egyén fn 4B

1. (ritk, Fil is) ’önálló, a többitől sajátosságai alapján elkülöníthető létező’ ❖ a „szép” [fogalma] egy üres elvonás, melynek realis alapja az empirikus, viszonylagos föltételek között megjelenő s az emberi egyének tudatában fölmerülő érzés (1898 Pauler Ákos 8604001, 344) | Egyén (lat. individuum), az a dolog, amely tulajdonságainál fogva a környezettől elkülönített vagy elkülöníthető, önálló egészet alkot. Tulajdonképpen csak az élő szervezetek, különösebben pedig az emberek világában beszélünk egyénről, azonban ez az elkülönítés mindig csak viszonylagos értékű (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 77) | [Vízszintes] 33. Egyforma növényi vagy állati egyének összessége (1938 Népszava febr. 6. C7506, 20) | egyén, […] eredeti értelemben az értelem v. a gondolkodás minden egyes objektuma, amely nem osztható anélkül, hogy el ne veszítené minőségi azonosságát (1998 MagyarNagyLex. C5820, 55).

2. ’Emberi lény.’

2a. ’az egyes ember mint a közösség egyik tagja’ ❖ vessünk előbb néhány pillantatot külön egyének (individuum) vagy felekezetek ez iránti [ti. a lányok tudományos nevelésének szükségessége iránti] külön vélekedéseire (1833 Kunoss Endre 8260037, 118) | az egy nyelvet beszélő nép különböző műveltségű és foglalkozású egyénei is kölcsönös hatással vannak egymás beszédmódjára (1895 Balassa József 8407008, 40) | a társadalomnak nem az egyén, hanem a család az alapja (1917 Móricz Miklós CD10) | A globalizáció azt jelenti, hogy egyre inkább egy közös világban élünk, ezért az egyének, a csoportok és a nemzetek között is egyre inkább kölcsönös függőség alakul ki (2008 Szalai Éva ford.–Giddens 3291001, 56).

2b. (egy bizonyos) ember, személy’ ❖ Lássa, én olvastam sokat az egyének szemekből és azok olvasásának értelme engemet vég nélkül szerencséssé tenne minden más környülállásokban, csupán ebben nem (1814 Katona József C2500, 119) | Utazó társaságunk öt egyénből állott (1838 Somogyi László C3615, 1) | Miskolczon két ismeretlen egyén Rosenthal fiai banküzletének a kirakatát betörte (1894 Hazánk 8634001, 6) | Az első értelmes (a jelentés tudatával és közlő céllal mondott) szavak jelentkezési ideje egyénenként változó (1926 Kenyeres Elemér 2130002, 33) | egyénekre szabott feladatok (1997 PedagógiaiLex. C6810, 49).

3. (rég, Biol) ’vmely faj()t alkotó élőlények közül egy’ ❖ Az állatfajok egyénei (ugyanazon fajé t. i.) rendesen, általában, de nem kivételtelenül (mert p. o. sok állat van ön kölkeit fölfaló, társát agyon maró ’stb.) békességesek egymás között (1837 Vajda Péter 8504019, 69) | Dugványról szaporítják [az ún. jegenyenyárt]; a porzós egyének száma általában sokkal nagyobb (1902 Wagner János CD35) | [a bozóti antilop] egész csíkos rajza nemcsak egyénenként eltérő, hanem gyakran más-más az állat bal- és jobboldalán (1929 Az állatok világa ford. CD46).

Vö. CzF. egyed¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

egyén főnév 4B
1. (ritk, Fil is)
önálló, a többitől sajátosságai alapján elkülöníthető létező
a „szép” [fogalma] egy üres elvonás, melynek realis alapja az empirikus, viszonylagos föltételek között megjelenő s az emberi egyének tudatában fölmerülő érzés
(1898 Pauler Ákos)
Egyén (lat.latin individuum), az a dolog, amely tulajdonságainál fogva a környezettől elkülönített vagy elkülöníthető, önálló egészet alkot. Tulajdonképpen csak az élő szervezetek, különösebben pedig az emberek világában beszélünk egyénről, azonban ez az elkülönítés mindig csak viszonylagos értékű
(1926 TolnaiÚjLex.)
[Vízszintes] 33. Egyforma növényi vagy állati egyének összessége
(1938 Népszava febr. 6.)
egyén, […] eredeti értelemben az értelem v.vagy a gondolkodás minden egyes objektuma, amely nem osztható anélkül, hogy el ne veszítené minőségi azonosságát
(1998 MagyarNagyLex.)
2.
Emberi lény.
2a.
az egyes ember mint a közösség egyik tagja
vessünk előbb néhány pillantatot külön egyének (individuum) vagy felekezetek ez iránti [ti. a lányok tudományos nevelésének szükségessége iránti] külön vélekedéseire
(1833 Kunoss Endre)
az egy nyelvet beszélő nép különböző műveltségű és foglalkozású egyénei is kölcsönös hatással vannak egymás beszédmódjára
(1895 Balassa József)
a társadalomnak nem az egyén, hanem a család az alapja
(1917 Móricz Miklós)
A globalizáció azt jelenti, hogy egyre inkább egy közös világban élünk, ezért az egyének, a csoportok és a nemzetek között is egyre inkább kölcsönös függőség alakul ki
(2008 Szalai Éva ford.Giddens)
2b.
(egy bizonyos) ember, személy
Lássa, én olvastam sokat az egyének szemekből és azok olvasásának értelme engemet vég nélkül szerencséssé tenne minden más környülállásokban, csupán ebben nem
(1814 Katona József)
Utazó társaságunk öt egyénből állott
(1838 Somogyi László)
Miskolczon két ismeretlen egyén Rosenthal fiai banküzletének a kirakatát betörte
(1894 Hazánk)
Az első értelmes (a jelentés tudatával és közlő céllal mondott) szavak jelentkezési ideje egyénenként változó
(1926 Kenyeres Elemér)
egyénekre szabott feladatok
(1997 PedagógiaiLex.)
3. (rég, Biol)
vmely faj()t alkotó élőlények közül egy
Az állatfajok egyénei (ugyanazon fajé t. i.tudniillik) rendesen, általában, de nem kivételtelenül (mert p. o.példának okáért sok állat van ön kölkeit fölfaló, társát agyon maró ’stb.és a többi) békességesek egymás között
(1837 Vajda Péter)
Dugványról szaporítják [az ún. jegenyenyárt]; a porzós egyének száma általában sokkal nagyobb
(1902 Wagner János)
[a bozóti antilop] egész csíkos rajza nemcsak egyénenként eltérő, hanem gyakran más-más az állat bal- és jobboldalán
(1929 Az állatok világa ford.)
Vö. CzF. egyed¹; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.

Beállítások