egy-egy mn és fn 2B
I. mn
1. ’〈több hasonló közül hol egyik, hol másik, ill. csak időnként v. itt-ott megjelenő, levő néhány személyre, állatra, (elvont) dologra vonatkoztatva〉’ ❖ az utánn mind addig e’ mellett [ti. étkezés mellett] kell maradni, mig nagyobb réſze a’ himlönek el-ſzárad, akkor oſztán egy purgátióval elbb meg-tiſztitván egy egy kis ſztövér húſt-is adhatnak néki [ti. a betegnek] ’s végezetre elöbbeni étele rendire viſzſza térhet (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 665) | egy-egy házhoz összejöttek az öreg asszonyok (1868 Vértesi Arnold C4455, 180) | Néha egy-egy róka belépett a csapdába (1936 Illyés Gyula 9274057, 106) | [Szilágyi] ott járt-kelt a diákok közt; itt is, ott is egy-egy szót váltva a különbekkel (1956 Németh László² 9485043, 383) | A téren csak ritkán megy át egy-egy ember (2009 Csabai László 3152006, 1204).
1a. (idő-, mérték- v. pénzegységet jelentő szó jelzőjeként) ’időnként egy egységnyi, ill. olyan mennyiségű 〈idő, anyag stb.〉, amennyi a megnevezett idő- v. mértékegység néhányszorosa, párszorosa’ ❖ [A szert] sokan Német Terjéknek-is nevezik; minthogy a’ Német paraſztok jó-féle terjék hellyett gyakron élnek véle, egy-egy köntingnyit jó borban vagy etzetben bé-vévén (1789 Mátyus István 7222028, 436) | Egy-egy percre megálltak, magukat kipihenni (1860 Jókai Mór CD18) | [a rómaiak] a táncosnőket olyan megvetett személyeknek tartották, mint nálunk Magyarországon az útszéli sátoros cigányokat tartják, kiknek leányai a kocsi után szaladnak s a legképtelenebb táncot lejtik egy-egy krajcárkáért (1891 Cziklay Lajos 8075004, 89) | Néha – tette hozzá bizalmasan – én is föl szoktam hajtani egy-egy pohárkával (1953 Bajor Andor 1006041, 86) | Néha csak egy-egy centiméter vagy egy századmásodperc hiányzik az aranyéremhez (1997 Országgyűlési Napló CD62).
1b. (határozatlan mértéket, mennyiséget jelentő szó előtt) (rég) ’〈annak kif-ére v. nyomatékosítására, hogy a cselekvés, történés csak bizonyos időközönként v. bizonyos helyeken megy végbe〉’ ❖ néha egy egy kitſinyt izzadni kezd (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 236) | Lám az aranyból-is az ötvös’ kohában, Egy-egy kevés morzsa marad az allyában (1790 Mátyási József 7221014, 89) | drága hazafiaiknak olly sok unalmait néha néha egy egy kissé megrövidítnék (1838 Széchenyi István CD1501) | Igyunk biz azt egy-egy kicsit, Ne szégyeljük, ha jól esik; Hiszen egy-két ital bortul Ez a világ fel nem fordul (1853 Arany János 8014057, 208) | Aztán mikor egy-egy csomó pénzt összekerestem, beváltattam ezzel vagy azzal a társammal, vagy beváltottam magam, de mindig másutt, hogy fel ne tünjék (1884 Gabányi Árpád 8152002, 51).
1c. (tagadó szerkezetben v. megszorítással, hasonlító szerkezetben) (rég) ’〈annak kif-ére, hogy a középfokú mn-ben jelölt tulajdonsággal senki, semmi más nem v. kevés más személy, dolog rendelkezik〉’ ❖ Nem eshetik egy egy keſerveſebb dolog a’ Szüléken, mint midön valamelly kedves gyermekek fájdalmas és kínos betegségben fetreng elöttök (1786 Szikszai György 7330006, 704) | Nállamnál egy egy Toleránsabbat nem igen kell keresni, ha az Emberek hibáiról van a szó, de a mi sok – tűrhetetlen (1790 Kazinczy László C2555, 39) | A’ postáknál nintsen eggy eggy haſznosabb találmány, és eſzköz mind a’ kereskedésre, mind a’ másokkal való levelezésre nézve (1794 Decsy Sámuel 7442003, 70) | eggy eggy kinosabb nemét a’ halálnak nem ismérek, mint a’ tömjén’ füsti által való fulasztást (1807 Kazinczy Ferenc C4940, 140).
1d. (felsőfokú mn előtt) (rég) ’az adott felsőfokú mn-ben kifejezett tulajdonsággal rendelkezők közül egyik-másik 〈dolog〉’ ❖ Néz az Alma fára, hát olyan almák vagynak rajta, mint egy egy legnagyobb hegy e Világon (1790 Ethnographia 7450001, 292) | Fejedelmünknek eggy eggy legszebb cselekedetei közé tartozik, hogy nemesszivü vala Gen. Vayval ismét hordatni a’ fejér mentét (1807 Kazinczy Ferenc C4940, 140) | minden disponibilis [= rendelkezésre álló] erőt, melly idő, értelem, s pénztehetség által tételeztetik fel, egyegy legsürgetőbb czél-elérésre kötelesség egybepontositni (1845 Széchenyi István CD1501).
2. ’hol az egyik, hol a másik személy által megvalósított, ill. időnként v. itt-ott végbemenő, ismétlődő v. megvalósuló 〈cselekvés, történés, megnyilatkozás, helyzet〉’ ❖ Sokszor az úrfi egy vagy más városra egy-egy kis utazást tett (1823 Fogarasi Sámuel 7109009, 229) | néha egy-egy látogatással a’ falusi csapszékben (1836 Jósika Miklós 8212001, 7) | A rabló-munkában elszéledtek bizonyára szolgáltattak egy-egy oly alkalmat, midőn nagy előnynyel lehetett rajtok ütni (1885 Salamon Ferenc 8402014, 284) | időnkint behallatszik Uitz egy-egy izgatott ordítása (1931 Kassák Lajos 9314011, 174) | A kapitány szerint az egyre kiegyensúlyozottabb kézilabdavilágban egy-egy ilyen vereség becsúszhat (2000 Magyar Hírlap CD09).
II. fn
1. ’több hasonló közül (időnként v. itt-ott megjelenő, levő) egyik v. másik, de összességében csak néhány személy, (elvont) dolog stb.’ ❖ Nem nagy(on) tartok attol, ha most igy, másszor amugy űzi a szerentsét és az elfut szines vágyodása előt, ha ő tud egyegyet, énis kettőt (1775 k. Csíksomlyói iskoladrámák 7401002, 97) | ki az, kin néha meg nem esnék, hogy egy kissé el ne hibázná a’ czélt, egynek egynek a’ lábára ne hágna, itt ott ne sértene (1841 Széchenyi István CD1501) | Egy-egy nevezetesebb virágágynál vagy gyümölcsfánál megálltak [az asszonyok], mert a tiszteletes úr nagy pomológus volt s messze vidéken dicsért körtéi voltak. Némelyikük a napernyőjével próbált leütni egy-egyet (1895–1896 Mikszáth Kálmán CD04) | 600 betegből mégis alig szökik meg egy-egy (1957 Benedek István 9041008, 229) | kénytelen vagyok két percben reagálni egyre-egyre azok közül, amiket elmondott (2003 Országgyűlési Napló CD62).
2. (tárgyragos határozóként, rendsz. mozzanatos igével) ’〈vmely cselekvés, történés, megnyilatkozás hol az egyik, hol a másik személy által, ill. időnként, néha v. itt-ott megismételt v. ismétlődő voltának kif-ére〉’ ❖ Tsupán az én lapátomnak nesze Hallott, mikor egygyet egygyet bökék A’ vizbe’ (1806 Döbrentei Gábor C2557, 35) | [a ló] egyet-egyet harapott, ahol gyöpöt talált (1851 Jókai Mór CD18) | [A legény] egyet-egyet kurjantott (1867 Tolnai Lajos 8483018, 98) | [a vonat] a forgó korongon egyet-egyet zökkenve, megállapodott a sceauxi pályaudvar kupolája alatt (1921 Kosztolányi Dezső ford.–Huysmans 9359133, 116) | a gép kattogott, búgott, pittyegett egyet-egyet az éjszakában (2009 Méhes Károly² 3153009, 786).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.