égi mn és fn 

I. mn 18B4

1. ’az égen, az égbolton, ill. a világűrben található, látható v. ott történő, ahhoz tartozó, ott megvalósuló v. az égitestekkel kapcs. 〈jelenség, dolog〉’ ❖ Egi tſattanáſnak villámját tſudállja (1772 Orczy Lőrinc C1104, 5) | a Wolff-inductor folytonos villáma mily eleven utánzása az égi viharnak! (1872–1874 Jókai Mór CD18) | A fizikai csillagászat, ma inkább égi mekanikának nevezett ága, a Newton-féle törvény konzekvenciáival foglalkozik (1893 PallasLex. CD02) | dec. 8-án volt a Vénusz átvonulása a nap és a föld közt. Ritka égi jelenség, melyet azelőtt utoljára 1769-ben figyeltek meg (1929 Marczali Henrik CD10) | [a műholdat] júniusban bocsátják égi pályájára (1997 Magyar Hírlap CD09) | A földi irányítók […] elveszítették a kapcsolatot az égi járművel [ti. a Mir űrállomással] (2000 Magyar Hírlap CD09).

1a. (Csill) ’a gömb alakúnak képzelt világmindenséghez, az éggömbhöz tartozó, annak részét képező, ill. azt ábrázoló, szemléltető’ ❖ [egyesek] a’ tſillagzatok’ ’s égi jegyek’ képzeltt változáſaihoz alkalmaztatják házi gazdaſágoknak folytatáſát (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 583) | [a látóhatár határozza meg, hogy] az égi ſark mint vann, felemelve e’, vagy fejünk felett, vagy éppen a’ látásunk’ határán fekſzik (1809 Varga Márton 8510001, 11) | [1469-ben] készült azon égi teke, melyet a Korvina előcsarnokában két márvány angyal tartott, s mely az égboltozat csillagainak akkori járását mutatta (1895 PallasLex. CD02) | Az északi félteke fölött lévő égi pólust északi, a délin láthatót déli világpólusnak, világsarknak nevezzük (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 68) | a Hold deklinációja (az égi egyenlítőtől való szögtávolsága) (2000 Természet Világa CD50) égi táj (rég) ’a Föld pólusai és forgásiránya által meghatározott négy fő tájékozódási irány egyike, ill. vmelyik ilyen irányban levő hely (mint viszonyítási pont); világtáj’ ❖ [az augur] magasan emelkedő, szabad kilátást nyujtó helyre vonult; hogy az égi tájakat megállapítsa, botjával északról délnek s nyugatról keletre egymást metsző két vonalat vont (1893 PallasLex. CD02) | Húsz éve a vak sors szórta szét a világ négy égi tája felé a nemzet tekintélyes részét (1940 Vass László² CD10).

1b. (sajtó) ’〈a műholdak segítségével történő műsorsugárzásra, adattovábbításra vonatkoztatva〉’ ❖ Minthogy számos tudósító volt szem/ és fültanúja a világtörténelmi eseménynek, a királynő kijelentése villámsebesen terjedt el az égi csatornákon (1994 Magyar Hírlap CD09) | számos hálózati szolgáltató kínál műholdas IP adatátviteli szolgáltatást. […] Az égi internet ára ráadásul kezd egyre elérhetőbbé válni (1999 Byte Magazin ford. CD38) | az égi műsorszórásban indult el a nagy csata [a két távközlési cég közt] (2000 Figyelő CD2601).

2. (Vall is) ’〈vallási hiedelem szerint:〉 az égben, a mennyben lakó 〈lény〉 v. ott levő 〈hely〉, ill. az égből, a mennyből v. az istenségtől származó 〈dolog〉’ ❖ Kérjed buzgón ’s gyorsan az Égi Felséget, Küldjön e’ világnak Jó Fejedelmeket (1772 Orczy Lőrinc 7249002, 9) | Földiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény! (1803 Csokonai Vitéz Mihály 7069072, 178) | az isten’ áldása, a’ gondviselés’ eszköze, az égi manna (1845 Irinyi József 8200003, 166) | én azt gondolom, csak mese az Isten, meg az égi világ (1907 Gárdonyi Géza 9173003, 256) | az égi trónján dicsfényben ülő Krisztus (1997 Tóth Endre² CD58) | [az 1985-ben elhunyt] Zala Márk is túl hamar átigazolt az égi színjátszókhoz (1999 Magyar Hírlap CD09).

3. (vál) ’csodálatos(an szép), magasztos, fenséges, ill. nagyfokú élvezetet nyújtó 〈dolog〉’ ❖ Euriditze ſoha ſe bánkodjál, […] Mert férjedet égi remeknek tarthatod (1774 Kónyi János ford. 7190027, 28) | Higgye el, fölséged, hogy a legideálisabb gyönyöröket élvezzük egymással: Plátó sem álmodott égibb szerelemről (1892 Jókai Mór CD18) | égi gyönyörűség (1920 Nagy Lajos CD10) | égien tiszta álmok (1994 Új Könyvek CD29).

II. fn 21B3 (tbsz-ban)

’az égben lakó természetfölötti lények, túlvilági hatalmak, ill. istenségek összessége’ ❖ A’ fld lakoſsait, és az égieket (1788 Bécsi Magyar Múzsa 7449007, 11) | Az Istenségen és az égieken kivűl a magyar semmiféle magasabb lényeknek nem igen adja oda a hitét (1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | a részeg Bakhust száműzik az égiek közül (1964 Tarnai Andor CD53) | a föld végében térdeltek le az aratók, s úgy kérték az égiek áldását (1977 Gecse Gusztáv 1057005, 312) | júniusban, hála az égieknek, lemondott Pepó Pál (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ég²; ÉKsz.; SzT. égi tűz

égi melléknév és főnév
I. melléknév 18B4
1.
az égen, az égbolton, ill. a világűrben található, látható v. ott történő, ahhoz tartozó, ott megvalósuló v. az égitestekkel kapcs. 〈jelenség, dolog〉
Egi tſattanáſnak villámját tſudállja
(1772 Orczy Lőrinc)
a Wolff-inductor folytonos villáma mily eleven utánzása az égi viharnak!
(1872–1874 Jókai Mór)
A fizikai csillagászat, ma inkább égi mekanikának nevezett ága, a Newton-féle törvény konzekvenciáival foglalkozik
(1893 PallasLex.)
dec.december 8-án volt a Vénusz átvonulása a nap és a föld közt. Ritka égi jelenség, melyet azelőtt utoljára 1769-ben figyeltek meg
(1929 Marczali Henrik)
[a műholdat] júniusban bocsátják égi pályájára
(1997 Magyar Hírlap)
A földi irányítók […] elveszítették a kapcsolatot az égi járművel [ti. a Mir űrállomással]
(2000 Magyar Hírlap)
1a. (Csill)
a gömb alakúnak képzelt világmindenséghez, az éggömbhöz tartozó, annak részét képező, ill. azt ábrázoló, szemléltető
[egyesek] a’ tſillagzatok’ ’s égi jegyek’ képzeltt változáſaihoz alkalmaztatják házi gazdaſágoknak folytatáſát
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a látóhatár határozza meg, hogy] az égi ſark mint vann, felemelve e’, vagy fejünk felett, vagy éppen a’ látásunk’ határán fekſzik
(1809 Varga Márton)
[1469-ben] készült azon égi teke, melyet a Korvina előcsarnokában két márvány angyal tartott, s mely az égboltozat csillagainak akkori járását mutatta
(1895 PallasLex.)
Az északi félteke fölött lévő égi pólust északi, a délin láthatót déli világpólusnak, világsarknak nevezzük
(1926 TolnaiÚjLex.)
a Hold deklinációja (az égi egyenlítőtől való szögtávolsága)
(2000 Természet Világa)
égi táj (rég)
a Föld pólusai és forgásiránya által meghatározott négy fő tájékozódási irány egyike, ill. vmelyik ilyen irányban levő hely (mint viszonyítási pont); világtáj
[az augur] magasan emelkedő, szabad kilátást nyujtó helyre vonult; hogy az égi tájakat megállapítsa, botjával északról délnek s nyugatról keletre egymást metsző két vonalat vont
(1893 PallasLex.)
Húsz éve a vak sors szórta szét a világ négy égi tája felé a nemzet tekintélyes részét
(1940 Vass László²)
1b. (sajtó)
〈a műholdak segítségével történő műsorsugárzásra, adattovábbításra vonatkoztatva〉
Minthogy számos tudósító volt szem/ és fültanúja a világtörténelmi eseménynek, a királynő kijelentése villámsebesen terjedt el az égi csatornákon
(1994 Magyar Hírlap)
számos hálózati szolgáltató kínál műholdas IPinternetprotokoll adatátviteli szolgáltatást. […] Az égi internet ára ráadásul kezd egyre elérhetőbbé válni
(1999 Byte Magazin ford.)
az égi műsorszórásban indult el a nagy csata [a két távközlési cég közt]
(2000 Figyelő)
2. (Vall is)
〈vallási hiedelem szerint:〉 az égben, a mennyben lakó 〈lény〉 v. ott levő 〈hely〉, ill. az égből, a mennyből v. az istenségtől származó 〈dolog〉
Kérjed buzgón ’s gyorsan az Égi Felséget, Küldjön e’ világnak Jó Fejedelmeket
(1772 Orczy Lőrinc)
Földiekkel játszó Égi tűnemény, Istenségnek látszó Csalfa, vak Remény!
(1803 Csokonai Vitéz Mihály)
az isten’ áldása, a’ gondviselés’ eszköze, az égi manna
(1845 Irinyi József)
én azt gondolom, csak mese az Isten, meg az égi világ
(1907 Gárdonyi Géza)
az égi trónján dicsfényben ülő Krisztus
(1997 Tóth Endre²)
[az 1985-ben elhunyt] Zala Márk is túl hamar átigazolt az égi színjátszókhoz
(1999 Magyar Hírlap)
3. (vál)
csodálatos(an szép), magasztos, fenséges, ill. nagyfokú élvezetet nyújtó 〈dolog〉
Euriditze ſoha ſe bánkodjál, […] Mert férjedet égi remeknek tarthatod
(1774 Kónyi János ford.)
Higgye el, fölséged, hogy a legideálisabb gyönyöröket élvezzük egymással: Plátó sem álmodott égibb szerelemről
(1892 Jókai Mór)
égi gyönyörűség
(1920 Nagy Lajos)
égien tiszta álmok
(1994 Új Könyvek)
II. főnév 21B3 (tbsz-ban)
az égben lakó természetfölötti lények, túlvilági hatalmak, ill. istenségek összessége
A’ fld lakoſsait, és az égieket
(1788 Bécsi Magyar Múzsa)
Az Istenségen és az égieken kivűl a magyar semmiféle magasabb lényeknek nem igen adja oda a hitét
(1888 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
a részeg Bakhust száműzik az égiek közül
(1964 Tarnai Andor)
a föld végében térdeltek le az aratók, s úgy kérték az égiek áldását
(1977 Gecse Gusztáv)
júniusban, hála az égieknek, lemondott Pepó Pál
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. ég²; ÉKsz.; SzT. égi tűz

Beállítások