égetés fn 4B 

1. ’az éget igével kifejezett cselekvés, történés’ ❖ A’ Gyanta-k Égetésérl és Haſznáról írt Beckman (1784 Benkő Ferenc C0959, 16).

2. ’〈Vmely eljárás neveként.〉’

2a. ’(tűzzel való) hevítés mint vminek az előállítását célzó eljárás’ ❖ A’ jó hamu-’zír az égetésben […] nagyon meg-ne tüzeſedgyék (1780 Rácz Sámuel ford.–Haeckel 7278025, 42) | a gipsz saját kemencékben égettetik. A hőmérséknek azonban ez égetésnél 160 fokon fölülemelkedni nem szabad (1844 Nendtvich Károly 8330006, 187) | [a mangánhiperoxiddal] leöntött edény, ha sikerül az égetés, szép fényes barnásfekete lesz (1907 Malonyay Dezső CD07) | Az égetéshez szükséges mészkövet bőven megtalálhatták a közvetlen környéken, az egész Szárhalmi erdő alatt mészkőréteg van (1962 Hammerl Lajos CD52) | A kerámiai égetés tanulmányozásának eredményeként Korach [Mór] 1948-ban […] munkatársával egy új kemencetípust szerkesztett és szabadalmaztatott (1991 Móra László CD30).

2b. ’vmely seb, sérülés gyógyítását célzó orvosi eljárás’ ❖ [Vérerek sérülése esetén] az Égetés nagy vart tſinál (1782 Rácz Sámuel ford.–Plenck 7278026, 98) | [ha a bedörgölésnek] sem lenne kívánt sikere, a’ pontos vagy vonásos égetéshez kell folyamodni (1846 Mihálka Antal ford.–Wagenfeld 8310010, 62) | [Az ún. vízrákot] radikális kivágással v. égetéssel igyekeznek gyógyítani (1928 TolnaiÚjLex. C5730, 90) | minden ecseteléssel, égetéssel, fagyasztással dacoló [méhszáj]sebet mélyebbre hatoló, végleges műtéti megoldással [kell] meggyógyítani (1994 Magyar Hírlap CD09).

2c. ’holttest hamvasztása mint temetkezési eljárás’ ❖ muzſika ſzóval kéſérik az égetés’ helyére az özvegyet (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, 228) | a fekvő kinyujtóztatott helyzet csakis a bronzkoriaknak felismert sirhalmok egy kis részében kezd előfordulni; […] mert ezen korban az égetés volt szokásban (1882 Kossuth Lajos CD32) | A primitív népek gyászszertartásainak lényege: a halott testének eltüntetése, megsemmisítése vagy megőrzése valamilyen formában (égetés, temetés, tartósítás, bizonyos részek megevése, vízbe dobás; kitevés állatok számára, hogy megegyék, vagy épp az ettől való óvás) (1989 Polcz Alaine 1120003, 284).

2d. ’szemét, hulladék megsemmisítését szolgáló eljárás’ ❖ Magyarországra hulladékot importálni csak hasznosítás céljából lehet. Az égetésnél esetlegesen keletkező hőtermelés ebben a vonatkozásban nem minősül hasznosításnak (1993 Országgyűlési Napló CD62) | Az égetés során nyert energia villamos áramot termelhetne, ami a [hulladékégető] mű saját energiaszükségletét fedezné (1995 Magyar Hírlap CD09) | A Budapesten keletkezett hulladék 40 százalékát égetéssel ártalmatlanítják a rákospalotai kommunális szemétégetőműben (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’(gyújtogatással járó) rombolás, pusztítás mint háborús cselekmény’ ❖ az Orſzágnak Károlyal tartó egy réſze Morva Orſzágot kegyetlen égetéſſel puſztította (1773 Horányi Elek ford.–Nádasdy 7141004, 149) | ollyan oskolára adakoznak inkáb, mellyet katonai tudománynak neveznek, hol az öldöklésnek égetésnek mesterségét tanullyák (1802 Bessenyei György¹ 7044042, 81) | Thököly tiltotta a sok égetést, mivel a jobbágyságot táborába akarta édesgetni (1888 Angyal Dávid CD55) | hogy micsoda égetéseket tett a császári ármádia: megmutatják a faluk, amerre járt (1936 Herczeg Ferenc 9241004, 255).

4. (rég) ’égető, maró fájdalom’ ❖ [a vizelet] a’ vizellet-tsvben valami kemény égetést avagy szaggatást-is okoz (1778 Rácz Sámuel ford.–Störck C3570, 145) | [A kankó előrehaladtával] a’ fájdalom ’s kivált az égetés nevekedik, és a’ vizelléskor legnagyobb (1830 Horváth József ford.–Wendt 8187002, 32) | Ha [ólomtartalmú anyagok] nagy mértékben vétetnek be, éles gyomorgörcsi fájdalmakat, gyomortáji égetést, hányást, félelmet, szédelgést, rángásokat idéznek elő (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [a varangy] mirigyeinek a váladéka a nyálkahártyákra vive égetést okoz ugyan, azonban az ember egészségét nem veszélyeztetheti (1933 Az állatok világa ford. CD46).

Ö: boszorkány~, halott~, kémény~, mész~, szén~, szesz~, tégla~.

ÖU: állat~, bozót~, cserép~, el~, eretnek~, fel~, hamuzsír~, ki~, könyv~, meg~.

Sz: égetési.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.