alkati mn 18A

1. ’vki alkatához tartozó, annak részét képező, alkatában benne foglalt’ ❖ [a „franciásság”] az öregedő Ambrusban […] dacos szokássá, szelíd mániává merevül – de sosem válik géniusza szerves, alkati elemévé (1943 Gyergyai Albert 9202013, 38) | [a hangszín] alkati tulajdonságoktól függ (1973 Antal László–Lotz János ford.–Lotz 1096001, 39) | [a lámpaláz] alkati sajátosság, amely életkortól, szerepkörtől, sikerektől függetlenül estéről estére felléphet (1993 A magyarság kézikönyve CD06) | [Drew Barrymore] alkati tényezők miatt nagy előszeretettel alakít sérült vagy teljesen lökött csajokat (1995 Magyar Hírlap CD09).

2. ’vmely alkatra jellemző, ill. vkinek v. vminek az alkatából következő’ ❖ A tébolyodottság azonban egészben véve alkati bántalom, többnyire öröklési terhelés alapján fejlődik (1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.–Krafft-Ebing 8267003, 128) | alkati betegségek (1899 Budapesti Hírlap szept. 16. C4746, 4) | az utolsó félszázad világszerte […] alkati hibával szülte legnagyobb gyermekeit (1932 Németh László² 9485016, 54) | [volt atyámban] egyféle alkati következetesség, mindenre elszánt céltudatosság (1952 Márai Sándor 9421019, 85) | A székelyeknek […] kollektív alkati vonásuk a derű, a nehéz helyzetben is megőrzött bizakodás, huncutság, furmányosnak is nevezett észjárás (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. ’alkatbeli, az alkatot érintő, az alkat milyenségében megmutatkozó’ ❖ Milyen fejek, semmi alkati eltérés, de milyen koponyák! (1891 Bródy Sándor C1201, 238) | a magyar és a finnugor nyelvek közt a birtokos személyragozás tekintetében […] szerkezeti, alkati egyformaság található (1937 Zsirai Miklós C4981, 61) | Az összehasonlításkor nem felejtkezhetünk el a két szerző alkati különbségéről sem (1987–1988 Hubert Ildikó 2019004, 621).

3a. (-lag raggal, hsz-szerűen) ’alkat(á)ban, alkat(á)ra nézve, alkatát tekintve’ ❖ arány alatt a szók azon elrendelését, a mondatok azon beosztását értjük, mely szerint a gondolat teljesen, más gondolathoz viszonyitva öszhangzatosan, alkatilag egyenméretesen fejeztetik ki (1870 Névy László 8334003, 30) | Népdalaink alkatilag nem különböznek egymástól (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | [Berzsenyi] a kor gyermeke, de alkatilag magában hordja ősei erejét és szilajságát (1934 Szerb Antal 9668029, 267) | alkatilag gyenge egyének (1986 Az emberi test 1114001, 431).

4. ’alkattal kapcs., rá vonatk.’ ❖ a külalakhoz tartoznak: a sajátszerü nyelv, a hangidom, mérték, rím, s egyéb alkati (technikai) dolgok (1870 Névy László 8334004, 71) | Azt mondják, a sietség alkati kérdés is (1985 Bodor Pál 1019019, 157).

Vö. ÉrtSz.; TESz. alkat; ÉKsz.

alkati melléknév 18A
1.
vki alkatához tartozó, annak részét képező, alkatában benne foglalt
[a „franciásság”] az öregedő Ambrusban […] dacos szokássá, szelíd mániává merevül – de sosem válik géniusza szerves, alkati elemévé
(1943 Gyergyai Albert)
[a hangszín] alkati tulajdonságoktól függ
(1973 Antal László–Lotz János ford.Lotz)
[a lámpaláz] alkati sajátosság, amely életkortól, szerepkörtől, sikerektől függetlenül estéről estére felléphet
(1993 A magyarság kézikönyve)
[Drew Barrymore] alkati tényezők miatt nagy előszeretettel alakít sérült vagy teljesen lökött csajokat
(1995 Magyar Hírlap)
2.
vmely alkatra jellemző, ill. vkinek v. vminek az alkatából következő
A tébolyodottság azonban egészben véve alkati bántalom, többnyire öröklési terhelés alapján fejlődik
(1885 Moravcsik Ernő Emil–Zofáhl Rezső ford.Krafft-Ebing)
alkati betegségek
(1899 Budapesti Hírlap szept. 16.)
az utolsó félszázad világszerte […] alkati hibával szülte legnagyobb gyermekeit
(1932 Németh László²)
[volt atyámban] egyféle alkati következetesség, mindenre elszánt céltudatosság
(1952 Márai Sándor)
A székelyeknek […] kollektív alkati vonásuk a derű, a nehéz helyzetben is megőrzött bizakodás, huncutság, furmányosnak is nevezett észjárás
(1997 Magyar Hírlap)
3.
alkatbeli, az alkatot érintő, az alkat milyenségében megmutatkozó
Milyen fejek, semmi alkati eltérés, de milyen koponyák!
(1891 Bródy Sándor)
a magyar és a finnugor nyelvek közt a birtokos személyragozás tekintetében […] szerkezeti, alkati egyformaság található
(1937 Zsirai Miklós)
Az összehasonlításkor nem felejtkezhetünk el a két szerző alkati különbségéről sem
(1987–1988 Hubert Ildikó)
3a. (-lag raggal, hsz-szerűen)
alkat(á)ban, alkat(á)ra nézve, alkatát tekintve
arány alatt a szók azon elrendelését, a mondatok azon beosztását értjük, mely szerint a gondolat teljesen, más gondolathoz viszonyitva öszhangzatosan, alkatilag egyenméretesen fejeztetik ki
(1870 Névy László)
Népdalaink alkatilag nem különböznek egymástól
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
[Berzsenyi] a kor gyermeke, de alkatilag magában hordja ősei erejét és szilajságát
(1934 Szerb Antal)
alkatilag gyenge egyének
(1986 Az emberi test)
4.
alkattal kapcs., rá vonatk.
a külalakhoz tartoznak: a sajátszerü nyelv, a hangidom, mérték, rím, s egyéb alkati (technikai) dolgok
(1870 Névy László)
Azt mondják, a sietség alkati kérdés is
(1985 Bodor Pál)
Vö. ÉrtSz.; TESz. alkat; ÉKsz.

Beállítások