egyébképp htl hsz 0 (rég)
1. ’(bármely) más módon, másképp, másként’ ❖ A’ fld, a’ mellyen mentünk, hová tovább, mind tsak meredekebb, ’s meredekebb lett. Végre egy ſetét lyukhoz érkezénk, mellyen egyébképp’ által nem hathatánk, hanem meg-görbedve, ’s a’ ſzövétnekek’ világánál (1788–1789 Magyar Múzeum C0352, 403) | Kérjük a’ Magyarok’ Istenét, hogy ſzíveinket, mikor anyanyelvünköt rendbe ſzedgyük és építgettyük, minden kevély vagy egyébkép embertelen ſzándéktúl megoltalmazván, méltóknak tegyen bennünköt arra, hogy valamennyi Magyarok eggy és ugyanazon tiſzta Magyar nyelvenn beſzéllyünk (1818 Verseghy Ferenc 8518041, 178) | halhéjjal vagy egyébképp kifeszitett mellénykét (1903 Budapesti Hírlap okt. 17. C4691, 19).
1a. ’más, es. ellenkező esetben, más körülmények között’ ❖ minthogy moſt lovagolt, Spanyolok’ módgyához igazlott ’S elme-negédségtl duzmadtt bugyogója ki látſzék Fldre folyó köntöſſe alól, a’ mellyel egyébképp’ A’ ſzem elll külföldi nemét el ſzokta takarni (1791 Verseghy Ferenc 7373035, 12) | Azt mondgyák k tudni illik, hogy a’ nyelvnek cultúrájához tartozik, hogy ſzavai mind nemzetiek legyenek; egyébkép tiſzta Magyar nyelvnek nevezni nem is lehet (1818 Verseghy Ferenc 8518041, 166) | A’ csatorna az egész közlekedési szükségnek megfelelne; egyébkép’ pedig az utazók kénytelenittetnének a’ tengeri hajóról, a’ Nilusra ismét hajóra, innen tevékre, aztán vasutra, ’s végre ismét tengeri hajóra átrakodni (1844 Pesti Hírlap CD61).
2. ’〈vmely (közbevetett) kiegészítésben, pontosításban:〉 az említett dologtól függetlenül, azon túl (is), ill. más tekintetben, más vonatkozásban’ ❖ Megemlité, hogy feledék tekintetbevenni, miszerint ekkép’ megsértve Francziaország, mindenki egyesülni fog abban annak védelmére, akárminő politikai párthoz tartozzék is egyébkép’ (1844 Pesti Hírlap CD61) | Ezen ideg okozza tehát a látást, ugy hogy ha ezen ideg szétmetszetik, megsérül vagy bármikép szenvedő állapotba jut, legyen bár a szemgolyó egyébkép még olly tiszta és egészséges, látás nem történhetik (1858 Vasárnapi Újság CD56) | [Kis János] félig kényelemből ragaszkodott a hagyományos formákhoz, félig talán elvből is, mintegy a Péczeli álláspontját folytatván, kinek írói működéséhez az övé egyébkép is hasonlít (1889 Négyesy László C3316, 163) | [A bogosz] Abisszinia hegyi vidékeinek egyik benszülött néptörzse, amelynek bőrszine a sárga és sötét fekete-barna közt változik; a négertipustól egyébkép teljesen elütők, főleg arcvonásaikra és vállaikra hosszan lelógó hajukra nézve (1893 PallasLex. CD02).
Vö. CzF. egyébkép; ÚMTsz.