egzisztenciális mn 15A2

1. (Fil is) ’a lét, a létérzet általános alapkérdését érintő, azzal kapcs.’ ❖ Semmi oly ügyedbe nem avatkozom, mely érzelem dolga. Lényeges, egzisztenciális kérdésről beszélek (1869 Jókai Mór CD18) | Heidegger exisztenciális ontológiája (1929 Szilasi Vilmos CD10) | Támaszkodhatik itt arra az egzisztenciális tényre, amelyet Jaspers így állapított meg: csak olyasvalakivel való érintkezésben, aki önmaga, lehetünk és leszünk önmagunkká (1934 Kerényi Károly 9325004, 157) | A magyarság lelkiállapotát és egzisztenciális tragédiáját legeszelősebben – ugyanakkor a legtisztábban! – Illyés verse: az Egy mondat a zsarnokságról fejezi ki (1990 Csoóri Sándor 9090057, 336).

1a. (Nyelvt) ’vminek a létezését, előfordulását, ill. létrejöttét kifejező 〈mondat, nyelvi szerkezet stb.〉’ ❖ A birtokos szerkezet és az egzisztenciális mondatok (1986 Szabolcsi Anna C5927, 279) | A cselekvő igék az úgynevezett egzisztenciális (létezést kifejező) használatban mediális jellegűvé válnak, például: Ebben az iskolában tanulnak mozgássérültek is; Főznek mesterszakácsok kétcsillagos szállodákban? (Mindkét ige jelentése tartalmaz ’vannak’ jelentéselemet is.) (2000 Lengyel Klára C6282, 86) | Az ige–igekötő sorrend arra is alkalmas, hogy […] egzisztenciális igés szerkezetet hozzon létre […] például: keltem föl (hajnali háromkor is); bontottak le (házat fél nap alatt) (2000 Balogh Judit C6282, 266).

2. ’az (elfogadható) életvitelt, a mindennapi megélhetést érintő, arra vonatk., azzal kapcs.’ ❖ existenciális kérdés volt rá nézve a szakmájába vágó bármily rendelmény teljesitése (1875 k. Boruth Elemér C1168, 123) | A mozgalom egyik legfőbb indítójául kétségkívül a földhiány, a Platontól emlegetett „stenéchoria” szolgált. Láttuk, hogy mennyien lehettek azokban az időkben olyanok, akiket az arisztokrata világrend megfosztott az exisztenciális feltételektől (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | Van közöttük, akinek semmi egzisztenciális gondja nincs, s van, akit csupán mások jó szíve és az ital tart össze (1968–1969 Siklós Olga 1141002, 328) | az egyetemeken megalázó bérekért dolgozó kiváló szakembereknek ne kelljen elhagyniuk a felsőoktatási intézményeket azért, hogy egzisztenciálisan biztonságban legyenek (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. ’vkinek a saját létezésével, létérzetével, ill. a megélhetésével kapcs.-an létrejövő 〈érzés, állapot, helyzet stb.〉’ ❖ exisztenciális félelem (1941 Szerb Antal 9668027, 246) | Súlyosabb esetekben a gyermekkel való egyéni foglalkozással fel kell tárni az éjszakai szorongás okait. Ezek azokból a forrásokból fakadnak, amelyek a gyermek lelkiismeretét terhelik vagy egzisztenciális biztonságát (pl. félelem a szülők pozitív érzelmeinek elvesztésétől) veszélyeztetik (1965 György Júlia 1062002, 91) | egzisztenciális szorongás (1981 Lator László 9387055, 125) | A politika alakulása egy időben az egzisztenciális fenyegetettség érzését is fölkeltette benne [ti. Zsirai Miklósban], amikor is Rajkot, aki tanítványa volt, letartóztatták (1995 Kiss Jenő² CD30) | soha nem szabad megfeledkeznünk a kései József Attilánál egyéni egzisztenciális és lelki válságáról sem, melynek súlyosságáról a 30-as évektől egyre gyakoribb pszichoanalitikus kezelései tanúskodnak (2000 Magyar Hírlap CD09).

Vö. ÉKsz.; IdSz.

egzisztenciális melléknév 15A2
1. (Fil is)
a lét, a létérzet általános alapkérdését érintő, azzal kapcs.
Semmi oly ügyedbe nem avatkozom, mely érzelem dolga. Lényeges, egzisztenciális kérdésről beszélek
(1869 Jókai Mór)
Heidegger exisztenciális ontológiája
(1929 Szilasi Vilmos)
Támaszkodhatik itt arra az egzisztenciális tényre, amelyet Jaspers így állapított meg: csak olyasvalakivel való érintkezésben, aki önmaga, lehetünk és leszünk önmagunkká
(1934 Kerényi Károly)
A magyarság lelkiállapotát és egzisztenciális tragédiáját legeszelősebben – ugyanakkor a legtisztábban! – Illyés verse: az Egy mondat a zsarnokságról fejezi ki
(1990 Csoóri Sándor)
1a. (Nyelvt)
vminek a létezését, előfordulását, ill. létrejöttét kifejező 〈mondat, nyelvi szerkezet stb.〉
A birtokos szerkezet és az egzisztenciális mondatok
(1986 Szabolcsi Anna)
A cselekvő igék az úgynevezett egzisztenciális (létezést kifejező) használatban mediális jellegűvé válnak, például: Ebben az iskolában tanulnak mozgássérültek is; Főznek mesterszakácsok kétcsillagos szállodákban? (Mindkét ige jelentése tartalmaz ’vannak’ jelentéselemet is.)
(2000 Lengyel Klára)
Az ige–igekötő sorrend arra is alkalmas, hogy […] egzisztenciális igés szerkezetet hozzon létre […] például: keltem föl (hajnali háromkor is); bontottak le (házat fél nap alatt)
(2000 Balogh Judit)
2.
az (elfogadható) életvitelt, a mindennapi megélhetést érintő, arra vonatk., azzal kapcs.
existenciális kérdés volt rá nézve a szakmájába vágó bármily rendelmény teljesitése
(1875 k. Boruth Elemér)
A mozgalom egyik legfőbb indítójául kétségkívül a földhiány, a Platontól emlegetett „stenéchoria” szolgált. Láttuk, hogy mennyien lehettek azokban az időkben olyanok, akiket az arisztokrata világrend megfosztott az exisztenciális feltételektől
(1935 Hóman Bálint munkái)
Van közöttük, akinek semmi egzisztenciális gondja nincs, s van, akit csupán mások jó szíve és az ital tart össze
(1968–1969 Siklós Olga)
az egyetemeken megalázó bérekért dolgozó kiváló szakembereknek ne kelljen elhagyniuk a felsőoktatási intézményeket azért, hogy egzisztenciálisan biztonságban legyenek
(2000 Magyar Hírlap)
3.
vkinek a saját létezésével, létérzetével, ill. a megélhetésével kapcs.-an létrejövő 〈érzés, állapot, helyzet stb.〉
exisztenciális félelem
(1941 Szerb Antal)
Súlyosabb esetekben a gyermekkel való egyéni foglalkozással fel kell tárni az éjszakai szorongás okait. Ezek azokból a forrásokból fakadnak, amelyek a gyermek lelkiismeretét terhelik vagy egzisztenciális biztonságát (pl.például félelem a szülők pozitív érzelmeinek elvesztésétől) veszélyeztetik
(1965 György Júlia)
egzisztenciális szorongás
(1981 Lator László)
A politika alakulása egy időben az egzisztenciális fenyegetettség érzését is fölkeltette benne [ti. Zsirai Miklósban], amikor is Rajkot, aki tanítványa volt, letartóztatták
(1995 Kiss Jenő²)
soha nem szabad megfeledkeznünk a kései József Attilánál egyéni egzisztenciális és lelki válságáról sem, melynek súlyosságáról a 30-as évektől egyre gyakoribb pszichoanalitikus kezelései tanúskodnak
(2000 Magyar Hírlap)
Vö. ÉKsz.; IdSz.

Beállítások