eddiglen mut hsz 0 (rég)
1. ’〈Időviszony jelölésére.〉’
1a. ’a mostani időpontig v. eseményig, ill. a mostanáig tartó idő(szak) alatt (vmikor)’ ❖ Az únſzoló kivánság, hogy meg-érteném, mi légyen irva a’ levélben, mellynek irására ſzemélyemet okot adni éſzre vettem, és meg-tudnám, ha valóban olly kegyeſségében állok-é Hertzegségednek, mint eddiglen magát hozzám mutatni méltóztatott (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 150) | immár több Gyléſeket itt-is, amott-is tartottunk, nagy, és meg-magyarázhatatlan munkát, fáradságot, és költségeket-is ugyan ezen dologban eddiglen tettünk (1790 Lethenyei János ford. 7209002, 68) | Eddiglen tiszteltetek, mint Herczeget; majd nem sokára mint Királyt láthattok a’ kormányszék’ bíborán (1823 Vörösmarty Mihály 8524391, 142) | ritkán mutatkozott eddiglen akkora kicsapongás, és olly közdepravatio, hogy megyei szoros rendőrségi szabályok a tanácskozás’ méltóságát, a vélemény’ szabadságát és a szavazati jog’ szeplőtlenségét fentartani ne volnának elégségesek (1843 Kemény Zsigmond 8235029, 15).
1b. (a még szóval együtt is) ’egy bizonyos idő v. a szóban forgó dolog (kezdete) óta és jelenleg’ ❖ Nálunk a kritika szó gyűlöletes lett magunk által, vagy durvaság vagy szárazság lévén bélyege eddiglen (1826 Toldy Ferenc CD30) | [Eger] érczbányákból azonban eddiglen csak vasat bír előállítani nagyobb mennyiségben (1845 Hetilap 8636002, 23) | Csak a nagy lejtősségek állnak még eddiglen ellent a vasutak átalános alkalmazásának, de az emberi ész, melly maga nemében ép olly tiszteletre és csudálatra méltó mint a természet, majd segitend ezen az akadályon is egykor (1847 Hetilap CD61) | Aquincum nevét az ókori írók közűl Ptolemaeus említi legelőször, a ki csillagászat-földírati művét a Kr. u. 140–160. évek közt írta; adata tehát valamivel korábbi, mint az eddiglen ismeretes legrégibb római feliraté, mely e nevet feltünteti, ez ugyanis a 161. évről van keltezve (1878 Salamon Ferenc CD57).
1c. ’a közvetlen szövegkörnyezetben meghatározott eseménynek v. időpontnak a bekövetkeztéig’ ❖ valamiket a’ Hertzeg irt, mind azokat helyén hagyni, és magában meg-esmérni néki kelletet, hogy eddiglen a’ Hertzeggel felette keményen bánt (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 161) | [Vladiszláv] attól tarthatott, hogy a pápa, ki őt és ügyét eddiglen a római király ellenére is pártolá, oltalmát tőle meg fogja vonni, ha a keresztes háború s az ozmán erőnek nem épen valószinüetlennek látszott megtörése elhalasztatnék miatta (1861 Szalay László 8419007, 66).
2. ’〈diskurzusszervező szerepben is:〉 a leírásban, elbeszélésben stb. mostanáig elért részig, pontig, elemig, ill. azzal bezárólag’ ❖ A’ Pánnoniai Ekleſiák a’ Nap-nyugotitól vették eredeteket. Ez nyilván való azokból, a’ mig eddiglen mondattak (1783 Molnár János C0290, 256) | Ha azt, mi eddiglen előhozatott, még egyszer rövidebben öszve veszszük, a’ fölszámolt theoriáknak két fő hiánya szemeink előtt mutatkozik (1840 Henszlmann Imre 8609001, 197).
Sz: eddigleni.
Vö. TESz. ez; SzT.