édesapa fn 9A10édsapa (nyj)

1. ’〈születendő gyermekét váró férfira vonatkoztatva is:〉 az a férfi, akinek gyermeke van v. 〈gyermekéhez való viszonyában, ill. gyermeke házastársához való viszonyában az apósra vonatkoztatva, megszólításként is:〉 aki az adott személyt nemzette’ ❖ Otreus volt ennek [ti. Panthusnak] meg-hólt édes Apja (1774 Dugonics András C1484, 109) | Éd’sapám táncolni fog fia lakodalmán (1844 Petőfi Sándor C3506, 151) | az édes apa most nagyon szeretett volna játszani a gyermekekkel (1857 Vas Gereben 8514012, 2) | A vő kezet csókolt és örömtől sugárzó arccal fordult a feleségéhez: – Öt év múlva ebből százezer forint lesz! Hány percent kamatot kiván édesapánk? (1905 Gárdonyi Géza 9173008, 51) | Ne fáraggyík ídes apám (1910 Móricz Zsigmond 9462002, 55) | [a könyv sok] praktikus tudnivalót [közöl] az ikerterhesség sajátosságairól (az első gyanújelektől kezdve az édesapák fölkészítéséig) (1997 Új Könyvek CD29).

1a. ’〈birt szjel nélkül a beszélő apjára vonatkoztatva, megszólításként is〉’ ❖ Édes apa erős, szép, hatalmas ember volt (1899 Szabóné Nogáll Janka 8417002, 58) | – Édesapát tetszik keresni? – rebegi a diák, megszeppenve. – Édesapa nincs itthon (1925 Kosztolányi Dezső 9359017, 381) | Nézd édesapa, egy bácsi jön utánunk! (1989 Börtön volt a hazám 1024002, 82).

1b. (birtokszóként) (ritk) ’vki mellett a szülői, gondviselői szerepet betöltő férfi’ ❖ felvettek a kocsiba. Elvittek Kolozsvárra. Az asszonyság édes anyám, az úr édes apámmá lett (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Rád hagyom szegény fiamat, légy helyettem édesapja (1860 Jókai Mór CD18) | Sok dicső férfiúnak volt tápláló édesapja Flicoteaux [ti. a szabad kenyérfogyasztást biztosító vendéglős] (1954 Benedek Marcell ford.–Balzac 9042011, 162).

2. (birtokszóként, tbsz-ban) (ritk) ’〈a későbbi nemzedék tagjaihoz való viszonyában:〉 az előző nemzedék férfi tagja’ ❖ Pénznek szerelme, léleknek gyötrelme, megmondták azt régen édes apáink (1856 Vasárnapi Újság CD56) | édesapáink lelkesedéséből szörnyű eltompulás [lett] (1900 Ady Endre CD0801) | Édesapáink kedves tél végi csemegéje volt a csíramálé, igazi böjti édesség (1997 Magyar Hírlap CD09).

3. (birtokszóként) (kissé rég) ’〈nem vérségi kapcsolatban, vmely idősebb, vezető szerepet betöltő, tiszteletre méltó férfi megnevezéseként, es. megszólításaként〉’ ❖ Jellachich fiaiúl azért nevezem őket [ti. a haramiákat], mert itt keresztül vonultokban őt „banus édes apánknak” czímezték (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Lykurgus – a spártaiak édes apja (1860 Vasárnapi Újság CD56) | Levél Osvát Ernőhöz[.] Szerkesztőm, édesapám a betűben, Hadd köszöntsön e dadogó levél (1923 Tóth Árpád CD10) | a magyar nép szeretett vezére, a mi édesapánk, Rákosi elvtárs (1950 Szabad Nép dec. 5. C4873, [1]).

4. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (biz) ’〈fiatal férfi leereszkedő v. kedveskedő, baráti megszólításaként〉’ ❖ Anyám rámragyogott: – […] meglátod édes apám most szerencséd lesz (1935 Szép Ernő 9665044, 112) | Ne nézz engem szanitécnek, édesapám (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 592) | A jelenethez asszisztáló Sanyi bácsi, a rendőr csak annyit jegyez meg, hogy „na mi van, édesapám, be vagy tojva, mi, fene a pofádat…” (1994 Magyar Hírlap CD09).

5. (birtokszóként) (ritk) ’vminek megteremtője, létrehozója, értelmi szerzője’ ❖ Maga Metternich az absolutismus édes apja sem szavazott a holtig tartó börtönre (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Már Zoláról, a naturalista regény édesapjáról kimutatták, hogy naturalizmusa át meg át van szőve szimbolikus erejű víziókkal (1928 Szegi Pál CD10).

J: édesatya.

Vö. CzF. édės; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. édes; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

édesapa főnév 9A10
édsapa (nyj)
1.
〈születendő gyermekét váró férfira vonatkoztatva is:〉 az a férfi, akinek gyermeke van v. 〈gyermekéhez való viszonyában, ill. gyermeke házastársához való viszonyában az apósra vonatkoztatva, megszólításként is:〉 aki az adott személyt nemzette
Otreus volt ennek [ti. Panthusnak] meg-hólt édes Apja
(1774 Dugonics András)
Éd’sapám táncolni fog fia lakodalmán
(1844 Petőfi Sándor)
az édes apa most nagyon szeretett volna játszani a gyermekekkel
(1857 Vas Gereben)
A vő kezet csókolt és örömtől sugárzó arccal fordult a feleségéhez: – Öt év múlva ebből százezer forint lesz! Hány percent kamatot kiván édesapánk?
(1905 Gárdonyi Géza)
Ne fáraggyík ídes apám
(1910 Móricz Zsigmond)
[a könyv sok] praktikus tudnivalót [közöl] az ikerterhesség sajátosságairól (az első gyanújelektől kezdve az édesapák fölkészítéséig)
(1997 Új Könyvek)
1a.
〈birt szjel nélkül a beszélő apjára vonatkoztatva, megszólításként is〉
Édes apa erős, szép, hatalmas ember volt
(1899 Szabóné Nogáll Janka)
Édesapát tetszik keresni? – rebegi a diák, megszeppenve. – Édesapa nincs itthon
(1925 Kosztolányi Dezső)
Nézd édesapa, egy bácsi jön utánunk!
(1989 Börtön volt a hazám)
1b. (birtokszóként) (ritk)
vki mellett a szülői, gondviselői szerepet betöltő férfi
felvettek a kocsiba. Elvittek Kolozsvárra. Az asszonyság édes anyám, az úr édes apámmá lett
(1856 Vasárnapi Újság)
Rád hagyom szegény fiamat, légy helyettem édesapja
(1860 Jókai Mór)
Sok dicső férfiúnak volt tápláló édesapja Flicoteaux [ti. a szabad kenyérfogyasztást biztosító vendéglős]
(1954 Benedek Marcell ford.Balzac)
2. (birtokszóként, tbsz-ban) (ritk)
〈a későbbi nemzedék tagjaihoz való viszonyában:〉 az előző nemzedék férfi tagja
Pénznek szerelme, léleknek gyötrelme, megmondták azt régen édes apáink
(1856 Vasárnapi Újság)
édesapáink lelkesedéséből szörnyű eltompulás [lett]
(1900 Ady Endre)
Édesapáink kedves tél végi csemegéje volt a csíramálé, igazi böjti édesség
(1997 Magyar Hírlap)
3. (birtokszóként) (kissé rég)
〈nem vérségi kapcsolatban, vmely idősebb, vezető szerepet betöltő, tiszteletre méltó férfi megnevezéseként, es. megszólításaként〉
Jellachich fiaiúl azért nevezem őket [ti. a haramiákat], mert itt keresztül vonultokban őt „banus édes apánknak” czímezték
(1848 Kossuth Hírlapja)
Lykurgus – a spártaiak édes apja
(1860 Vasárnapi Újság)
Levél Osvát Ernőhöz[.] Szerkesztőm, édesapám a betűben, Hadd köszöntsön e dadogó levél
(1923 Tóth Árpád)
a magyar nép szeretett vezére, a mi édesapánk, Rákosi elvtárs
(1950 Szabad Nép dec. 5.)
4. (egysz 1. sz-ű birt szjellel) (biz)
〈fiatal férfi leereszkedő v. kedveskedő, baráti megszólításaként〉
Anyám rámragyogott: – […] meglátod édes apám most szerencséd lesz
(1935 Szép Ernő)
Ne nézz engem szanitécnek, édesapám
(1974 Munkácsi Miklós)
A jelenethez asszisztáló Sanyi bácsi, a rendőr csak annyit jegyez meg, hogy „na mi van, édesapám, be vagy tojva, mi, fene a pofádat…”
(1994 Magyar Hírlap)
5. (birtokszóként) (ritk)
vminek megteremtője, létrehozója, értelmi szerzője
Maga Metternich az absolutismus édes apja sem szavazott a holtig tartó börtönre
(1848 Kossuth Hírlapja)
Már Zoláról, a naturalista regény édesapjáról kimutatták, hogy naturalizmusa át meg át van szőve szimbolikus erejű víziókkal
(1928 Szegi Pál)
Vö. CzF. édės; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. édes; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások