egzegézis (4B) l. exegézis
exegézis fn 4B egzegézis
1. (tulajdonnévi előtaggal is) (Tud) ’vmely világi tárgyú szöveg tudományos igényű értelmezése, történeti-filológiai megalapozottságú és szempontú tanulmányozása, ill. szövegmagyarázat (mint tudományág)’ ❖ Axióma. En vagyok. Ego existo. Itt még igen kevés az Exegesis; a’ Scholionban pedig […] egy keveset resonirozok a’ Scepticusokkal, és vastag Idealistákkal (1802 Pálóczi Horváth Ádám C2555, 524) | [Arisztarkhosz] az exegesisben abból az alapelvből indult ki, hogy a szerzőt első sorban magából a szerzőből kell megmagyarázni (1902 ÓkoriLex. CD28) | egész Dosztojevszki-filológia, Dosztojevszki-exegézis született (1933 Budapesti Hírlap aug. 25. C4721, 5) | [Sainte-Beuve] exegezisei nemegyszer értékesebbek, mint a művek, melyekkel foglalkozott, s ma is elevenen hatnak, amikor a művek már olvasatlanul sárgulnak a könyvtárakban (1937 Németh Andor 9480019, 277) | [A Manole mester című] ballada exegézise során a kritikusok Manole Mester kilétét, a ballada forrásait, kialakulásának központjait, a variánsok útjait kutatták, jelképeit és irodalmi feldolgozásait elemezték (1982 Székely László C7115, 334).
2. (Vall) ’vmely szent szöveget mint a kinyilatkoztatás forrását módszeresen vizsgáló és értelmező tudomány(os eljárás)’ ❖ Az Exegesis, […] a’ Homiletica hasznos tanúlság (1813 Kazinczy Ferenc C2564, 145) | A katholikusok közt Káldi György a vulgáta után fordította le az egész szentírást, az apokryph könyvekkel együtt, […] s az exegesis akkori állásához képest helyesen (1864 Toldy Ferenc 8481005, 63) | Tefszir (arab) a. m. magyarázat, különösen a Korán exegezise, melynek az iszlámban nagyon terjedelmes irodalma van (1925 RévaiNagyLex. C5714, 42) | Az exegézis egyik módszerével (Szentírás allegorikus értelmezése), amelyet a sztoicizmusból kölcsönöztek, meg akartak róla győzni, hogy a Tóra – helyes értelmezése esetén – implicite a hellenizmus teljes bölcsességét felöleli (1989 HaagLex. ford. CD1208) | Aki valaha is foglalkozott hittudománnyal, az tudja, hogy az egzegézis, az írásmagyarázat mindennél fontosabb (2002 Népszabadság máj. 24. C7850, 12) | [a szír krisztológiában] akárcsak a Máté-evangélium teológiájában (ahogy a modern exegézis szerint a történeti Jézus gondolkodásában is), a kereszténység súlypontja nem Jézus megváltó halála (2008 Mártonffy Marcell ford.–Ohlig 3234003, 416).
2a. (kissé rég) ’e tudományág mint egyetemi tantárgy, ill. azzal foglalkozó mű’ ❖ A’ felállítandó Protest. Theologia Intézetbe két Professort nevezett a’ Felség a’ Lutheránusok részére: az Exegesisbe Wenrich Szebeni volt Professort (1821 Kazinczy Ferenc C2570, 868) | Mi Mózes III. könyve 27-ik fejezetének exegesisét illeti: […] azt sem heidelbergi dr. Paulus, sem Strauss, sem Rosenmüller exegesiseiből nem merítettem (1842 Pesti Hírlap CD61) | [Patai János] 1822-ben a bécsi prot. theologiai intézetben az exegesis tanára lőn (1894 Váczy János C2558, 547) | [Lev Tolsztoj] héber studiumokat folytat, a görögöt már korábbról ismeri, szövegtanulmányokba mélyed, az exegézist bujja és felkészült kritikájával gyökerénél kezdi meg támadását (1928 Laziczius Gyula CD10).
3. (Jog) ’〈jogalkalmazásban:〉 a jogszabályok szövegének feltárása, magyarázata mint jogértelmezési módszer’ ❖ a profán agyvelők […] tobzódtak a közjogi exegezis körmönfontságában (1910 Budapesti Hírlap máj. 15. C4698, 1) | jogértelmezés: a pozitív jogszabály pontos jelentéstartalmának feltárása (exegézis) (2000 MagyarNagyLex. C5823, 304).
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; IdSz.