édesgyökér fn 5B

1. (Növ is) ’főként mérsékelt égövi területeken honos, szárnyasan összetett levelű, pillangós virágú, lágy szárú évelő növény, kül. az ún. igazi édesgyökér fajba (Glycyrrhiza glabra) tartozó, Délnyugat-Ázsiában és a mediterrán térségben őshonos, Magyarországon ritkán termesztett, egy-két méter magas szárú, liláskék virágú gyógynövény’ ❖ glycyrrhiza édesgyökér (1787 Zavira, Constantin Johann C4567, 15) | Itt vagynak tormák, ugorkák, dinnyék, és tökök; amott nőnek ananás, ártitsóka, ſpárga, és édesgyökér (1799 Fábián József ford.–Raff 7101001, 31) | [Dél-Morvaországban] 354 hektárnyi területen nagyban nevelik az olasz kaprot és ánizst, míg a többi ilyenféle konyhavetemény összesen 2.935 hektárnyi területen osztozik; ilyenek a mustár, a kömény, az édes gyökér (1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [A paraszti gazdálkodásban] csak olyan mennyiségben tűri meg a gazdaasszony a vetemények közt vagy a kert egyik zugában a kaprot, a csicsókát, az édesgyökeret vagy a tormát, amennyi a konyhán szükséges belőle (1999 Magyar néprajz CD47).

1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ) ’〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉’ ❖ Síma Édesgyökér. (Glycirrhiza glabra.) (1808 Márton József¹ ford.–Bertuch C4951, 37) | Az Astragalineae-hez tartozik még néhány kisebb nemzetség, mint a borsófa (Caragana), továbbá az édesgyökér (Glycyrrhiza) (1974 Urania növényvilág ford. C6207, 432) | keserű édesgyökér (ednámkóró) G. [= Glycyrrhiza] echinata (1998 Növényneveink C6120, 78).

1b. (egysz-ban) (Növ) ’〈e nemzetség egyik faja, az ún. igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) elnevezéseként〉’ ❖ Glycyrrhiza glabra. Hung. Édes-gyökér (1780 Benkő József C0290, 404) | édesgyökér (lat. Glycyrrhiza glabra L.) (1977 NéprajziLex. CD47).

2. ’〈rendsz. gyógyászati alapanyagként v. édességként:〉 az ilyen növények vmelyikének gyökere, kül. az ún. igazi édesgyökérnek vastag, pirosasbarna, különlegesen édes ízű gyökértarackja’ ❖ édes gyökér ftt vize (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 526) | Az édes gyökér, ugy mint a kivonata már a legrégibb idők óta szerepelnek az orvosi szerek közt (1895 PallasLex. CD02) | [a nagynénik] retikülében mindig akadt édesgyökér és mentacukor az unokaöcs számára (1944 Szabó Lőrinc 9629169, 143) | A gyerekek régi csemegéjéhez, az édesgyökérhez ma már nehéz hozzájutni, pedig emésztést javító, gyulladásgátló és immunitást fokozó hatása is van (1997 Magyar Hírlap CD09) | Kínai ötfűszerkeverék […] Csillagánizs, édesköménymag, szegfűszeg, szecsuáni bors és fahéj (pontosabban annak egy változata, a cassia) alkotja. Néha kerül hozzá gyömbér, esetleg édesgyökér (2009 Mautner Zsófia 3232001, 170).

3. (rég, ritk) ’〈vmely más növény édes ízű gumójának megnevezéseként〉’ ❖ [Kolumbia] fő termékei: […] szasszaparilla, édes gyökér, aloe (1831 Zádor Elek 8532011, 220) | [Az ún. valódi oposszumok] föld alatti lyukakban vagy a fákon élnek. Eledelök gyümölcs-, édes gyökér-, bogarak- és apró madarakból áll (1847 Peregriny Elek 8360008, 85).

ÖU: angyal~.

ÖE: ~fű, ~lé, ~por.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

édesgyökér főnév 5B
1. (Növ is)
főként mérsékelt égövi területeken honos, szárnyasan összetett levelű, pillangós virágú, lágy szárú évelő növény, kül. az ún. igazi édesgyökér fajba (Glycyrrhiza glabra) tartozó, Délnyugat-Ázsiában és a mediterrán térségben őshonos, Magyarországon ritkán termesztett, egy-két méter magas szárú, liláskék virágú gyógynövény
glycyrrhiza édesgyökér
(1787 Zavira, Constantin Johann)
Itt vagynak tormák, ugorkák, dinnyék, és tökök; amott nőnek ananás, ártitsóka, ſpárga, és édesgyökér
(1799 Fábián József ford.Raff)
[Dél-Morvaországban] 354 hektárnyi területen nagyban nevelik az olasz kaprot és ánizst, míg a többi ilyenféle konyhavetemény összesen 2.935 hektárnyi területen osztozik; ilyenek a mustár, a kömény, az édes gyökér
(1897 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[A paraszti gazdálkodásban] csak olyan mennyiségben tűri meg a gazdaasszony a vetemények közt vagy a kert egyik zugában a kaprot, a csicsókát, az édesgyökeret vagy a tormát, amennyi a konyhán szükséges belőle
(1999 Magyar néprajz)
1a. (egysz-ban, kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Növ)
〈az ilyen lágy szárú növények fajai alkotta nemzetség elnevezéseként〉
Síma Édesgyökér. (Glycirrhiza glabra.)
(1808 Márton József¹ ford.Bertuch)
Az Astragalineae-hez tartozik még néhány kisebb nemzetség, mint a borsófa (Caragana), továbbá az édesgyökér (Glycyrrhiza)
(1974 Urania növényvilág ford.)
keserű édesgyökér (ednámkóró) G. [= Glycyrrhiza] echinata
(1998 Növényneveink)
1b. (egysz-ban) (Növ)
〈e nemzetség egyik faja, az ún. igazi édesgyökér (Glycyrrhiza glabra) elnevezéseként〉
Glycyrrhiza glabra. Hung.Hungaris ’magyaroknál’ Édes-gyökér
(1780 Benkő József)
édesgyökér (lat.latin Glycyrrhiza glabra L.Linnaeus)
(1977 NéprajziLex.)
2.
〈rendsz. gyógyászati alapanyagként v. édességként:〉 az ilyen növények vmelyikének gyökere, kül. az ún. igazi édesgyökérnek vastag, pirosasbarna, különlegesen édes ízű gyökértarackja
édes gyökér ftt vize
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
Az édes gyökér, ugy mint a kivonata már a legrégibb idők óta szerepelnek az orvosi szerek közt
(1895 PallasLex.)
[a nagynénik] retikülében mindig akadt édesgyökér és mentacukor az unokaöcs számára
(1944 Szabó Lőrinc)
A gyerekek régi csemegéjéhez, az édesgyökérhez ma már nehéz hozzájutni, pedig emésztést javító, gyulladásgátló és immunitást fokozó hatása is van
(1997 Magyar Hírlap)
Kínai ötfűszerkeverék […] Csillagánizs, édesköménymag, szegfűszeg, szecsuáni bors és fahéj (pontosabban annak egy változata, a cassia) alkotja. Néha kerül hozzá gyömbér, esetleg édesgyökér
(2009 Mautner Zsófia)
3. (rég, ritk)
〈vmely más növény édes ízű gumójának megnevezéseként〉
[Kolumbia] fő termékei: […] szasszaparilla, édes gyökér, aloe
(1831 Zádor Elek)
[Az ún. valódi oposszumok] föld alatti lyukakban vagy a fákon élnek. Eledelök gyümölcs-, édes gyökér-, bogarak- és apró madarakból áll
(1847 Peregriny Elek)
ÖU: angyalédesgyökér
ÖE: édesgyökérfű, édesgyökérlé, édesgyökérpor
Vö. CzF.; ÉrtSz.; SzólKm.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások