égsark fn 3A6 (rég)

1. (Csill) ’azon két pont vmelyike, amelyekben a Föld forgástengelyének meghosszabbítása metszi a Föld-központú, gömb alakúnak képzelt világmindenség, az éggömb belső felületét’ ❖ ? Himmelspol, der: […] égsark (1803 Magyar–német és német–magyar lexikon C5801, 946. hasáb) | Égsark az a két pont, mely az égboltozat látszólagos forgásában nem vesz részt. Az ezeket összekötő egyenes az égtengely (1893 PallasLex. CD02) | [az égtengely] két diametrálisan szemben álló végpontja, melyben az eget találja, az égsarkok (vagy világpólusok) (1912 RévaiNagyLex. C5702, 149).

2. (Föld) ’a Föld forgástengelyének vmelyik végpontja, pólusa, ill. annak környéke, vmelyik sarkvidék’ ❖ Hervien gyanakodása szerint pedig vagyon az éjtszak (’s dél-) fénynek oka a’ gyanta folyóságnak az égsarkak felé toldúlásában (1818 Hasznos Mulatságok C0177, 182) | a’ felső égsark jégmedvéiböl is láthatni jeles példányokat (1844 Tóth Lőrinc 8490012, 5) | az égsark felé, hol ezen erő [ti. a mágnesség] tetemesen növekedett, a betegség [ti. a kolera] jelenségei sokkal gyöngébbek voltak (1847 Hetilap CD61) | [a légijármű] lerepül a déli égsarkig (1872–1874 Jókai Mór CD18).

Vö. CzF.

égsark főnév 3A6 (rég)
1. (Csill)
azon két pont vmelyike, amelyekben a Föld forgástengelyének meghosszabbítása metszi a Föld-központú, gömb alakúnak képzelt világmindenség, az éggömb belső felületét
?
Himmelspol, der: […] égsark
(1803 Magyar–német és német–magyar lexikon)
Égsark az a két pont, mely az égboltozat látszólagos forgásában nem vesz részt. Az ezeket összekötő egyenes az égtengely
(1893 PallasLex.)
[az égtengely] két diametrálisan szemben álló végpontja, melyben az eget találja, az égsarkok (vagy világpólusok)
(1912 RévaiNagyLex.)
2. (Föld)
a Föld forgástengelyének vmelyik végpontja, pólusa, ill. annak környéke, vmelyik sarkvidék
Hervien gyanakodása szerint pedig vagyon az éjtszak (’s dél-) fénynek oka a’ gyanta folyóságnak az égsarkak felé toldúlásában
(1818 Hasznos Mulatságok)
a’ felső égsark jégmedvéiböl is láthatni jeles példányokat
(1844 Tóth Lőrinc)
az égsark felé, hol ezen erő [ti. a mágnesség] tetemesen növekedett, a betegség [ti. a kolera] jelenségei sokkal gyöngébbek voltak
(1847 Hetilap)
[a légijármű] lerepül a déli égsarkig
(1872–1874 Jókai Mór)
Vö. CzF.

Beállítások