz.

Vö. CzF. ėbadta; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.