égy (I. 2B, 12B8 II. 22C1 III. 0) l. egy

egy tőszn, htl nm és htl ne  égy (rég v. nyj)

I. tőszn (fn-i értékben 2B, mn-i értékben 12B8)

1. (fn-i értékben) (Mat is) ’a valós számtest egységeleme, az a szám, amellyel bármely számot megszorozva az adott számot kapjuk’ ❖ [elvéve] 5öt az 6ból marad 1. 1et az 1böl marad ſemmi (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 16) | Vegyük például e számot 5 s kisebbítsük folyvást 1-gyel, akkor a következő számsorhoz jutunk: 5, 5–1, 5–2, 5–3, 5–4, 5–5, 5–6, 5–7, 5–8, 5–9, 5–10, vagyis a műtételek végrehajtása után: ….5, 4, 3, 2, 1, 0, –1, –2, –3, –4, –5,…. (1867 Császár Károly 8082001, 13) | az a [logaritmus]alap nem lehet egyenlő 1-gyel, mert az egységnek minden hatványa ismét 1 (1895 PallasLex. CD02) | Egy (a számtanban), a természetes számsor első tagja, egyben az az egység, amelynek többszöröseiből, ill. részeiből minden szám fölépíthető (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 77) | ez is egy végtelen bináris tört, tehát neki is megfelel egy 0 és egy közötti szám (1996 Természet Világa CD50) | egy a tízhez volt az arány (2001 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’az ezt jelölő számjegy (1, I)’ ❖ Az alá vetett közönséges ſzámok jelentik a’ Romaji ſzám-betüknek értékét. I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X. XI. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 2) | az egytől ötig terjedő számjegyek (1911 Ambrus Zoltán 9006002, 56) | összeadjuk az első három bitet mint egészeket. Ha az eredmény páratlan, akkor 1-et írunk az ötödik helyre, ha páros, akkor 0-t (2000 Természet Világa CD50).

1b. (összetett szn v. összetett szn-i előtag utótagjaként, az ezres, milliós stb. helyérték jelölésében, ill. a szn jelzői és számállapot-határozói használata esetén mn-i értékben is) ’〈nem közvetlenül számfogalmat jelentő szavakban is: tízes számrendszerben kifejezett szám egyes, ezres, milliós stb. helyértékű egysége számának jelölésére〉’ ❖ Minekutánna Tizre, és Tizre, avagy Kétſzer Tizre jöttünk, mondatik Húſznak. (20). 6. Ez utánn ſzámláltatik Huſzon-egy (21) (1780 Bévezetés a számvetésre 7397001, 1) | Jő a kocsisom a hírrel, hogy Dienes Nyíri János béresre hetvenegyet, Zsófi gazdasszonyra ötvenegyet vágatott (1804–1806 Kazinczy Ferenc 7163019, 349) | Egy köbhüvelyk ezen iszapból Ehrenberg szerint 41 billió ázalagot (ázalagférget) foglal magában (1842 Pesti Hírlap CD61) | Vasuton az emlitett idő alatt mentek Pestről Vácz felé 4213-an, jöttek Pestre 4571-en (1847 Hetilap CD61) | ezen király MCXI-ben a korona számára azt [ti. a birtokot] visszavétetni rendelte (1876 Botka Tivadar CD57) | [a behozatal] a kivitelt 16,461.431 q.-val mulja felül (1894 Hazánk 8634001, 14) | [Alaszkában] 1911-ben 269 millió ikrából 241 millió darab lazacivadékot neveltek fel (1933 Az állatok világa ford. CD46) | elénk rakott tíz dobozt, számoljunk utána. A tízből hétben pontosan száz darab volt, egyben kilencvenkilenc, kettőben százegy (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 26) | március hónaptól a fűtésért […] légköbméterenként évente 151,20-at kell fizetni Tiszaújvárosban (1995 Magyar Hírlap CD09).

1c. (msz-szerűen, számok felsorolásában) ’〈(vezényszóként) ütemes mozgás tempójának, ill. zene ütemének jelzésében〉’ ❖ [Tybalt] úgy vív, mint ti kottából énekeltek: tempót, mértéket tart, ütemre dolgozik, kitartja a fél hangszünetet; egy, kettő, három! már a melledben van (1871 Szász Károly² ford.–Shakespeare CD11) | Ferike (bejön. Bal válláról kis gyermekdob csüng le […]. Erősen üti a dobot és taktusra lép): Egy, kettő, egy, kettő, egy! Itt a tiszt (1897 Thury Zoltán 8479014, 28) | Előre, egy-kettő, egy-kettő, hátra, három-négy, még egyszer. Addig ismételjük, míg a szögletes, nehéz mozdulatok összefogóznak, a rövid és hosszú lépések hullámzássá folynak (1976 Dobos László 1034004, 355) | Első és egyetlen szólam: összpróba! Egy-két-há – vezényelt a furulyával, s a kar dalra fakadt (1985 Békés Pál 1014003, 66) • egy, kettő! ’〈rendsz. noszogatásként:〉 gyors(abb), élénk(ebb) tempóban’ ❖ Panni! Gunda! hol maradtok? Egy, kettő, a mézes borral! (1856 Arany János 8014085, 265) | Azzal a vénasszony rostát vett elő s mondta: Ülj belé! Egy, kettő, beleültek a rostába, a vénasszony valami verset pusmogott s a rosta már fenn is volt a lebegő égben (1920 Benedek Elek 8041003, 111) | – Mindjárt dél van, egy-kettő, keljünk fel! – vezénylek Marcinak (1981 Dénes Tibor 9812002, 63) • egy, kettő, három! ’ua.’ ❖ – Hát akkor csak le a kabáttal, aztán ki a gyepre! Egy, kettő, három, az idő rövid (1875 Jókai Mór CD18) | Átmégysz azután a kamrába és megtöltesz egy hosszú zsákot krumplival. De indulj, egy-kettő-három, szaporán (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | – Tégy, lányocskám, tiszta pelenkát Nagyanyátok alá és szépen aludni. Egy, kettő, három (1931 Kassák Lajos CD10).

1d. • egy az egyben ’úgy, ahogy van, ill. teljes egészében’ ❖ Szeretném, ha megtekintenétek János díjnyertes pályázatát – mondja Vértes, az igazgatóhelyettes. – Ezt ő itt egy az egyben megcsinálhatná (1978 Bereményi Géza 9048001, 186) | ezt a gondolatmenetet egy az egyben sohasem fogadtuk el (1990 Vasy Géza 2001035, 82) | A ruhát egy az egyben felhasználtam az Össztáncban (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a vatikáni szerződés tartalma] szinte egy az egyben visszatükröződik magában az egyház-finanszírozási törvényjavaslat-csomagban is (1997 Országgyűlési Napló CD62) | ezt az összeget egy az egyben átadhatom az édesanyámnak (1998 Országgyűlési Napló CD62) | a hajó átadása után az orosz fél egy az egyben megsemmisítette a hajó bizonylatait (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2. (mn-i értékben, megosztás kif-ére is) ’annyi 〈ember, állat, (elvont) dolog stb.〉, amennyit ez a szám jelöl’ ❖ Ezer Jó Király vólt egy roſznak helyébenn (1772 Orczy Lőrinc 7249002, 10) | éggy ſzót ſzáz annyi vekſzával [= vegzálással, zaklatással] pótolhat [az álnok asszony] (1793 Házi kereszt 7425002, 24) | Jó és olcsó munkát csinál, mert 2 ember és 1 ló naponkint 12–15 hold szénatermését szépen felgyüjtheti vele [ti. egyfajta szénagyűjtő gereblyével] (1856 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045012, 176) | egy vagy két nemzedék (1894 Pálffy Albert 8349003, 35) | egyszer egy az egy de hajnalban meg fogok fagyni (1923 Reiter Róbert 2028007, 275) | A kapu fölött a Szentek, a lovagkirályok, kezükben egy-egy liliommal (1937 Gyergyai Albert ford.–Proust 9202008, 32) | Január 25-én már 76 tiszt, 2020 főnyi legénység, 1088 puska, 24 golyószóró, 4 gránátvető, 1 nehézgéppuska, 14 géppuska, 2 páncéltörő ágyú és 1 aknavető jelentette a körvédelmi központ erejét (1992 Szabó Péter 2012003, 119) | a χ, és a χ-ből lett h szóvégi helyzetben egyre több, főleg egy szótagú szóban eltűnik, szó belsejében, két magánhangzó között viszont megmarad (2003 Sárosi Zsófia 3180007, 353) • nem egy (fn-i értékben is) ’számos, jó néhány’ ❖ E’ vólt Éden kertnek edgyik gyümlts fája, Mert gyümlcsébl nyert, nem egy Orſzág tája Fejedelmet (1790 Gvadányi József 7125003, 38) | Nem egy óvódának helyisége teljesen alkalmatlan, a czélnak meg nem felelő s az egyletek közül nem egy épen a szállásbér miatt folytonos adósággal küzd (1879 Kisdednevelés 8644001, 109) | nem egy ember szellemesnek és igen választékosnak véli, ha szószerint utánozhatja a társaságában lévő személyeket (1938 Gyergyai Albert ford.–Proust 9202009, 8) | A számtalan légköri jel közül nem kevés azoknak a száma, amelyeket műszer nélkül is észlelhetünk. Nem egyet közülük ember, állat és növény egyaránt érzékel (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065001, 13) • egy emberként ’teljes egyetértésben’ ❖ az elnyomott nép, melly szabadság után vágyódik, a’ nemzet, melly becsületeért vagy felsőbbségeért küzd, néha egy emberként állnak előttünk, – mintegy nagy általános szenvedély ragad meg illy pillanatokban minden keblet, ’s maga az önösség inkább a’ közösirányt követve, mint annak ellentállva, keresi kielégitését (1844 Pesti Hírlap CD61) | a felvidék protestáns rendjei, akiknek pedig meg voltak a maguk vallási sérelmeik a királyi kormány ellen, egy emberként felállottak és ne tovább-ot kiáltottak a sereggel közeledő protestáns erdélyi fejedelem elé (1940 Bánlaky József CD16) | A lengyel nép, a papság és a püspöki kar egy emberként sorakozott fel mögéje [ti. Wyszyński prímás mögé] (1992 Adriányi Gábor 2020002, 67) • egy rakáson ’együtt, egymás melletti helyzetben, ill. összegyűlve v. -gyűjtve’ ❖ Mi módon lehet, azt kérded annyi Ifiat, gyermekeket egy rakáson, tiszta életbe meg tartani? (1779 Bessenyei György¹ 7044005, 244) | mosolygó völgyek’ ’s kopasz magasságok’ illy érdekes panorámáját nem könnyen találni egy rakáson (1844 Tóth Lőrinc C4304, 20) | sose volt olyan boldog az édes anyja halomása [= halála, elhalálozása] óta, mint mikor tiz forintja volt egy rakáson (1898 Móra István 8321001, 50) | kifőzés, kovácsműhely, borbély – minden egy rakáson… (1921 Strém István CD10) | Szorító intézkedések egy rakáson (1995 Magyar Hírlap CD09) • egy rakásra ’együvé, egybe, (vhova) össze’ ❖ Méſzárost hívatván, vele le-üttett, két ört, négy borjút, és nyóltz gyenge bárányt Altal-adott néki, és két hízott ártányt. Hogy  mind ezeket öllye egy rakásra (1793 Gvadányi József 7125013, 7) | Ha a’ széls vigyázatnak egyenes sikonn kell hátrállni, és az ellenség lovasságátol üzettetik, illyenkor a’ Tisztnek a’ legénységet egy rakásra szorúlva edgyütt kell tartani (1809 Tanárky Mihály 8462003, 48) | Ennyi véletlenség csak minden században kerül egy rakásra (1863 Lauka Gusztáv 8268037, 121) | [támogatni kell] azt a rengeteg falusi alapítványt, azt a sokféle népfőiskolai és minden más kezdeményezést, ami ezrével és tízezrével van ebben az országban. Egyszerűen ezeket kellene egy rakásra összehozni (1993 Országgyűlési Napló CD62).

2a. (idő-, mérték- v. pénzegységet jelentő szó jelzőjeként, megosztás kif-ére is) ’olyan mennyiségű 〈idő, anyag stb.〉, amennyit a megnevezett egység jelöl’ ❖ Valamely gyermekek égy vagy két eſztendö alatt halnak-meg, mind azokat halálok eltt a’ nyavalya ſzokta ki rontani (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 382) | Az istállótól egy lóért egy éjtſzakára fizetnek egy krajtzárt (1794 Rácz Sámuel 7278034, 295) | Egy mázsát husz lépésnyire elvinni könnyebb, mint fél mázsát két ezer lépésnyire (1828 Széchenyi István CD1501) | Magánosok naponkinti egy akóért éven át 1 ½ forinttal tehetnek megrendelést (1857 Vasárnapi Újság CD56) | az uralkodó utasíttatik, hogy egy huszonnégy óra lefolyása alatt – mert az árvíz nem vár –, üzenje meg a muszka cárnak a háborút (1882 Mikszáth Kálmán CD04) | Őrzi a szász egy hétig a kondát, meg az oláh s a székely is őrzi egy-egy hétig (1920 Szabó Dezső 9623001, 50) | lebocsátották a vízleeresztők zsilipjeit, és a víz gyűlni kezdett az egyes szakaszokon. De a gyarapodás annyira jelentéktelen volt, hogy még a mélyebb helyeken sem ért el egy rőfnél többet (1969 Makai Imre ford.–Platonov 9418003, 52) | 1990-ben 1 kilowatt ára 2 forint volt (1993 Országgyűlési Napló CD62).

2b. ’annyi(szor végbemenő) 〈cselekvés, történés〉, amennyit ez a szám jelöl’ ❖ Ha lehetſéges mindennap egyſzer, vagy kétſzer föröſzſzék-meg a’ beteget lágy meleg vizben (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 194) | nem vólt időm úgy el készíteni [munkámat], hogy rövidebb és rendessebb legyen, és hogy egy olvasással egészen által lehessen érteni (1812 Dessewffy József C2563, 37) | nehogy két vágás kinjainak legyen kitéve a füleit vesztendő eb, egy ütéssel lecsapják fejét, melyet két fülei bizonyosan elkisérnek (1857 Széchenyi István CD1501) | Pali fölkapta a gőzölgő poharat, amely a kezebőrét is megpörkölhette s egy hajtással kiitta, körömcseppig (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 117) | Nincs az a rádióhallgató, aki 8–10 címet, telefonszámot egy hallásra memorizálna (1979 Varga György 1160003, 82) • egy csapásra ’előzmény(ek) v. előkészület nélkül azonnal, hirtelen, gyorsan’ ❖ A’ magyar paraszt, az igaz, nagyrészint rosszúl van; de vigasztalásaul szolgálhat, hogy ingyen orvosok is bőséggel ajánlkoznak. Egyik fejét tartja gyengének, ’s népnevelést sürget; másik farát kiméli, ’s botoztatástól akarja fölmenteni; harmadik erszénye terhein kivánván könnyitni […]; végre többen különböző tervekkel egy csapásra szabaddá szeretnék tenni (1841 Pesti Hírlap CD61) | [A Legényavatás című vers] a modern magyarok akkortájt megindult folyóiratában jelent meg s egy csapásra nevet szerzett Tar Lászlónak (1914 Oláh Gábor 9487063, 128) | a gazdaság termelékenysége, műszaki szintje és eltartóképessége nem javult és nem vált egy csapásra olyan fejletté, hogy biztosíthatta volna a bérmunkássá váló lakosság megélhetését kizárólag a munkaviszonyból származó bérekből (1997 Csite András 2047005, 130) • egy füst alatt ’〈annak kif-ére, hogy több dolog v. vmi vmivel egyidejűleg, egyszerre, ill. összekapcsolva, összekötve megy végbe, történik, es. kerül szóba〉’ ❖ egy füst alatt mennek egyik tanúlók’ seregéb a’ másikba (1788 Vályi András C4334, 34) | Az felséges lenne, egy füst alatt két lakodalom (1841 Gaal József 8149001, 341) | ezt azért szúrom közbe egy füst alatt, mert elbeszélésemnek ezen a pontján szakított meg Marcella (1938 Tersánszky Józsi Jenő 9706013, 59) | A ballada eredeti formája a Balkánon ismeretlen, nyilván tőlünk került a környező románsághoz, valószínűleg régi stílusú dallamainkkal egy füst alatt (1985 László Gyula¹ 2007011, 334) • egy füstre (ritk) ’ua.’ ❖ Kovasóczi a bátorságodat akarta próbára tenni, én meg az eszedet. No, tehát te bebizonyítottad egy füstre mind a kettőt (1885 Mikszáth Kálmán 8312004, 107) | Jonathan Aitken ezek után beperelte a Guardiant, nekiment a Granadának és egy füstre a BBC-nek is (1995 Magyar Hírlap CD09).

3. (fn-i értékben, megosztás kif-ére is) ’annyi, a szövegkörnyezetből v. a szituációból ismert ember, állat, (elvont) dolog stb., amennyit ez a szám jelöl’ ❖ Ezekböl elejintén reggel és eſtve le-fektekor egyet egyet vegyen-bé, az utánn napról napra mind tbbet ’s tbbet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 632) | [A helikoni ünnepségeken] két fát ültettek most is, egyet neked, egyet pedig Csokonainak (1818 Pálóczi Horváth Ádám C2568, 489) | Mért él a pór? – a gúlához követ Hord az erősnek, s állítván utódot Jármába, meghal. – Milljók egy miatt (1863 Madách Imre 8284006, 537) | Egyik házi bál a mást érte s ő egyről se hiányzott (1884 Reviczky Gyula 8392097, 250) | Soha még két ideális dolog nem akadt egy ember utjába. Nagyon kevesekébe akadt egy is (1907 Schöpflin Aladár ford.–Wilde 9590008, 190) | „Ha valakinek száz juha van s egy azok közül eltévelyedik, vajon a kilencvenkilencet nem hagyja-e fenn a hegyen, s nem megy-e megkeresni azt, amelyik eltévelyedett?” – [egyes keresztények] ezeket a szeretettől oly ragyogó szavakat, ha őszintén mernének szólni, a legesleglázítóbb igazságtalanságnak nyilvánítanák (1926 Gyergyai Albert ford.–Gide CD10) | [Bonfini epigrammáinak gyűjteménye] egy híján elveszett (1964 Gerézdi Rabán CD53) | arra következtetnek, hogy ha túl sokan kérnek pótbért, kevesebb jut egynek-egynek (1979 Haraszti Miklós 9814004, 91) | roppant kicsi az esélye annak, hogy egy utódsejt a 18 kromoszóma mindegyikéből legalább egyet megkapjon (2000 Természet Világa CD50).

3a. (az az mut nm-sal felcserélhetően is) ’〈kataforaként, kül. vmely szöveget lezáró v. összefoglaló kijelentés bevezetésében a szóban forgó dolgok közül, ill. azok kiegészítéseként v. összefoglalásaként említett v. (még) említendő dologra utalva〉’ ❖ Még egyet mondok. Páſztor vólt, a’ ki a’ Mágnes követ ki-találta, midön a’ patkójához ragadt (1775 Molnár János 7232026, 75) | midőn e tekintetben a vitatások már napok óta folynak, megvallom, egyet sajnálok. Sajnálom azt, hogy a vitatásoknak nagyrészét azon eszmének mutogatása foglalta le: hogy szükség van magyar lábra felállítandó hadseregre (1848 Kossuth Lajos CD32) | No, de azt az egyet meg kell adni, hogy máskülönben szép ember, elegans ember, uri ember, nagyon udvarias ember (1864 Halmágyi Sándor 8177001, 9) | Egy a fő: soha tudatosan egy pillanatra meg ne tűrj fejedben nemtelen gondolatokat! (1919 Tóth Tihamér 9725001, 119) | Mert egyet, Arthur, ne felejts, nem ismered a saját nációdat (1927 Hegedüs Lóránt 9234002, 78) | A frusztráció mértéke sok tényezőtől függ (pl. az akadály nagyságától és milyenségétől vagy attól, hogy a személyiség mennyire motivált az adott cél elérésére), de egy biztos: legenyhébb formájában is egyértelműen negatív, az egyént károsító állapot (1973 Ranschburg Jenő 1130001, 8) | Ez az a néhány nagy csomópont, amiről mindenképpen beszéltem volna. De még egyről feltétlenül szeretnék beszélni (1999 Országgyűlési Napló CD62).

3b. ’a használt v. a szövegkörnyezetben megjelölt (értékű papír- v. fém)pénzből ilyen számú egység’ ❖ fel merek egyet ezerre tenni, hogy nem lelsz köztök [ti. a sárospataki és a debreceni diákok között] három valóſággal el fájúlt otsmány életü tanúlót (1779 Bessenyei György¹ C1082, 99) | Százat fogadok Egy ellen: ez a gyilkos (1871 Rákosi Jenő 8385004, 127) | a szabadkai piacon a múlt hét óta esik a benzin ára, két márka helyett már csak egy harmincat adnak literéért (1995 Magyar Hírlap CD09).

4. (mn-i értékben) ’〈Nem közvetlenül számfogalomra utalva.〉’

4a. (gyakr. a csak, csupán partikulával) ’egyetlen, nem több’ ❖ Irta pedig ezt a’ Könyvetskét Német Nyelven Christián Fürchte-Gott Gellert (kinek ditséretire nem ſzükség nékem egy ſzót-is ſzóllanom. Ismérik az ö érdemeit nem tsak az ö Hazájabéliek, hanem minden kivül valók-is, valakik a’ Német nyelvet tsak valamenyire meg-kóſtolták (1772 Tordai Sámuel 7353001, [VI]) | mind ezek közl egy sem vólt tellyességgel, a’ ki ama’ Konstántzinápolyban hajdan ſzépen virágzott Ducások’ nemzetségébl ſzármazott vólna, az egy Ducas Mihály Görög Csáſzáron kivl, a’ kinek ki-ábrázoltatott valóságos képe, nevével eggyütt, a’ mí Koronánkon nyilván találtatik (1791 Weszprémi István 7448018, 239) | Ovid’ tehetsége dísze vala e’ kornak, de e’ költőnek eggy darabja sints, melly a’ költészet’ ditső tzéljának megfelelt volna (1836 e. Sasku Károly 8562002, 88) | Egy, csak egy legény van talpon a vidéken, Meddig a szem ellát puszta földön, égen (1846 Arany János 8014001, 100) | Én, Piry István, esküszöm az egy élő bizony Istenre, hogy felsővadászi Rákóczi Ferenczet uramul esmérem (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312017, 200) | – Ki vagy hát? Mi a neved? Mit mondjak, ha a nevedet kérdik? – sürgette Mósze, miután egy reménysége volt csupán a pusztulás ellen: a Név, a hatalmas, varázslatos Név (1957 Kodolányi János 9342008, 174) | A változatlanság azonban csupán egy ponton állja meg helyét (1992 Kiss Judit 2017007, 51) • egy ingben (rég) a) ’alsóruhában, ill. ingujjban’ ❖ nyakravaló nélkül eggy ingben (1804 Verseghy Ferenc C4434, 15) | Azonban Futó pongyolára vetkezve, egy ingben állott a szinfalak mögött, s igy a közönség szine elé ki nem léphetett (1844 Pákh Albert 8347010, 12) | Az utcákon egy ingben hancúrozó, potrohos hasú gyerkőcök (1931 Sárközi György 9587011, 200) | nejemre, miután elűzném, az ablakhoz támasztott létra segítségével rátörnék, s ott együtt találván levetkezve babájával, hasba rúgnám, hogy a vér azonnal elöntse, majd folytonos bántalmazások közepette az új párt egy megszaggatott melltartóval összekötném, éjfél után téli hidegben egy ingben, mezítláb kényszeríteném őket a tanácsi kezelésű lakás elhagyására (1979 Esterházy Péter 9129001, 49) b) ’kelengye, hozomány nélkül’ ❖ Gróf úr! enyim a leánya, Szíve, lelke, minden vágya; […] Rangja, fénye, java nem kell: Elveszem egy ingben is (1877 Arany János CD01) | A Vén-kerti szőlőföld felét csakugyan átiratta a Gálék nevére. Legyenek vele boldogok. Ne mondja a leánya, hogy csak egy ingben vették feleségül (1919 Oláh Gábor 9487061, 53) • egy ingben, gatyában (rég) ’alsóruhában, erősen hiányos öltözetben’ ❖ egy ümögben gatyában szalad (1782 Kónyi János C2729, 98) | a maga tulajdon Jágere vezette reá az embereket, s ötet egy ingben gatyában kiugratván az ablakon, ottan össze tört üvegeken tánczoltatták mezitláb (1831 Jászay Pál 8207002, 237) | Az ezredes egy ingben-gatyában jött szemlét tartani az áruló csata után serege felett, csak amint ágyából lovára vetette magát (1850 Jókai Mór CD18) | Úgy, ahogy parasztok szokták, mezítláb, egy ingben, gatyában jött ki az udvarra (1932 Móricz Zsigmond CD10) • egy ingre ’alsóruhára, ill. ingujjra, es. ingujjban’ ❖ Genevei Tónál egy ingre vetkeztek (1789 Orczy Lőrinc C0794, 161) | Petneházy apródonkint leveté mentéjét, dolmányát egy ingre maradt, mégis kiállhatatlan hőségről panaszkodott, az izzadtság csorgott le halántékairól (1859 Vasárnapi Újság CD56) | minden vizitnél egy ingre vetkőzteti a menyecskét (1896 Mikszáth Kálmán C3147, 36) | [a magyar vezér] egy ingre vetkőztetve, Velencébe küldte őket [ti. az elfogott német zsoldosokat] (1934 Bánlaky József CD16) • egy szóra (kissé rég) a) ’〈annak kif-ére, hogy vmely kérést, utasítást azonnal, annak magyarázata, indoklása v. rábeszélés nélkül végrehajt vki〉’ ❖ A’ lovat a Törökök kényeſen nevelik, ſimogattyák, ritka, hogy üſsék. Illy móddal arra ſzoktatják öket, hogy egy ſzóra le-térdepellyenek, a’ bótot, buzogányt, kardot a’ földröl fel-harapják, az Uroknak nyújtsák (1783 Molnár János C0290, 180) | A grófnak tetszett ez a leány. Mondta neki, hogy üljön fel mellé a hintóba. A leány egy szóra felült és vissza sem nézett, midőn a gróf elhajtatott vele (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Gárgyán Miska a lovat egy szóra, de abba a szempillanatba vitte ki neki (1941 Móricz Zsigmond 9462008, 141) b) (gyakr. hiányos felsz mondatban) ’rövid szóváltásra, beszélgetésre, ill. vminek a rövid elmondására’ ❖ [Eurialus] így ſzóll a’ kólts lyukon: Jöſzte! tsak egy ſzóra! (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, 135) | A jó barát és az ismerős betér egy szóra, s őszintén, utógondolat nélkül részt vesz a családi öröm ünnepi hangulatában (1852 Szilágyi Virgil 8449002, 338) | Kérlek, Blanche! Egy szóra! (1922 Csathó Kálmán 9086002, 86) | Most álljunk meg egy szóra, s foglaljuk össze a hét eddigi válfaj közös sajátosságát! (1975 Hernádi Miklós 1066005, 14).

4b. (-ig ragos fn jelzőjeként) ’〈annak kif-ére, hogy a mondat állítm-ával kifejezett cselekvés, történés stb. a fn-vel megnevezett dolog minden egyedére, példányára kivétel nélkül vonatkozik〉’ ❖ Veſzni fog egy lábig kezed alkotmányja (1777 Baróti Szabó Dávid 7021014, 12) | készek is fejdelmikért véreket ontani egy cseppig mindenütt ’s mindenkor! (1830 Széchenyi István 8429005, 244) | fél, ha a helyőrség észrevenné, Az is mind, egy legényig, őt követné (1873 Arany László CD01) | egy szóig igaz, amit Druzsba állít (1902 Mikszáth Kálmán CD04) | ez a termelőszövetkezet minden esedékes tartozását egy fillérig vissza is fizette (1956 Erdei Ferenc 9126003, 225) | Kivesztek mind egy szálig az istenek innen mint a szauruszok (1992 Orbán Ottó 2016029, 415).

4c. ’folyamatos, megszakítás nélküli’ ❖ Egy állo hejében fel-hajta egy kupa bort (1794 Magyar nyelvmester C1947, 180) | egy ültömbe, írnék most Neked még két árkust is, ha már ennyivel is nem terheltelek (1819 Kazinczy Ferenc C2569, 460) | felhajtott egy butela szilvóriumot egy szuszra, hogy csak úgy szikrázott a szeme tőle, aztán ledőlt a díványra aludni, részegen, mint a csap (1872 Mikszáth Kálmán CD04) | elmesélt mindent, egy lélegzetre, szavai, mint lejtőről lerohanó birkák, lökték egymást (1920 Szabó Dezső 9623001, 44) | az én vonatom jókor reggel indul s egy iramodással robog a Délivasút ütközőjéig, az Anna csókjáig! (1941 Örkény István 9500006, 83) | Cigarettára gyújtott, és az egyik korsót egy húzásra háromnegyedig megitta (1979 Hajnóczy Péter 9215001, 43) | a törvénykezésnek nem sikerült egy menetben megoldania a külföldi tőkebefektetések különböző formáinak legfelsőbb szintű jogi szabályozását (1992 Mádi István 2017008, 64).

4d. ’egész, részekre nem osztott, egységet alkotó, ill. teljes, hiánytalan’ ❖ nadrágja egy darabban vagyon (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 82) | jőni fog, ha jőni kell, A’ nagyszerű halál, Hol a’ temetkezés fölött Egy ország vérben áll (1836 Vörösmarty Mihály 8524251, 211) | Elmúlt gyermekévek! Egy világ választott már el tőlük! (1911 Kaffka Margit 9290054, 148) | Tízezer lejt ő még nem látott egy összegben (1970 Sütő András 9620010, 59) | [1876 után az állam] nem összemosni, mesterségesen egy rendszerbe integrálni akarta [az alap- és a középfokú oktatást], hanem igazgatásilag is kettéválasztotta (1992 Nagy Péter Tibor 2034009, 248).

4e. (rendsz. állítm-i szerkezetben szereplő fn előtt partikulaszerűen, más partikulával együtt is) ’〈annak kif-ére, hogy a fn-ben jelzett (elvont) tulajdonság, állapot, minőség v. dolog nagymértékben v. teljesen jellemez v. meghatároz vkit, vmit, ill. hogy vki v. vmi teljes mértékben, teljes egészében azonos vmivel〉’ ❖ Egy láng lett a födél szempillantás alatt (1844 Petőfi Sándor C3506, 190) | Egy irtózat és egy nélkülözés volt ez a hadi menet (1868 Illésy György C2106, 148) | arcza egy fölcsapó vérhullámtól egy bibor lett (1893 Tóth Béla¹ ford.–Bourget C4263, 32) | Itt vannak ezek a szegény kis gyerekek… Egy rongy rajtuk minden… (1925 Füst Milán CD10) | Képzeld el azt a szegény asszonyt, agyonverték az apósát! Úgy találták meg reggel halva, a feje szét volt roncsolva és egy vér a padló, de egy vér! (1930 Kodolányi János CD10) | a tanyasiakat látogattam meg, csupa egy sár lettem (1955 Sütő András 9620004, 83) | [a mester] inge ujjával megtörölte verejtékező homlokát. A segéd csurom egy víz volt, átizzadt a kisinas inge is (1989 Lázár Ervin 2025056, 34).

4f. ’(vmivel) azonos, ugyanaz, ill. (szinte) egyforma, ugyanolyan (minőségű, nagyságú v. mértékű)’ ❖ Egy forrásból meritettek mind ketten, tſak hogy a’ király arany tſéſzéböl ivott, a’ máſik pedig markából hörpölt (1772 Barcsay Ábrahám 7019036, 15) | egy szívvel, és egy akarattal, minek-utánna eleget tanakodtanak; így röndölték-el követközendö szerencséjöket (1798 Dugonics András 7087005, 352) | annál gazdaságosabb minden tekintétben a’ föld, ha annak széle mennél közelébb jár a’ hosszához, úgy hogy a’ tökélletesség’ legvégs pontja az, ha széle hossza egy, a’ melly egyetlen egy figurát quadrátumnak nevezünk (1828 Cserna János 8496010, 52) | [Dugonics András] esze és szive mivelődésével egy arányban fejlődött (1859 Vasárnapi Újság CD56) | a nagykárolyi grófi család a magyar nemzettel egy időben ünnepli fönnállásának ezer éves jubileumát, mert a honfoglaló Árpád hét vezérének egyikétől „Kund”-tól vezeti le származását (1896 Szatmár Megyei Közlöny 8662001, 2) | Egy az alakjuk, egy a színük (1921 Móricz Zsigmond CD10) | ebben az egy kérdésben egy véleményen vannak (1964 Szabó Magda 9630005, 163) | Krisztusban tehát nincs zsidó, sem görög, nincs szolga, sem szabad, nincs férfi, sem nő, mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203) • egy kalap alá a) ’〈annak kif-ére, hogy különböző dolgokat, személyeket, csoportokat v. vkivel, vmivel vkit, vmit összevon, összekapcsol v. azonosan kezel, ill. azonosnak v. összetartozónak tekint vki〉’ ❖ ez állításban is, mint minden olyas tételben, mely nagyon egyedi természetű dolgokat átalánosít, s ezer meg ezer különféle tüneményt egy kalap alá von, csak részszerint van az igazság (1860 Arany János C6505, 31) | nem vehetjük igazságnak Platon irónikus rajzait sem, ki a sophistákat – a régebbiket s az újakat – mind egy kalap alá fogja s állításaikat eltorzítja (1893 Péterfy Jenő 8363004, 181) | Péter furcsán érezte magát, hogy Takáccsal egy kalap alá véve, tegezte a tanácsos (1941 Tatay Sándor 9704005, 186) | Álljunk meg! Itt minden egy kalap alá kerül (1985 Sütő András 9620021, 18) b) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy különböző személyek, közösségek vmilyen szempontból azonosak, ill. azonos oldalra, csoportba kerülnek〉’ ❖ [a nemzet] szerteágazó akaratját néhányan könnyedén egy kalap alá hajthatnák (1841 Pesti Hírlap CD61) | tapasztalt dolog, sok ezreket egy kalap alá vinni lehetetlen, ha értelmesség, jó-akarat, ’s meggyőződés hiányzanak (1843 Pesti Hírlap CD61) | Perczellel minden szerencsétlen bogarai mellett örökké kész vagyok együtt működni. […] Vele megértjük egymást. De Klapkával egy kalap alá többé nem állok (1866 Kossuth Lajos CD32) | Magyarország és az osztrák birodalom, egy kalap alá egyesítése (1883 Kossuth Lajos CD32) | Hiába akarjuk a főúri meg a köznemesi osztályt egy kalap alá hozni, elválaszt bennünket a vadaskert (1890 Jókai Mór CD18) • egy kalap alatt ’〈annak kif-ére, hogy különböző dolgok összevonva, összekapcsolva v. együtt vannak, ill. hogy több személlyel v. dologgal együtt v. egyszerre történik vmi〉’ ❖ a’ sanyaruságot hirdető hely’ előrebocsátása után, egy kalap alatt legott megis rovattunk szelid gáncsainkért (1839 Figyelmező C0153, 6) | Tegyük fel azonban, hogy egy ily birodalom létrejöhet ’s most már minden különböző szláv népek egy kalap alatt léteznek ’s együtt gazdálkodnak (1858 Mocsáry Lajos 8314001, 194) | komám szerint ezt a bandát az osztrák császár uszította ránk. Az a császár, aki egy kalap alatt nekünk meg a királyunk? (1952 Illyés Gyula 2051004, 4) | Ha egy kalap alatt van mindenki, könnyen háttérbe szorulnak a szakmák speciális érdekei, ha külön szervezetekbe szerveződnek, gyengébbek, és észrevétlenül is egymás ellen dolgozhatnak (2000 Magyar Hírlap CD09) • egy kaptafára ’〈annak kif-ére, hogy több dolog (szinte) egyforma, ugyanolyan, ill. több dolgot (szinte) azonos módon, ugyanúgy kezelnek〉’ ❖ miért követelnők, hogy épen a’ politicai szinpadon huzódjék minden élet, minden szellem egy kaptafára? (1842 Pesti Hírlap CD61) | Egy kaptafára vesznek ők mindenkit, holott én mégiscsak más vagyok, mint a többi (1932 Krúdy Gyula CD54) | A fodrászok azonos elbánással fosztanak meg mindenkit hajzata feleslegétől. Sem a haj színét, sem az egyén – a páciens – életkorát, sem a koponyák egyéni alkatát nem nézik. Egy kaptafára csinálják (1968 Jékely Zoltán ford.–Eftimiu 9278104, 49) | egy kaptafára készült riportok (1979 Haraszti Miklós 9814005, 141) • egy kenyéren ’〈annak kif-ére, hogy közös háztartásban, ill. azonos (élet)körülmények között él (vkivel)〉’ ❖ [ha a bárkába Noé fiai közül] tsak hármat viszünk is be, kik vele [ti. az apjukkal] egy kenyéren vóltak, mint az  vénségének fijai (1815 Pálóczi Horváth Ádám C2121, 52) | Miután abból a’ leány testvérek házasság által szárnyakra keltek, ’s egy férjfi testvér nőtelenül kimult, a’ gazdaságot nagy bátyám János és az atyám Sándor vették által, ’s valamig éltek az uralkodó szokás’ ellenére, osztatlanul ’s egy kenyéren birták (1845 Kis János¹ 8240001, 10) | miután az urbériség megszünt, s a paraszt ember vagy földmives földbirtokos lett, a volt földesurral a legelő dolgában is tovább egy kenyéren nem maradhatunk, azaz a legelőt közösen nem használhatjuk (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Engem, mint minden magyart, érdekelt volna, hogy a velünk egy kenyéren élő hazai németek hogyan reagálnak irodalmilag a háborúra (1918 Schöpflin Aladár CD10) | házközösség: a családnak és a birtoklásnak az az alakja, amelyben ugyanazon házban vagy telken épült több házban együtt lakott és közösen, „egy kenyéren” gazdálkodott 3–5 család (1979 NéprajziLex. CD47).

5. (fn-i értékben) ’〈Nem közvetlenül számfogalomra utalva.〉’

5a. (gyakr. a csak, csupán partikulával) ’egyetlen, nem több személy, (elvont) dolog stb.’ ❖ Én tsak egynek vagyok igazán áldozó, Soha nem ſzokáſom, hogy legyek változó (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 132) | Én véled, édes Esztim, Véled kivánok élni, Elrejtve a világtól, Hol senki nem vigyáz ránk, Hol semmit én ne látnék, Csak édes angyalorcád, Csak téged, édes Eggyem! (1800–1804 Berzsenyi Dániel CD01) | A köztiszteletben levő agg házaspár friss egészségben s vidám kedvvel tartá meg az arany lakadalmat, mellyen első lakadalmuk vendégei közül csupán egy volt jelen (1855 Vasárnapi Újság CD56) | Az épületben volt sok szoba, de ő csak egyben lakott (1901 Gárdonyi Géza 9173006, 340) | Méhem eggye, majd meglátod, jót jelent az álmod (1937 Weöres Sándor ford. CD10) | szelídségről most sem lehet szó, de például verekedés az elmúlt év során nálunk már egy sem akadt (1973 László-Bencsik Sándor 9383004, 388) | Kapott-e elismerő szót, csak egyet is? (1989 Hernádi Miklós 2039020, 62).

5b. (határozóraggal) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy a mondatban kifejezett cselekvés, történés, minőség stb. a szövegkörnyezetben megnevezett dolog minden egyedére, példányára kivétel nélkül vonatkozik〉’ ❖ Hogy el nem veſztetek egyig! hogy a’ görts, ’S köszvény lábatokat meg nem gyötrötte, hogy erre El ne jöhetnétek! (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, 52) | A’ pálmák a’ növevények legnemesebb fajai. A’ népek egyig megesmerék azoknak elsőségét, ’s a’ legkorábbi nemzetek pálmás hazákban vagy azoknak közeletén laktak (1834 Garasos Tár 8625001, 67) | A zsibói őserdőkből a 150 szarvas egyig, s az 500 őznek nagyobb része kilöveték (1854 Ujfalvy Sándor 8497008, 82) | Első szép reményim egyig itt hevernek… (1882 Győrffy József² 8169001, 19) | [a csavargó kocsisok] elejtik a lovat, lecsigázzák; a kereset felét ellopják; gazemberek egyig (1919 Oláh Gábor 9487061, 26) • egyről egyig (rég) ’ua.’ ❖ Haraguván [a méhek] a’ reſtekre, Hazakból ki-rekeſztik: S hogy ne vádgyanak Felségre Egyröl egyig el-veſztik (1779 Miháltz István ford.–Vanière C3101, 84) | körbe ültünk, szemben férfiak, ’S egyről egyig mind csak rám mosolygtanak (1840 Beöthy Zsigmond 8047012, 139) | Van annak igen sokféle oka – csak azt nem tudjuk sikerülend-e ezeket egyről egyig előszámlálni és megfejteni (1863 Jósika Júlia 8210001, 44) • egytől egyig ’ua.’ ❖ hogy ezek a Szavak eredetük ſzerént mind Tótosak vólnának, vagy is hogy mi egytl egyig tlök vettük vólna, azt tagadom (1801 Sándor István 7287101, 53) | megvizsgálták a határban a kutakat és árkokat is egytül egyig (1857 Vasárnapi Újság CD56) | Amennyi galamb az átellenes háztetőn üldögélt, mind egytől-egyig megcsattogtatta szárnyát s repült Milike elé (1884 Endrődi Sándor 8125103, 97) | Volt házigazdáim előbújtak a váróteremből. Egytől-egyig megjelentek, a kiházasodott nagyobb fiúk is, családostul (1943 Nagy István⁴ 9471001, 146) | a könyvben olvasható igazságok egytől egyig a tudományra épülnek (2008 Gyárfás Vera ford.–Singh–Ernst² 3128001, 14) • együl egyig (rég) ’ua.’ ❖ meg-járja a’ Tiſzt a’ ſzobákat, és a’ petsétes levelekre írt feleleteket bé-ſzedi együl egyig (1776 Molnár János 7232022, 139) | Az alsó és közép-páholyok egyűl egyig esztendőre vannak kibérelve (1838 Szemere Pál 8439060, 281) | Míg leányok, mint a galamb oly szelídek, Oh addig ők együl egyig mind angyalok; De ha egyszer aztán fejkötőt tehetnek: Jujh!… akkor egészen másként áll a dolog!… (1841–1853 Losonczy László 8277027, 115) | egyűl egyig mind hitvány emberek (1879 Horvát Árpád CD57).

5c. (tárgyragos határozóként) ’〈vmely cselekvés, történés egyszeri, nem ismétlődő voltának, ill. megszakítás nélküli rövid mozzanatának jelölésére〉’ ❖ nem tagadván elötte, hogy ugyan Szépséges Kriſtina Grófnéval álmodoztam, bizonyitván mindazáltal, hogy életemben ſoha véle még egyet ſem ſzólottam vala (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 146) | Hová mégy? – Hova megyek? arra ni! – felele a kis legény, s egyet löke maga elébe vállával (1816 u. Kazinczy Ferenc 7163029, 529) | Most ujra emeli lábát, hogy egyet lépjen… a monarchiából a respublicába (1848 Petőfi Sándor 8366457, 87) | Visszafordult, sóhajtott egyet, pillantott egyet a faluja irányában, és megindult a város felé (1897 Papp Dániel 8354006, 303) | – Nem alszol egyet, Klári? – szólt át az öregasszony hangja a szomszédos szobákon. – Nem vagyok álmos, nagymama (1911 Kaffka Margit 9290047, 3) | lábujjhegyre emelkedett, és nyújtózott egyet (1963 Rónay György 9573001, 229) | Gertike rándít egyet a vállán (2009 Rakovszky Zsuzsa 3271003, 44).

5d. ’részekre nem osztott, ill. teljes, hiánytalan egység’ ❖ az Egek, mellyek az igaztalanságot ſoha büntetlen nem hagyják, nem nézhették a’ Grófnak az egyé-lett két ſziven el-követett álnok tételét (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 229) | lehetetlen egyszersmind nem óhajtanom, hogy Erdély azon országgal, mellyel hajdan egyet alkotott, s mellyel mind szokásira, mind nyelvére, mint érdekére nézve most is egy[,] alkotmányos tekintetben is egyesülhessen (1833 Teleki László² 8473006, 334) | Forrtszirmuak, a szirmok alsó része egyben marad (1896 PallasLex. CD02) | az Ős vagyok, mely sokasodni foszlik: apám- s anyámmá válok boldogon, s apám, anyám maga is ketté oszlik s én lelkes Eggyé így szaporodom! (1936 József Attila 9282134, 289) | Mikko remekül vezetett, mint egy gépember, szinte fizikailag is eggyé vált a kocsival (1979 Galsai Pongrác 9171004, 206).

5e. ’ugyanaz v. ugyanolyan személy, (elvont) dolog’ ❖ Abban egyet vokſolok az Úrral (1776 Klein Efraim 7182001, 235) | dráma létele és előadandósága: szerintem egyet jelent (1855 Egressy Gábor 8123006, 236) | anélkül, hogy beszéltek volna, érezték, hogy egyre gondolnak mindaketten (1921 Kosztolányi Dezső 9359179, 182) | Nekem kellett volna több pénzt keresnem, munkában éjt-napot eggyé tennem, haszontalanságokra, kávéházra egy fillért sem költenem (1949 Nagy Lajos 9472005, 219) | Nem tettem soha semmilyen csodát, ha csak azt nem: erősek vagyunk, egyre többen egyet akarunk… (1992 Tarbay Ede 2020016, 88) • egyre megy ’〈annak kif-ére, hogy két dolog jellegében, értékében v. hatását, eredményét tekintve lényegileg nem különbözik, ill. hogy két dolog különbsége v. megkülönböztetése nem számít〉’ ❖ Bár! tsupa Rózsának levelét vegye Pók, Patikának; Vagy tsupa mézet egyen; Néki tsak egyre megyen (1787 Csenkeszfai Poóts András C1279, XXV) | mivel egyre megy akár valamelly számot egy számmal eloszszak ezután e hányadost más számmal szorozzak; – akár pedig valamelly számot egy számmal szorozzak, s a szorozmányt más számmal eloszszak – a kamatot ki lehet számolni (1849 Lutter Ferdinánd 8281002, 33) | Ohó, azt mondja, kié ez a kutya? Nem kutya az, hé, mondom neki, hanem puli. Eb, vagy kutya, egyre megy az, azt mondja ő (1918 Móra Ferenc 9459003, 112) | A terem félüres, vagy attól függ, hogy nézzük, féligtelt (egyre megy) (1980 Pogány Imre 2054036, 450) • egyre megy ki (rég) ’ua.’ ❖ egyszerre fizetni érte, vagy lassanként, egyre megyen ki (1814 Kölcsey Ferenc 8253059, 136) | rövidebb hidat készíttetni mint kell, vagy épen elfelejteni a hidat, egyre megy ki (1848 Kossuth Hírlapja CD61) | Amerikában a napszámos is városi divat szerint öltözködik; nálunk a mágnás is paraszt viseletet hord: egyre megy ki (1875 Jókai Mór CD18).

6. (mn-i értékben) ’〈Sorszn-vel kapcs. jelentésben.〉’

6a. (az óra fn jelzőjeként) ’〈az éjfél v. a dél utáni első óra végét jelölő időpontra vonatkoztatva〉’ ❖ Consul Uramat Délután 1. órakor a’ Nagy Templomb(a) késérvén a’ mi Felekezetünk Isteni Tiszteletre (1780 Csokonai József 7503002, 20) | Déli 1 óra tájban cseperészett az eső, azonban távolról sem kedvetlenité el a nemes társaságot (1877 Budapest 8674001, 4) | Valószínűleg az Athenaeum-Club egy bőrfoteljében fogok végezni magammal Christmas [= karácsony] után, úgy éjfél és hajnali egy óra között (1917 Szomory Dezső CD10) | délben egy óra húsz perckor (1943 Márai Sándor 9421016, 22) | Nem sokkal éjjel 1 óra előtt (1999 Magyar Hírlap CD09).

6b. ’〈bizonyos fn-ek jelzőjeként, ill. számból és betűből álló jelekben, kül. felsorolásban, rendszerezésben, ábrán:〉 első’ ❖ (1b) A láma. (Das Lama. Auchenia.) (1847 Peregriny Elek 8360010, 124) | 1. ábra. A kolumbácsi légy nagyítva […]. 1a. ábra. Ugyanaz természetes nagyságban (1895 PallasLex. CD02) | A Dereglye utca egy cé előtt áll egy motor, már délelőtt óta: ezerkilencszázötvenkettőben (1978 Lengyel Péter 9397001, 56) | Az 1Móz híradása szerint a víz minden szárazföldet elborított, és rajta maradt több mint egy évig (1Móz 7,19) (1988 Bibliai nevek és fogalmak CD1209).

7. (fn-i értékben) ’〈Időpontra v. helyre utalva sorszn-vel kapcs. jelentésben.〉’

7a. ’〈az éjfél v. a dél utáni első óra végének mint időpontnak a jelölésére〉’ ❖ szinte már egyre járt az óra (1817 Batsányi János C0883, 110) | Nemzeti muzeum: régiségtár, nyitva d. e. 9 órától d. u. 1-ig (1894 Hazánk 8634001, 1) | Bocsánat Fenség, ez a mai reggeli. Ma éjfél után egykor tettem az asztalra és eddig még mindig nem evett belőle senki (1921 Molnár Ferenc² 9453006, 178) | fél kettőkor jött haza az apám. És anyám nem akarta, hogy feszült állapotokat találjon odahaza. Ennélfogva, ha egy után zárt be [ti. büntetésként a fáskamrába], a világért se kértem volna bocsánatot, mert tudtam, hogy fél kettő előtt öt perccel úgyis kienged (1989 Eörsi István 9125031, 10).

7b. ’a szövegkörnyezetben megnevezett hónap első napja, elseje’ ❖ mindennek a szomorú dolgoknak a megváltozása egy fizetésemeléses kinevezésen múlik, ami január egyre biztos, – de feltételhez kötötték! (1930 Tábori Terka CD10) | vagy tíz percig elbeszélgettünk mindenféle semmiségről, azután elbúcsúztunk a következő május egyig (1973 Balla László 1010014, 123) | A kormány április egytől 26–28 százalékos béremelést [javasol] (1995 Magyar Hírlap CD09).

7c. ’a folyó v. a szövegkörnyezetben megnevezett évszázad, ill. vmely időszámítási rendszer első éve’ ❖ – Jó reggelt, ősapám! – mondék, süvegem megemelve a tiszteletreméltó ereklye előtt. Nem felelt rá. Valószínűleg nem tudott magyarul. Vajon minő nyelven beszélhetett anno 1-ben? (1875 Jókai Mór CD18) | Kr. u. 1-ben január elseje szombatra esett (1877 Károlyi Árpád CD57) | [Cossus Cornelius Lentulus] Kr. e. 1. legyőzte az afrikai gaetulusokat (1915 RévaiNagyLex. C5708, 651).

7d. ’az egyes számmal jelölt ház, lakás stb.’ ❖ mindönki tudomására hozatik, hogy a Légrádi-féle [mészár]székbe ócsó hus Susánba a Sugár ucca egy alatt (1922 NéprajziLex. CD47) | A pesti lakás bútorait a Baumgarten-alapítvány házában helyezték el, a Sas-utca 1-ben, a házat bombatalálat érte, a könyvek mind elégtek (1956 Vas István 2005031, 158) | az Olof Palme sétány 1.-től sétálható távolságon belül található két másik fontos múzeum, a Közlekedési, illetve a Mezőgazdasági (1995 Magyar Hírlap CD09).

7e. ’〈kül. felsorolásban, rendszerezésben, ábrán, rendsz. a (betűjellel is jelölt,) sorrendileg első dolog jelölésére〉’ ❖ A’ No. 1. alatt meg-irtt ftt vizbl bven igyon (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 527) | [a corvinában] a leveleknek ilyen egykorú számozása van: a ₁ , a₂, a₃, a₄, aztán jön hat számozatlan levél s megint következik b ₁ , b₂, b₃, b₄, ismét hat számozatlan levél és így tovább (1877 Csontosi János CD40) | [Astarte istennő] régi elterjedtségére régi helynevek vallanak: ’Astárót (5 Móz. 1, 4. Józsue 13, 12), Berestera (Józsue 21, 27) (1902 ÓkoriLex. CD28) | Violino piccolo a 16. század végétől a 18. század közepéig használatos quarthegedű, melynek 4 húrját többnyire c ¹ g ¹ d² a²-ra hangolták (1931 ZeneiLex. CD49) | 1. ábra. 1, 2, 3, 4 – funkcionális blokkok; a, b, c, d – jelcsatornák (1996 Természet Világa CD50) | a női labdarúgó NB I-ben ugyancsak egri csapat képviseli a megyét, a labdarúgó NB II-ben az Eger és a Hatvan csapatai, az NB III-ban a Gyöngyös, a Besenyőtelek, a Selyp, a Poroszló, a Füzesabony csapatai (1998 Tények könyve CD37).

II. htl nm 22C1

1. (mn-i értékben) ’〈a más(ik) szóval szemben:〉 több (említett) dolog v. személy közül (tetszőlegesen) vmelyik, az egyik 〈(elvont) dolog, személy stb.〉’ ❖ látván imigyen meg-lágyúltt ſzivét édes ſzerelmének, noha egy réſzröl ſzánta, más réſzröl mindazáltal fortéllyára akarta forditani, gondolván, hogy a’ vasat tüzes lágyságában, és melegében kellene verni (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 92) | egy, vagy más academiai taggal (1848 Petőfi napjai C1573, 381) | az élet egy folytonos gallóka [= libikóka, mérleghinta], melynek hol egy, hol más vége emelkedik és sülyed (1862 e. Szemere Bertalan 8437007, 118) | Mindig csodálkoznak, hogy három millió koldus tud koldus maradni s tűri, hogy oly embertelen éhségben tengődjön egy napról a másikra (1939 Móricz Zsigmond 9462031, 282) | Az egy dolog, hogy akarunk valamit, de más dolog, hogy sikerül-e (2009 Brauch Magda 3094001, 17) • egy (é)s más (fn-i értékben is) ’több(féle), de nem (túl) sok 〈(elvont) dolog, személy stb.〉’ ❖ egy ’s más Darab Munkáinak Magyar Nyelven való meg-jelenéſek (1772 Tordai Sámuel 7353001, [VI]) | szegény Péternétől kinek nehány tyúkja ’s egy szamárkája volt mellyen tojásaival a’ városba járt ’s egynek ’s másnak holmit [= némely dolgot, ezt-azt] hozott, elvették azt is (1845 Eötvös József 8126002, 103) | szomoruan kérdezé, hogy annak a levélnek egy és más helyén nem láttam-e hatásomat viszszatükrözni? (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 1) | Motyogott még egy és mást, teljesen máshová tartozó dolgokról (1945 Darvas József 9101011, 162) | kíváncsi leszek egy s más dologra… (1966 Sánta Ferenc 9585005, 122) | Addig még történik egy és más (1992 Báron György 2027043, 44).

2. (fn-i értékben) (/biz) ’〈a más(ik) szóval szemben:〉 több (említett) dolog v. személy közül (tetszőlegesen) vmelyik, az egyik dolog, személy stb.’ ❖ én is láttam két ſzemélyt, kik gombos tket nyelének-el, és midön lóra lvén ſzomſzéd helyſégbe az orvoſokhoz akartak vólna menni, az egy az uton nyálával ki pkte a’ tt, a’ más pedig bántás nélkl el nyelte (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 440) | Osztán nem szerencsécske-e, ha az ellentárs kártyái közül egyet vagy mást, s ha csak a tökfilkót is, megpillantjuk? (1838 Szemere Pál 8439061, 283) | Új szampója őröl bezzeg, A tarkatetős ím berreg, Egy hombárral este tájba, Egygyel őröl eleségre, Mással őröl nyereségre, Harmadikkal háztartásra (1909 Vikár Béla ford.–Lönnrot 8521004, 64) | minthogyha mi a Vicussal férj és feleség lennénk – majdnem! Mer egy az, hogy összeköt minket ez az érdek, a közös munka […] – ez is összeköt. De a másik meg, hogy – hát ő az enyém! (1989 Fel a kezekkel! 1024022, 137).

2a. (tbsz-ú birt szjellel) (kissé rég) ’a szóban forgó személyek közül az egyik személy’ ❖ No Tar, itt az idő, vijjunk. Halál ma egyőnknek e szigeten dijjunk (1863–1879 Arany János CD01) | De örömest udvarlok néki, ha Fogyó s telő arczához kapcsolod Együnk üdvének töltét s fogyatát (1871 Rákosi Jenő 8385003, 26) | Hát menjetek most, gyermekeim, innen a lépcsőkről és vigyétek szét a lombokat, egyőtök gyüjtse Kadmos népét majd ide (1924 Babits Mihály ford.–Szophoklész CD10) | Egyőjük [ti. az egyik alak a hímzésen] mintha angyalt formázna (1970 Határ Győző 9227001, 82).

III. htl ne 0 (hangsúlytalanul)

1. ’〈Nem azonosított v. nem ismert dolgot jelentő egyedi köznév előtt(, fakultatív használatban).〉’

1a. ’〈a megnyilatkozó számára (pontosan) nem ismert v. azonosítani nem tudott dolgot jelentő fn (jelzője), ill. új, még nem ismert fn-i közléselem (jelzője) előtt (rémajelölőként)〉’ ❖ Meg-ál kaſzájával [a halál], mint egy el-ſzikadt ág; Ki-ragadja Delfént Bétſnek karjaiból, Viſzi, s’ témet fld porzik bordajibó (1772 Bessenyei György¹ 7044026, 24) | Teremtő, büntesd a gyilkost! – ordítá egy vitéz, aki mint a villám odarontott, egy fegyveresével a két testet felvették, és minekelőtt csak észre lehetett is volna venni, eltűntek (1813 Katona József 8226003, 203) | De nézd, nézd ott a’ kamaszt, mint áll egy angyal mellett (1824 Vörösmarty Mihály 8524393, 264) | Házam előtt terül el égy halas tó Abba’ úszik három fekete holló (1901 Szeged és népe C6333, 451) | – Ott van egy farakás, üljünk le egy kicsit (1928 Kassák Lajos 9314005, 172) | Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy tojás. Ez a tojás, fogta magát, és elindult világgá (1967 Örkény István 9500031, 158) | A 73 éves férfi kezéből a pompeji romváros melletti utcán tépte ki a táskát hosszas dulakodás után egy tolvaj, aki a rablás után tettestársa motorkerékpárjára ugrott és elmenekült (1995 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈a beszédpartner számára csak később ismertté váló dolgot megnevező fn (jelzője) előtt〉’ ❖ Hadd adjak egy kérdést lányodnak, és Te, mint nemzője, atyja, birt hatalmad Által parancsold, hogy hiven feleljen (1871 Arany László ford.–Shakespeare CD11) | – Egy kis ajándékot hoztam neked – kiabált Micimackó izgatottan. – Már megkaptam – mondta Füles. Mackó átgázolt a folyón, egyenesen Füles felé tartott. […] – Nagyon praktikus csupor – mondta Mackó. – Tessék, itt van (1935 Karinthy Frigyes ford.–Milne 9309084, 70) | Nekem most nem egy, hanem két jegyre volna szükségem. Nem, nem Egérkéről van szó. Hogy kiről, azt most nem árulhatom el. Ne is találgassa, most én tartogatok egy meglepetést… (1972 Örkény István 9500037, 280).

2. ’〈Megnevezni v. pontosan meghatározni nem akart (mennyiségű) ismert dolog megnevezése előtt.〉’

2a. ’〈(több azonos v. hasonló közül az) azonosítani nem akart (egyik) személyt, csoportot, dolgot stb. jelentő(, birt szjellel határozottá tett egyedi) köznév (jelzője) előtt〉’ ❖ Egy Dáma a’ Szerzt veres fogolylyal (perdrix rouge) vendégelte Magyar Orſzág’ ſzélén (1772 Orczy Lőrinc 7249008, 42) | Hogy a’ Márkhio Párisba meg-érkezett, meg-beſzéllette néki a’ Báró, hogy égy Attyafia néki Liſabonában meg-hólt, és réá ſzépetske vagyont hagyott légyen (1794 Bölöni Sámuel ford.–Berkeley 7058002, 35) | S a világtörténet könyve? Ott sem lennénk följegyezve! És ha lennénk, jaj minékünk, Ezt olvasnák csak felőlünk: „Élt egy nép a Tisza táján, Századokig lomhán, gyáván.” (1846 Petőfi Sándor 8366312, 129) | Volt égy Csiszár nevű, ez megállott: má ő nem bánja. Megállunk. – Má nézzük meg, hát a másikok? – mondom én (1915 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | Maga valamit el akar titkolni előttem. Soha nem beszélt nekem arról, hogy kikkel, miféle emberekkel érintkezett azelőtt. Mindig csak annyit mond: „Egy barátom”… „Egy rokonom”… „Egy ismerősöm”… (1930 Zilahy Lajos 9799001, 35) | Egy másik hasonló jelű habán tálról is tudunk egyik budapesti magángyűjteményben (1972 Katona Imre CD52) | Nemrég jártam például Zalaszentmihályon, ahol meglátogattam egy olyan családot, amelyet a Máltai Szeretetszolgálat, s a Katolikus Egyház a pátyi modellhez hasonlóan támogatott (2000 Országgyűlési Napló CD62).

2b. ’〈(olyan,) pontosan meg nem határozott fogalmat, elvont dolgot jelentő fn előtt(, amelyet később mellékmondat fejt ki v. azonosít)〉’ ❖ minden népekben van egy bizonyos visszályos erő, mellytűl viseltetvén szüntelen egymás ellen munkálkodnak, és szomszédgyaik’ kárán megnagyobbodásokra ügyekszenek (1794 Szentmarjay Ferenc ford.–Rousseau 7033009, 993) | Az nem lehet, hogy ész, erő, És olly szent akarat Hiába sorvadozzanak Egy átoksúly alatt (1836 Vörösmarty Mihály 8524251, 211) | még volt egy problémám azonkívül, az hogy Illetőt nem ismertem személyesen és kerülni akartam, hogy bemutatkozzunk (1920 Szép Ernő 9665042, 74) | régóta izgat egy kérdés. Milyen az, ha valaki katonának születik? (1974 Munkácsi Miklós 2025025, 600).

2c. ’〈vmely elvont dologra csupán tulajdonságának megnevezésével utaló főnevesült mn előtt〉’ ❖ Mentül véletlenebb, annál szebb lett volna itt láthatásod s tisztelhetésed felet való örömömnek kellemje – és képzelem, Miklósunk (ki éppen tegnap teve egy szépet) is mennyire fogja azt fáilalni, hogy nem teljesedhete (1815 Cserey Farkas² C2566, 294) | van-e bűn, mely emberi birótól halált érdemel, és miután a büntetés nem egyéb, mint megfosztás egy jótól, az élet oly jó-e, mi azonkép mint más javak, tárgya lehet a büntetésnek? (1843 Szemere Bertalan 8437010, 195) | Gondolt egy okosat a kocsis! Bele kellene avatni ebbe a pakliba ezt a mezőőrt (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706008, 62) | Mond egy merészet Lancelot: ha kedve ellen nem való a királynénak: ő betör – a vasrostély se tartja föl! (1962 Mészöly Dezső ford.–Chrétien de Troyes 9437001, 133).

2d. ’〈határozatlan mértéket, mennyiséget jelentő, jelzői szerepű névszó előtt〉’ ❖ Ö azért nékem egy kevés kéſz pénzt ada; ezer és egy néhány tallérokat pedig négy Muskáuban lakó ’Sidókhoz igazito VVechſzelekben [= váltókban], hogy-ha egyiket el-veſzteném-is, mindentl meg ne foſztattatnám (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353003, 181) | Ez így folyt egy jó ideig (1869–1872 Déryné Széppataki Róza 8102007, 198) | Hohó uracskám, csak ne szaladjon. Magával még van egy kis beszédem (1903 Molnár Ferenc² 9453010, 22) | Egy csomó mindent akartam hirtelen mondani meg kérdezni (2010 Leiner Laura 3208007, 232).

2e. (partikulaszerűen) (nyj is) ’〈tőszn előtt a mennyiség hozzávetőleges, körülbelüli voltának jelölésére〉’ ❖ Vitéziből egy nyolczvanat halálra vágtak ott (1868 Szász Károly² ford. C3833, 302) | Bévezetik a cigánykirályt egy szép terembe, ëppeg esve volt vacsorakor, egy hat órakor (1906 Csángó népmesék C7027, 140) | Ez a hordó van ëgy 150 literös (1909 A nagykőrösi nyelvjárás C6623, 30) | Termött ëgy nyócvan fűzér paprikánk (1957 Szegedi szótár C6400, 313).

2f. ’〈nap(szak)ot jelentő hsz, ill. időszakra v. időpontra utaló határozóragos fn (jelzője) előtt a dátum azonosítatlanságának kif-ére, kül. múltra v. jövőre utalva, ill. történetelbeszélésben〉’ ❖ egy reggel akarván ki menni ſzálláſomrol, a’ Király teſtörzöi közzül egy néhányat találtam ajtom elött, kik kimenetelemet tilalmazák (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 153) | – Halld, hallgass ide édes öcsém! – mond egy alkalommal – nem érünk két hetet s fonószéken, vagy szövésben fogsz találni… (1858 Vasárnapi Újság CD56) | István egy nyári este hírül vitte neki, hogy Gasparek meghalt (1920 Kosztolányi Dezső 9359180, 61) | – És így ment ez hosszú évekig. – Talán százig is – […], aztán egy szép napon meghalt Rácegresi is meg Pácegresi is (1973 Lázár Ervin 9388007, 138).

2g. ’〈pontosan ki nem fejtett hosszúságú időtartamot jelentő -ig v. -t ragos fn előtt az időtartam rövidségére v. korlátosságára utalva〉’ ❖ A’ prédikállástól egy ideig meg-ſzünvén, önnön magok életét, és Lelkek-isméretét rázogaſsák-meg (1772 Vajda Sámuel 7365001, 140) | szekeremen végig nyúltam, gondolván, hogy majd alszom egy sort, azután szállást keresek (1865 e. Jósika Miklós 8212021, 171) | A lány egy percig tétovázva nézett maga elé, sem előre, se hátra. Előtte a magas, erős férfi, mögötte a fal… (1894 Justh Zsigmond 8213004, 171) | egy darabig csak telefonon érintkezhetünk, hiszen öt óra után kijárási tilalom van (1994 Szántó Piroska 1166004, 264).

2h. ’〈fok-, mérték- v. időhatározóként álló hsz v. tárgyragos mn előtt fakultatív használatban〉’ ❖ Noſza jó ſzomſzédom egy kevéſsé tartsuk magunkat keményebben (1772 Zalányi Péter ford.–Marmontel 7497001, 73) | A kanyaró (morbilli). Hasonlók e kór első jelenetei a himlőéhez, csak hogy egy kissé gyengébbek (1847 Schöpf-Merei Ágoston 8305002, 145) | – Öltözködjetek, szép idő van, kimegyünk egy kicsit vadászni. – Kegyelem, hagyj még egy kicsit aludni! (1899 Mikszáth Kálmán CD04) | Magukra hagyjuk a fiatalokat, hogy egy picit összemelegedjenek (1950 Egri Viktor 9119002, 29) | egy kicsit szokatlan, mégis jól érthető dikcióval kiejtett mondat (2007 Józsa Márta 3150010, 985).

3. ’〈Annak kif-ére, hogy a hozzá tartozó fn-vel megnevezett dolog v. személy vmely nemet, típust, csoportot stb. képvisel, ill. vkit, vmit mint e nembe, típusba, csoportba tartozó egyedet v. mint a megnevezetthez hasonlót jelöl.〉’

3a. ’〈(jelzőjével tipizált) személyt, dolgot vmely típus, osztály, kategória képviselőjeként megnevező fn (jelzője) előtt, hat ne-vel váltakozóan〉’ ❖ Hol Tanáts’ Végzését egy Polgár bonthatja, Bírák’ ítéletét magáról rázhatja, Bódúlt pártolásnak ajtaját nyithatja, Ott hamar dlését az orſzág várhatja (1772 Orczy Lőrinc 7249004, 19) | [Mihály] élénk eszű, okos gyerek, akiről, mikor lent a megyében elvégezte a nyolcz oskolákat, azt tanácsolták a professzorok az apának, hogy ezt okvetlenül országgyűlési képviselőnek szánja, mert olyan szépen tud beszélni, akár egy püspök (1893 Tömörkény István 8493003, 274) | Kecskés bácsi a cseléddel?… Uristen, nem lehet!… A kezét a szívére tette, mely félrevert harangként kongatott. – Lehetséges volna? Egy tanító, egy idős ember, egy apa! (1927 Kardos László CD10) | ez a felfogás nem méltó egy demokratikus állam miniszteréhez (1999 Országgyűlési Napló CD62).

3b. ’〈gyakr. jelzős (besoroló, osztályozó jellegű) minősítő állítm előtt(, fakultatív használatban)〉’ ❖ De tsinálok bizony [ti. lármát], Kegyelmed égy alkalmatlan gaz ember (1792 Nagyenyedi próba ford. 7468003, 274) | Oh felséges király! Nem vagyok én bajnok, csak egy földönfutó (1846 Arany János 8014001, 150) | keze görcsösen fogta körül kis lovagló ostorát, mintha az egy fegyver lenne (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536003, 247) | Az egy igazi úriember (1925 Hajnik Miklós CD10) | Ez málna? Na, ne vicceljenek? Hogy kerül Hódosra málna? Én azt hittem, az egy havasi növény (1928 Németh László² 9485038, 202) | Ez egy őrült – ezt be kell zárni – mi? (1985 Spiró György 1143003, 483) | Ez nem igaz! Ez is egy hazugság! (2000 Országgyűlési Napló CD62).

3c. ’〈minden jelzős egyedi köznévvel kifejezett alany minősítő állítm-a előtt annak nyomatékosítására, hogy a minősítés az alannyal megnevezett kategória minden egyes egyedére külön-külön érvényes〉’ ❖ Most minden kis kunyhó egy tündérpalota (1848 Petőfi Sándor CD01) | [Harasztkereken] minden ember – kivéve a papot – gyékényszövő, minden ház egy kis gyár (1870 Orbán Balázs CD22) | Minden ember egy felhasitott kelevény volt, s minden düh, fájdalom, ártó hazugság s békevágy kifakadt itt, amit az elitélt milliókba beletaposott a háboru (1919 Szabó Dezső 9623005, 248) | Minden lélek egy külön világ (1944 Babay József 9013001, 150).

3d. ’〈családnév(i jelző) előtt a család vmely pontosan megnevezni nem kívánt, ill. bármely tagjának jelölésére〉’ ❖ A „Pesti Hírlap” tegnapi számában valaki egy magyar oligarcháról mond el egy anekdotát. Elolvastam – de hát mi az még a mi dunántúli oligarcháinkhoz, például egy Eszterházy herceghez képest (1883 Mikszáth Kálmán CD04) | a Rákóczy név maga egy tábor. Ha egy Rákóczy a haza földjére leteszi a lábát, a föld megrendül alatta, s ha az ébresztő szót elkiáltja, a halottak föltámadnak: egy egész halott nemzet, s összetöri láncait (1891 Jókai Mór CD18) | Szörnyűség, hogy ilyesmi történhetik egy Nosztyval! (1906–1907 Mikszáth Kálmán CD04) | egy Habsburg előtt minden politikai ajtó kinyílik Nyugat-Európában… (1997 Magyar Hírlap CD09).

3e. ’〈vmely vonásában a megnevezetthez hasonló személyre, helyre stb. utaló tulajdonnév(i jelző) előtt, elismerő v. becsmérlő árnyalattal is〉’ ❖ gyúladj is fel példám’ követésére, ’s házasodjál. Válassz, ha találsz, egy Sophie-Antoinettet, légy atya, mint én nem sokára leszek (1805 Kazinczy Ferenc C2556, 327) | Óh, hol van egy Mátyás király, hadd ütne Vas karja közbe, míg javulhatunk! (1872 Arany László 8015002, 124) | Lássa a művelt világ, hogy Erdély egy barbár föld, egy Kamcsatka (1885 Tolnai Lajos C4201, 157) | Csak egy Hunyadi Jánost kellett még találni (1892 Jókai Mór CD18) | nézze meg magát, ami azt illeti, maga se egy Adonisz… (1958 Népszava jún. 24. C1502, 4) | Ő nem egy Deák Ferenc! (1997 Országgyűlési Napló CD62).

4. ’〈Nyomatékosításra.〉’

4a. (szórendileg a jelző, ill. a fokozó partikula után) ’〈a jelzőben kifejezett tulajdonság fokozott voltának kif-ére, gyakr. érzelmileg telített mondatban, elismerő v. gúnyos árnyalattal is〉’ ❖ [a gróf ajándékul] adott két kalanat [!] bör tokba, melly ezüſttel volt ki-varva: börböl tsinált poharat: ’s Dámáskuſi drága egy kardot (1783 Molnár János ford. [!] C0291, 254) | a’ Kalauzok által vezettetett derék egy lónak farkába ragaſzkodván (1801 Molnár János 7445024, 151) | Rettenetes egy név: Haynau! (1898 Juhász Gyula¹ CD01) | Szép egy-pár lett volna magukból. (Nevet.) Nézze, ez a hólyag vőlegénye szerelmi bánatában ivásnak adta a fejét. (Hahotázik.) (1967 Csurka István 9096001, 24) | Ha azt válaszolom, hogy nem, akkor azt mondják, hogy micsoda egy ütődött pénzügyminiszter, aki nem ragad meg minden alkalmat, hogy az egész örökölt adósságterhet csökkentse. Ha azt mondom, hogy igen, akkor meg milyen egy jellemtelen, aki titokban tárgyal az ország ügyeiről (1991 Országgyűlési Napló CD62).

4b. (kissé rég) ’〈vmely tulajdonságában nagynak, jelentősnek v. jelképesnek tartott személy v. hely neve előtt a személy v. hely nagyságának, jelentőségének kiemelésére, méltató, elismerő árnyalattal is, fakultatív használatban〉’ ❖ Ha fényes Nevedet Múſám meg-nem bántja, Ki-küldi e’ nehány Rendet új nap-fényre; Noha már nem méltó egy díts Keményre (1788 Gyöngyössi János C1961, 26) | nálunk, fájdalom, egy IV. Béla, egy Hunyadi János, egy Hunyadi Mátyás, egy Bethlen Gábor, egy Bocskai, egy Zrinyi, egy Tököli Imre, egy Rákóczi Ferencz, egy Kis Sándor emlékoszlopát sehol feltalálni nem tudjuk, csak a honfifájdalom az, mely felkeresi egykori jeleseink és hőseink puszta, elhagyott nyughelyét, hogy legalább az erkölcsi elismerésnek adóját megvigye a nemzet egykori jóltevőinek (1873 Orbán Balázs CD22) | Az éjjel nem lesz Rómában lámpás. Képzeljen valaki egy Rómát tele fellázadt néppel, […] semmi kormánnyal – lámpás nélkül hagyva egész hosszú novemberi éjszakán át (1877 Jókai Mór CD18) | Csodálatos nő [Agrippina], aki egy Nérót szült a világra! De hisz Néró csak egy ártatlan élénk kisfiú volt, majd pedig ábrándos, költői lelkű, érzelmes ifjú. Seneca nevelte fel Néróvá (1924 Hajnik Miklós CD10) | az ember hogyan bírna kiragyogni egy Batthyány Lajos vagy egy Károlyi Mihály mellett? (2001 Magyar Hírlap CD09).

Ö: azon~, édes~, egyetlen~, ezer~, hiszek~, huszon~, millió~, mind~, mint~, száz~, tizen~.

Fr: égadta, ezer, szó¹.

ÖE: ~néha, ~valaha, ~valahogy.

Vö. CzF.; ÉrtSz. egy¹, egy², egy³; SzólKm.; ÉKsz. egy¹, egy²; SzT. egy¹, egy², egy³; ÚMTsz. egy¹, egy², egy³