édeskés mn 15B

1. ’kissé édes 〈íz v. illat〉, ill. ilyen ízű v. illatú 〈dolog〉’ ❖ édeske, édeskés, ſßlich (1800 Német–magyar és magyar–német lexikon C3050, 45. hasáb) | [Törökbecsén] a kutak ivó-vize édeskés vagy sziksós és mocsár izü (1880 Jakab Elek C2189, 534) | kávéházi pénztárosnők kis [háló]kamrájában éreztem azt az édeskés pacsulit, amellyel Rienzi szalonjának levegőjét füszerezte (1918 Krúdy Gyula C2835, 74) | édeskés rügyszag keserű avarszaggal cseréli helyét (1941 Wass Albert 9786001, 99) | A vér íze. Sós. Édeskés (1983 Polgár András 1121002, 74).

2. (kissé rég, ritk) ’meglehetősen kellemes, jó érzéssel járó, ill. ilyen érzést kiváltó 〈dolog〉’ ❖ Hát azt akarod, hogy pár édeskés óráért, mit veled eltöltnék, egész pénzbeli viszonyaimat felforgassam? (1857 e. Beöthy László¹ C1004, 59) | Édeskés beszélgetésük és néma könnyeik órái jelentették [József] számára a szanatóriumot (1927 M. Pogány Béla CD10) | Mindkettőjük arcán édeskés, átszellemült nyugalom (1930 Komor András CD10).

3. (kissé pejor)(mesterkélten) nyájas, finomkodó, érzelgős 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság〉’ ❖ Csehy Kanizsáról eggy fürt hajával ajándékoza-meg. Ez édeskésnek (süszlich) fogna tetszhetni némelly előtt (1806 Kazinczy Ferenc C2557, 64) | az asszonyság édeskés udvariassággal hálálkodott a szíves segítségért (1897 Petelei István C3491, 203) | A mesterné legnagyobb lánya, akit Böskének hívtak, örökösen mellettem volt, hízelkedett és megcsípett és édeskésen nevetett rám (1924 Kassák Lajos CD10) | [Drew Barrymore] partnere az enyhén édeskés új tinibálvány, Chris O’Donnel (1995 Magyar Hírlap CD09).

3a. (kissé pejor) ’túlságosan v. mesterkélten érzelmes, érzelgős, ill. mézesmázos, giccses 〈mű〉 v. ilyen műre jellemző 〈stílus, hangulat stb.〉’ ❖ [Szabó Sámuel fordította Marmonteltől] a maga idejében nagyon kedvelt édeskés Mezei Éjeket (1816–1824 Kazinczy Ferenc 8228110, 95) | [a külföldről hazatért művészek] behozták hazánkba […] a rajzban és szinekben hazug, de édeskés, kinyalt pikturát (1898 Hock János C2093, 53) | édeskés Mozart-zene hangzik az órából (1913 Krúdy Gyula C2834, 189) | Nem akarjuk, hogy a lányok rászokjanak az érzelgős, édeskés hangulatú olvasmányokra (1963 Magyar Nemzet ápr. 4. C0356, 9) | [az egyszerű kapuzat] ellensúlyozza a nappali tapétájának már-már édeskésen burjánzó minta- és színvilágát (1996 Lakáskultúra CD39).

Sz: édeskésség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. édes; ÉKsz.; ÚMTsz.

édeskés melléknév 15B
1.
kissé édes 〈íz v. illat〉, ill. ilyen ízű v. illatú 〈dolog〉
édeske, édeskés, ſßlich
(1800 Német–magyar és magyar–német lexikon)
[Törökbecsén] a kutak ivó-vize édeskés vagy sziksós és mocsár izü
(1880 Jakab Elek)
kávéházi pénztárosnők kis [háló]kamrájában éreztem azt az édeskés pacsulit, amellyel Rienzi szalonjának levegőjét füszerezte
(1918 Krúdy Gyula)
édeskés rügyszag keserű avarszaggal cseréli helyét
(1941 Wass Albert)
A vér íze. Sós. Édeskés
(1983 Polgár András)
2. (kissé rég, ritk)
meglehetősen kellemes, jó érzéssel járó, ill. ilyen érzést kiváltó 〈dolog〉
Hát azt akarod, hogy pár édeskés óráért, mit veled eltöltnék, egész pénzbeli viszonyaimat felforgassam?
(1857 e. Beöthy László¹)
Édeskés beszélgetésük és néma könnyeik órái jelentették [József] számára a szanatóriumot
(1927 M. Pogány Béla)
Mindkettőjük arcán édeskés, átszellemült nyugalom
(1930 Komor András)
3. (kissé pejor)
(mesterkélten) nyájas, finomkodó, érzelgős 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈megnyilvánulás, tulajdonság〉
Csehy Kanizsáról eggy fürt hajával ajándékoza-meg. Ez édeskésnek (süszlich) fogna tetszhetni némelly előtt
(1806 Kazinczy Ferenc)
az asszonyság édeskés udvariassággal hálálkodott a szíves segítségért
(1897 Petelei István)
A mesterné legnagyobb lánya, akit Böskének hívtak, örökösen mellettem volt, hízelkedett és megcsípett és édeskésen nevetett rám
(1924 Kassák Lajos)
[Drew Barrymore] partnere az enyhén édeskés új tinibálvány, Chris O’Donnel
(1995 Magyar Hírlap)
3a. (kissé pejor)
túlságosan v. mesterkélten érzelmes, érzelgős, ill. mézesmázos, giccses 〈mű〉 v. ilyen műre jellemző 〈stílus, hangulat stb.〉
[Szabó Sámuel fordította Marmonteltől] a maga idejében nagyon kedvelt édeskés Mezei Éjeket
(1816–1824 Kazinczy Ferenc)
[a külföldről hazatért művészek] behozták hazánkba […] a rajzban és szinekben hazug, de édeskés, kinyalt pikturát
(1898 Hock János)
édeskés Mozart-zene hangzik az órából
(1913 Krúdy Gyula)
Nem akarjuk, hogy a lányok rászokjanak az érzelgős, édeskés hangulatú olvasmányokra
(1963 Magyar Nemzet ápr. 4.)
[az egyszerű kapuzat] ellensúlyozza a nappali tapétájának már-már édeskésen burjánzó minta- és színvilágát
(1996 Lakáskultúra)
Sz: édeskésség
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. édes; ÉKsz.; ÚMTsz.

Beállítások