egészségbiztosítás fn 4A

’olyan (szerződéses) jogi viszony, amelyben a biztosító intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosított számára járulékfizetés alapján bizonyos egészségügyi ellátások költségét fedezi, ill. az mint a szociálpolitikai intézményrendszer része’ ❖ Egészségbiztosítás l. Biztosítás (1912 RévaiNagyLex. C5702, 163) | Az iskola-egészségügy megszervezése egészségbiztosítás alakjában (1936 Budapesti Hírlap aug. 9. C4724, 8) | [a rossz anyagi helyzetben levőknek] többnyire nincs semmiféle egészségbiztosítása (1991 Heti Világgazdaság 2014022, 38) | Franciaországban, Németországban a növényi gyógyhatású készítmények bekerültek a hivatalos gyógyászatba, orvos is felírhatja, az egészségbiztosítás fizeti őket (1996 Természet Világa ford. CD50) | [bizonyos nagyvállalatokra, munkáltatókra] valamennyi hazai biztosító ácsingózik. Mármint egészen pontosan arra, hogy az ott dolgozókra csoportos formában köthessen élet-, baleset- és egészségbiztosítást (2000 Figyelő CD2601).

a. ’az az összeg, amelyet (a szerződésben megjelölt) egészségügyi ellátás esetén a szerződés értelmében a biztosító kifizet, ill. amelyet a biztosított járulékfizetés alapján juttatásként kap’ ❖ biztosítás annak jár – akár nyugdíjbiztosítás, akár egészségbiztosítás –, aki társadalombiztosítási járulékot fizet (1992 Országgyűlési Napló CD62) | Az [amerikai] elnök elfogadtatta […] a gyermekek egészségbiztosításának növelését (1997 Figyelő CD2601).

b. ’az a rögzített v. járulékként százalékosan meghatározott, a biztosított által rendszeresen v. egyszerre befizetett összeg, amely a biztosítók kifizetéseinek fedezetéül szolgáló pénztartalék képzéséhez szükséges’ ❖ a nagy terhekkel megáldott munkáltatók, vállalkozók inkább fizetnek egészségbiztosítást, mint nyugdíjbiztosítást? (1992 Országgyűlési Napló CD62) | Az államháztartás nyeresége lehetővé teszi számunkra, hogy több célzott adócsökkentést adjunk a dolgozó családoknak, […] hogy kifizethessék egészségbiztosításukat és gyermekgondozásukat (2000 Magyar Hírlap CD09).

Sz: egészségbiztosítási.

Vö. ÉKsz.².

egészségbiztosítás főnév 4A
olyan (szerződéses) jogi viszony, amelyben a biztosító intézmény kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosított számára járulékfizetés alapján bizonyos egészségügyi ellátások költségét fedezi, ill. az mint a szociálpolitikai intézményrendszer része
Egészségbiztosítás l.lásd Biztosítás
(1912 RévaiNagyLex.)
Az iskola-egészségügy megszervezése egészségbiztosítás alakjában
(1936 Budapesti Hírlap aug. 9.)
[a rossz anyagi helyzetben levőknek] többnyire nincs semmiféle egészségbiztosítása
(1991 Heti Világgazdaság)
Franciaországban, Németországban a növényi gyógyhatású készítmények bekerültek a hivatalos gyógyászatba, orvos is felírhatja, az egészségbiztosítás fizeti őket
(1996 Természet Világa ford.)
[bizonyos nagyvállalatokra, munkáltatókra] valamennyi hazai biztosító ácsingózik. Mármint egészen pontosan arra, hogy az ott dolgozókra csoportos formában köthessen élet-, baleset- és egészségbiztosítást
(2000 Figyelő)
a.
az az összeg, amelyet (a szerződésben megjelölt) egészségügyi ellátás esetén a szerződés értelmében a biztosító kifizet, ill. amelyet a biztosított járulékfizetés alapján juttatásként kap
biztosítás annak jár – akár nyugdíjbiztosítás, akár egészségbiztosítás –, aki társadalombiztosítási járulékot fizet
(1992 Országgyűlési Napló)
Az [amerikai] elnök elfogadtatta […] a gyermekek egészségbiztosításának növelését
(1997 Figyelő)
b.
az a rögzített v. járulékként százalékosan meghatározott, a biztosított által rendszeresen v. egyszerre befizetett összeg, amely a biztosítók kifizetéseinek fedezetéül szolgáló pénztartalék képzéséhez szükséges
a nagy terhekkel megáldott munkáltatók, vállalkozók inkább fizetnek egészségbiztosítást, mint nyugdíjbiztosítást?
(1992 Országgyűlési Napló)
Az államháztartás nyeresége lehetővé teszi számunkra, hogy több célzott adócsökkentést adjunk a dolgozó családoknak, […] hogy kifizethessék egészségbiztosításukat és gyermekgondozásukat
(2000 Magyar Hírlap)
Sz: egészségbiztosítási
Vö. ÉKsz.²

Beállítások