egyenes mn és fn  egenyes (nyj) , igyenes (nyj) , igenyös (nyj)

I. mn 15B

1. (Mat) ’olyan 〈vonal〉, amelynek bármely két pontja a legrövidebb úton van összekötve’ ❖ Egyenes hoſz (Linea recta) ſzármazik, midn ugyan-azon-egy pont egy végrl a’ máſikra úgy gondoltatik folyni, hogy, ſem egy, ſem más-felé ki-ne-térjen fel-vett úttyából (1784 Dugonics András C1463, 7) | A’ két pont között az egyenes vonat legrövidebb (1836 Tudományos Gyűjtemény C7276, 16) | Az egyenes vonal lényeges tulajdonsága, hogy bármelyik két pontja által meg van határozva (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 78) | egyenes vonalú egyenletes mozgás (1990 Kampis György 2029015, 477) | a C és E pont közötti egyenes szakasz (2000 Természet Világa CD50).

1a. ’ehhez hasonló, ezt megközelítő, hajlások, görbületek, törések nélküli 〈vonal(szerű dolog)〉’ ❖ egyenes ösvényen (1775 Molnár János 7232027, 135) | az r [betű] eggy egyenes vonásból és eggy ragaſztékból, áll (1789 Kazinczy Ferenc 7163060, 16) | vedd ez egyenes fegyvert, görbe aczélod helyett (1838 Jósika Miklós 8212007, 136) | hosszú egyenes sorban (1882 Szathmáry Károly 8428008, 19) | Csőrük [ti. a varjaké] erős, vastag, kissé hajlott vagy egyenes (1899 Chernel István CD34) | A szilfától a gyertyánfákig jártak, mely fák oly egyenesen nőnek, mint a gyertyaszál (1927 Krúdy Gyula CD54) | szépen egyenesre húzhatja az iskolakert ágyásait (1964 Rónay György ford.–Kafka 9573060, 112) | ha göndör [a haja], göndörödjön, ha egyenes, maradjon csak úgy (2002 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈vmely (néző)pontból kiindulva〉 előrefelé, nem oldalirányba irányuló v. irányított 〈mozgás, mozdulat〉, ill. arra jellemző 〈irány〉’ ❖ mivel [a követ] egyeneſen elé-felé nézett, éſzre nem vette, hogy két léptſn (Stuffen) le-kell lépni, le-eſék azért hoſſzan a’ Király eleibe (1789 Andrád Sámuel ford. 7008006, 62) | A’ rákot egyenes járásra taníttya (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1476, 251) | [A labdajátékokban] az ütés irányát tekintve lehet: egyenes, ferde (rézsút), oldalt és hátrafelé (1885 Porzsolt Lajos 8375001, 14) | [A bástya] egyenes irányban előre, hátra vagy jobbra-balra ugyanazon a soron mozog és üt (1911 RévaiNagyLex. C5698, 681) | ha egy fiatal játékos két egyeneset rúg a labdába, már zsíros külföldi szerződésről álmodozik (2000 Magyar Hírlap CD09) • egyenes fuvola (Zene) ’〈a harántfuvolával szemben:〉 olyan fuvola, amelyet egyik vége felől belefújva szólaltatnak meg’ ❖ [az ún. galoubet] kis, három hangnyílással ellátott provence-i egyenes fuvola (1913 RévaiNagyLex. C5704, 326) | Flûte douce (flauto dolce), a régi „csőrfuvola” (egyenes fuvola) francia, ill. olasz elnevezése (1930 ZeneiLex. CD49) | [az ún. ajaksípok közé tartoznak] a fúvós hangszerek közül a furulyafélék, az egyenes fuvolák, a harántfuvola (1993 MagyarNagyLex. C5814, 314) | barokk egyenes fuvola (magyarul „blockflöte”) (1994 Népszabadság ápr. 6. C7844, 22).

1c. (-en raggal, hsz-szerűen, kezdő- v. végpontot kifejező határozóval v. ik-vel) ’kitérő, megállás v. köztes állomás, fázis nélkül’ ❖ [Akmet] alig mondotta-ki, kit keres, azonnal egyeneſen Kriſtinának a’ ſzobájába vezettetett (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 22) | Én most egyenesen Uraságodtól jövök (1824 Kisfaludy Sándor 8243051, 436) | Ide jönnek. Egyenesen ide tartanak (1869 Jókai Mór CD18) | [Nemecsek] berohant a kapu alá s ott egyenesen nekiszaladt Bokának (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 105) | Tudok egy sokkal rövidebb utat, mely egyenesen hazavisz (1917 Moly Tamás CD10) | Rendeletet hozott ugyanis Tiszaújváros, melynek értelmében akit mostantól kukázáson kapnak, viszik is egyenesen a sittre (2000 Magyar Hírlap CD09).

1d. (Nyelvt) ’〈vmely nyelvi jelenség, kül. szórend alapértelmezett, (leg)egyszerűbb formájára vonatkoztatva〉’ ❖ [az egyes szám első személyű igealakokat] az egyenes formában k betvel formállyuk, az eggy præteritumot [= múlt időt] kivévén, mint: vonok, ſzeretëk […]; a’ mutató formában pedig m betvel, mint: vonom, ſzeretëm (1805 Verseghy Ferenc C4423, 97) | Egyenes eset. Casus rectus (1818 Verseghy Ferenc C4431, XXXII) | Az alany rendesen az állitmány előtt áll, pl. A föld forog. – Az ily szórendet egyenesnek (ordo directus) mondjuk (1864 Szvorényi József 8458003, 50) | a jelöletlen birtokviszony alapja a birtokos jelző és a birtok szórendjében, mégpedig az egyenes szórendben keresendő (1947 Lakó György C5888, 79) | [A felszólító mondat igekötős igei] állítmánya egyenes szórenddel szigorúbb parancsot fejez ki: Aztán elmenj a postára! (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’vmely függőleges v. vízszintes tengelytől (jelentősen) el nem térő, nem ferde, ill. vmire merőleges’ ❖ ſok terhes aſzſzonyok azért fordultak le a’ hidról mivel teſteket egyenes mértékben nem tarthatták, és lábok alá nem nézhettek hova tapodjanak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 669) | [a keleti fekvésű szőlőhegyeket] ſoha a’ Nap egyeneſen nem éri (1780 Prónay Pál 7360001, 12) | Hogyha a belé dugott vessző egyenesen megáll benne, kész a kenőcs (1826 Fáy András¹ 8139012, 110) | [A kőművesek] egy fanalra golyóbist kötnek és aval mérik, hogy egenyes legyen a fal (1885 Magyar Nyelvőr C5296, 43) | [a hegyvonulat] lankásan gömbölyded, többnyire erdős, vagy a hol a lejtők egyenesebbek, szántóföld és réttel fedett (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A legtökéletesebb férfialkat, amit valaha szobornak faragtak. Keskeny csipejű, lapos hasú, egyenes és széles vállú (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | – Tölts egy kicsit. – Tartsd egyenesen a poharad (1971 Népszava okt. 2. C7436, 6).

2a. ’álló, felegyenesedett 〈testtartás, járás〉’ ❖ [A gibbon] többnyire majd mindenkor egyenesen jár, mint az ember (1799 Fábián József ford.–Raff 7101019, 616) | A mit az orangutang egyenes járásáról beszélnek, én azt nem tartom valószinünek; legalább az én Bobim sohasem járt fölegyenesedve (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a gyilkos] előjön, de nem egyenesen járva, hanem négykézláb mászik be a körbe (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Az ember] születésekor az ősember nivóján van, egy év után megszerzi a beszélőképességet és az egyenes testállást (1912 RévaiNagyLex. C5702, 449) | Ha [a majomember] egyenes testtartással állt, mindig készenlétben lévő kezei kárpótolták a fogak és karmok hiányáért (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146006, 302).

2b. (Mat) ’olyan 〈mértani test〉, amely fedőlapjának középpontjából, ill. amelynek csúcsából az alaplapra bocsátott merőleges az alaplapot annak középpontjában metszi’ ❖ ha azon igazgató hoſz, melly mellett a’ czövek’ [ti. a gúla] talpa fel indúl, […] függſſen áll, a’ czövek egyenes, avagy ſugár lészen; ha pedig azon hoſz nem függ, a’ czövek hajúlt, avagy kajla léſzen (1784 Dugonics András C1463, 133) | egyenes henger palástjára (1893 PallasLex. CD02) | Ha a tengely az alap-lapra merőleges, akkor a kúp egyenes, ellenkező esetben pedig ferde (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 265) | csak közelítő számításokról beszélhetünk, a valódi helyzetet sokszor egyszerűsítjük (pl. a sáncot egyenes hasábnak tekintjük […]) (1987 Macher Frigyes CD52).

2c. (rég, Mat) ’90°-os 〈szög〉, ill. olyan 〈négyszög〉, amelynek minden szöge 90°-os’ ❖ [a négyszöget] ha minden szegletei egyenesek, egyenes négyszegnek [nevezzük] (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 111) | a függőrudak egyik végökkel a főlánczhoz, másikával a vizirányos hidpályához ferdén, nem pedig mint eddig történni szokott egyenes szög alatt erősitessenek meg (1847 Hetilap CD61) | Jól készült eke mindig egyenes szegü szeleteket vág, holott a hiányos szerkezetűek ferde négy-szegűeket hasitanak (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045002, 51).

3. ’(lényeges) kiemelkedések, bemélyedések nélküli, sima, sík 〈felület〉, ill. ilyen felületű 〈dolog〉’ ❖ a’ mindenfelé ki terjedett térség és egyenes ſzép sikſág, ſzerentsés ütközetet igért Királyunknak (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 60) | hogy az ágyak-is egyeneſſebbé tétetheſſenek, a’ hantos föld öſzve morzſoltaſsék (1790 Dohánytermesztésről 7406002, 29) | terraszok, sekély vizmedencék vagy rohanó vizü patakok képződtek a messziről egyenes felületünek látszó jégkéregben (1894 PallasLex. CD02) | Szép igenyös főd, nëm dombos (1951–1955 Kiskanizsai szótár C5830, 63) | aki ráért, az lapickával verte meg a kéve végét: igyenesebb lett (1964 Néprajzi Értesítő C6993, 156) | A megpuhult céklát meghámozom, alját egyenesre vágom (hogy megálljon) (1991 Frank Júlia CD19).

3a. (rég) ’egyenlő hosszúságú, ill. szabályosan váltakozó egységekből álló, egyenletes’ ❖ Az egyenes Pulzus az, midön az ütés ollyan hamar következik egy-másra, és ollyan erös, mint a’ másik (1791 Gödri János ford.–Marschall C1899, 4) | Ha minden els és harmadik; vagy minden második és negyedik pengetés erssebb, akkor ez a’ két vagy négy ízbl álló taktus egyenes (1791 Verseghy Ferenc 7373033, VII) | Egyenes Taktusok Négy negyedrész, az az: vagyon minden Taktusában négy Fertály Kóta (1802 Gáthy István C1857, 48) | [a spondeust láb helyett] inkább lépésnek, és mivel két eggyenlő silábábúl [= szótagból] áll, egyenes lépésnek mondom (1806 Verseghy Ferenc C4430, 6).

4. ’köztes v. közvetítő dolog, ill. személy nélküli, közvetlen 〈kapcsolat, hatás stb.〉’ ❖ Az embernek Álapottya Poëmát egyeneſſen Anglusból [fordítva] (1775 Zechenter Antal 7386006, 5) | a miniszteri sajtóirodával egyenes összeköttetésben állok (1880 Csiky Gergely C1310, 10) | minden nemzet, mint irodalomalkotó erő, kétféle hatással lehet a többire. Vagy egyenesen hat vagy már a kész irodalmon át (1913 Babits Mihály C0696, 189) | a bárdot, amelyet forgatok, egyenesen uralkodónk, XV. Lajos kezéből kapom, ő pedig az Isten kezéből (1985 Eörsi István 9125026, 23).

4a. (Közg v. Pénz) ’〈a közvetett adóval v. adóz(tat)ással szemben:〉 olyan 〈adó v. adóz(tat)ás〉, amelynek adófizetésre kötelezett adóalanya közvetlenül megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó ténylegesen terhel’ ❖ Az idegenek Frantzia Hazafivá lesznek, ha Frantzia országban való egymás után tartott 7 esztendei lakások után, egyenes adót fizetnek (1795 Bécsi Magyar Merkurius C0344, 768) | „Indirecte többet adózunk a’ vám által, mint ha directe adóznánk” igy szól sok; de ha az proponáltatnék „Te hát nyitva legyen a’ vám, de adózzunk egyenesen –”, ugyan az tetszenék e? (1831 Széchenyi István CD1501) | [a háború által okozott többletkiadások fedezéséhez] mindenekelőtt az szükséges, hogy az egyenes adóztatás egészen más alapokra fektettessék mint az eddigi (1917 Éber Antal CD10) | Az eddigi adócsökkentési mértékek ugyan látszólag csekélyek voltak, mégis olyan jelentős belső átcsoportosítást jelentettek, amely csökkentette a jövedelemfüggő egyenes adók arányát (2004 Országgyűlési Napló CD62).

4b. ’olyan 〈rokonság(i), leszármazás(i vonal)〉, amelyben a megnevezett személyek között gyerek-szülő kapcsolat áll fenn, ill. olyan 〈személy〉, aki vkivel ilyen származási viszonyban áll’ ❖ az egyenes, vagy-is a’ fel, ’s alá számláló vérség Lineájában (1786 II. József házasságbéli rendelete ford. C2444, Bb) | egyenes menetelben szármoznak le a’ hétvezérek istentudja mellyikétől (1841 Remény C3612, 297) | az ollyan személyek, kik egy köz törzsöktől veszik eredetöket, ’s egymástól származtak, egyenes ágon egymáshoz rokonok; az ollyan személyek, kik egy közös törzsöktől veszik ugyan eredetöket, de nem egymástól származtak, oldalági rokonságban vannak (1845 Kovách László 8574001, 13) | De ha pártütő is, azért ő az egyenes örökös! Tato király egyetlen élő unokája (1937 Egri Viktor 9119001, 16) | az én egyenes ősöm Rákóczi bizalmas embere és kemény kuruc volt (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 160) | A jelenlegi brit királyi család tagjai egészen Károly walesi hercegig bezárólag ennek a dinasztiának [ti. a Saxe–Coburg–Gothai-háznak] az egyenes leszármazottai (2000 Lojkó Miklós CD17).

4c. (Nyelvt) ’〈a függővel szemben:〉 vmely szöveget, megnyilatkozást eredeti formájában rögzítő, közlő 〈idézési mód〉, ill. vmely kijelentést, kérdést stb. ilyen módon idéző 〈mondat〉’ ❖ A fordító már mindazt, a mit Campbell mond, egyenes beszédben (oratio recta) adja (1892 Budapesti Szemle C7619, 459) | Oratio recta és oratio obliqua (lat.) a. m. egyenes idézet és nem egyenes idézet (függő beszéd) (1896 PallasLex. CD02) | [Berzsenyi] még akkor is kerüli a macskakörmözést, ha egyenesen idéz, mint például „A Remeté-ben” (1951 Gömöri Jenő C5891, 278) | A dallam jelölését nem helyettesítheti az interpunkció. A „Mondd meg, miért csináltad!” mondatnak a végére helyesírásunk szerint felkiáltójelet teszünk, pedig csak akkor egyenes felszólítás, ha a dallamcsúcs a mondatkezdő igén van, ha a kérdőszó indul magasabbról, akkor a kérdő jelleg kevésbé alárendelt szerepű, közelebb áll az egyenes kérdéshez (1990 Elekfi László C6041, 250) | Az egyenes idézésben gyakori a magyarban a mondta igével történő bevezetés (1991 Bencze Lóránt 2036003, 309).

4d. (Média) ’〈az elektronikus médiában:〉 az eseménnyel egy időben történő, élő 〈közvetítés〉’ ❖ Megpróbálkoztunk néhány egyenes [rádió]közvetítéssel. Így például Németh Imre kalapácsvető döntőjével, a francia-magyar vizilabdamérkőzéssel stb. (1948 Népszava aug. 25. C4838, 7) | A politikai híreket, sporteredményeket kinyomtatni is alig érdemes, úgyis értesült már róluk az ország a rádió és tévé egyenes adásából (1972 Marx György 9428001, 68) | Az MH Online – www.magyarhirlap.hu – egyenesen közvetít a választásról (2000 Magyar Hírlap CD09).

4e. (Sp) ’további mérkőzések, futamok nélkül, közvetlenül eldőlő 〈kiesés v. továbbjutás〉, ill. 〈vmely versenynek〉 ilyen továbbjutásért lebonyolított 〈szakasza, része〉’ ❖ A második fordulóban nyolc csoportba osztják a továbbjutottakat s ismét a négy-négy legjobb kerül be a 32 közé. Ők azonban már egyenes kiesési rendszerben folytatják a küzdelmet, egészen a legjobb nyolcig (1963 Népszava júl. 17. C4827, 6) | csoportonként az első két helyezett jut a nyolc közé, majd onnan egyenes kieséssel folytatódik a torna (2000 Magyar Hírlap CD09) | [Kolonics György] első lett előfutamában, ezzel egyenes ágon bekerült a döntőbe (2002 Magyar Hírlap CD09) | Úgy vélem, a svédek már nem engedik ki a kezükből az egyenes továbbjutást érő első pozíciót (2003 Népszava jún. 13. C7466, 14).

5. ’közvetlen ok-okozati kapcsolaton alapuló, direkt’ ❖ azok a’ hoſzſzas betegségek, mellyek nem egyeneſen a’ forró betegségeknek helytelen orvosláſoktól veſzik eredeteket, igen távól lév októl ſzármaznak (1791 Benkő Sámuel ford.–Grant³ 7038002, 2) | az öröködés elvének kimondása a korább hozott törvények egyenes folyadéka (1861 Szalay László 8419014, 401) | a turbogenerátor további műszaki jellemzése a gyors forgás, aminek viszont egyenes következménye az, hogy a generátor egyrészt kevés pólussal (2–4) bír, másrészt átmérője, szélességéhez képest, csekély, hogy a nagy centrifugális erőknek ellenállhasson (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 150) | A lüktetőbb városi struktúra kialakulásának egyenes velejárója, hogy a korábbi békésebb, kis forgalmú lakóövezetek szinte egyik pillanatról a másikra zajos részekké válnak, s átértékelődnek (2001 Magyar Hírlap CD09).

5a. (Mat is) ’〈a fordítottal szemben:〉 olyan 〈kapcsolat, viszony két dolog között〉, amelyben az egyik változásának mértékével azonos arányú a másik változása’ ❖ érz inaik [ti. a betegeknek] leg-kiſſebb okon is meg-indúlnak, nem lévén indulatjok a’ klſö okokkal egyenes mértékben (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 510) | az ellentállás, a fűrész bevágási mélységével egyenes viszonyban áll (1861 Petzval Ottó 8368009, 510) | [a fiatal tanár] szívesen dolgozott igazgatója helyett, mert homályosan sejtette, hogy ama renaissance-homlokzatú ház uzsonnáinak dús volta egyenesen aránylott az igazgatói iroda elintézett aktáihoz (1910 Laczkó Géza CD10) | az arány a két mennyiség között egyenes (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 56) | [Newton] megfogalmazta a két test között ható gravitációs erőt jellemző kvantitatív egyenletet is, miszerint az erő egyenesen arányos a két tömeg szorzatával és fordítottan arányos a távolság négyzetével (2003 Gergely Árpád László ford.–Greene² 3118001, 59).

6. ’világos(an), egyértelmű(en kifejezett) 〈gondolkozás, megnyilatkozás stb.〉’ ❖ Mitsoda a’ Catechiſmus? Egyenes és rvid ſummája a’ kereſztyén tudománynak (1773 Győri magyar alfabétum 7418001, 3) | az egyenes gondolkozásnak ſinór mértéke (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 161) | a bankról szóló törvényben egyenesen ki van mondva, hogy a magyar-osztrák monarchia czímere használtassék (1898 Várnai Sándor 8604001, 314) | Minden görög művészeti alkotás egyenesen és közvetlenül ráutal a művészet lényeges feladataira, minden görög gondolkodó egyenesen és közvetlenül ráutal a gondolkodás lényeges kérdéseire (1912 Feleky Géza CD10) | nem kerülhető ki az egyenes választás: mellette vagy ellene kell szavaznia (1963 Kritika 2027010, 47) | a preszókratika egyszerű, egyenes racionalitása (1990 Steiger Kornél 2029028, 645).

6a. ’nyílt, őszinte (természetű) 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈szándék, magatartás stb.〉’ ❖ Ne vezérelj-ſzve két egyenes ſzívet (1772 Bessenyei György¹ C1076, 115) | én tudom, hogy ſzereted, tsak vald-meg egyeneſen; mert külömben el-árullak (1793 Seelmann Károly ford.–Weppen 7288001, 127) | fogad el tőllem igaz tisztelőd és leg egyenesebb barátodtul a köszönetet (1808 Cserey Farkas² C2558, 291) | mindig igaz beszédű és egyenes viselkedésű ember volt (1932 Ambrus Zoltán CD10) | sok hibáját tudta az anyjának, de az álnokság nem tartozott ezek közé. Sőt túlságosan is egyenes volt, mint akinél szó s gondolat közé nem iktatódott oda az embereket számba vevő félelem, mérlegelés (1965 Németh László² 9485041, 34) | Akinek egyenesek a szándékai, annak nincs rejtegetnivalója (2005 Népszava szept. 17. C7468, 7).

7. (jelzőként, partikulaszerűen) ’〈az utána következő fn által jelölt viszony, tényező, cselekvés stb. megvalósulásának kif-ére:〉 igazi, valóságos’ ❖ minden mechanika természet szükségből áll, a’ Mechanismus pedig egyenes ellenkezője a’ szabadságnak (1818 Pucz Antal C5493, 37) | a testi nevelés a szelleminek nem egyenes ellentéte (1864 Peregriny Elek 8360030, 143) | A nevezetes Vyx-jegyzékkel való szembehelyezkedés lehetett a fellobbanó romantikus hazafiság kétségbeesésének végső gesztusa, de egyenes fel nem ismerése volt Magyarország való helyzetének (1946 Bölöni György 9069002, 83) | Az pedig, hogy a felek egyidejűleg beszélnek, egyenes akadálya lesz annak, hogy akár csak véletlenül is eljuthasson a tudatba a másik indoklása, érvelése (1985 Cseh-Szombathy László 1025003, 131).

8. (rég) ’igazságos és elfogulatlan (természetű) 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, tárgyilagos, pártatlan 〈tevékenység (eredménye)〉’ ❖ Egyenes és igaz az Ur; ſzentségben és igazságban itéli-meg e’ Világot (1776 Sófalvi József ford.–Dodsley 7293009, 109) | egéſz bújdosásában tsupán tsak nézje vala a’ Világ’ piartzán játſzatott játékoknak, tehát egyeneſebben itélhetett mind azokról, a’ mik játſzattak, mind pedig a’ ſzeméllyekrl, kik játſzottak (1789 Orczy Lőrinc ford.–Wieland 7448006, 204) | Óhajtanám bátor vallástételedet hallani, mint tetsze Horváth. Benne a’ jó embert, a’ jó Hazafit, […] a’ némelly jó gondolatokat szülő elmésséget minden egyenes Bíró fogja becsülni (1794 Kazinczy Ferenc C2555, 385) | az igazságnak egyenes és réſzre nem hajló ki nyomozása (1795 Magyar Merkurhoz tartozó Bibliotéka 7447007, 95) | Napoleon, Cavaignac, Ledru, Lamartine illető organumaikban ép olly túlzottsággal, hogy ne mondjam, fanatismussal magasztaltatnak, mint elleneiktől mértéken túl gyaláztatnak; egyenes, pártatlan itéletet hijában keresnél (1848 Kossuth Hírlapja CD61).

II. fn 4B

1. (Mat) ’olyan vonal, amelynek bármely két pontja a legrövidebb úton van összekötve’ ❖ linia recta: Egyenes (1807 Ottlik Dániel C3374, 101) | egymást szegő egyenesek által alkotott trapézok (1882 Szász Károly² 8426066, 317) | bármely három ponton át, melyek nincsenek egy egyenesben, körvonalat lehet vonni (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 214) | a városháza tornyáról a Sarkcsillag irányába húzott egyenes, valamint a Sarkcsillag felől a Földre húzott merőleges egyenes által behatárolt szög (1981 Grendel Lajos 1060002, 98).

1a. ’út, sportpálya stb. kanyarok közötti szakasza’ ❖ Kétezer méter után Prinz Hamlet visszahanyatlik és az egyenesre Macdonald fordul be elsőnek (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 9) | A kávébarna „Hudson” dudálva fordult be az egyenesbe (1951 Örkény István 9500001, 142) | a folyó a hosszú egyenesekben újra zátonyokat épített, sőt a medrét is megváltoztatta (1998 Tények könyve CD37) | a hockenheimi pálya közismerten rendkívül gyors szakaszokkal is rendelkezik, az sem kizárt, hogy a 350 kilométeres sebességet is elérik majd a kocsik az egyenesben (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Sp) ’〈ökölvívásban, ill. egyes küzdősportokban:〉 küzdőállásból az öklöt vízszintesen előrelendítve indított ütés’ ❖ [Szigeti] feltartó egyenesekkel és a fejre hozott horogsorozattal biztosítja nagyarányú győzelmét (1931 Nemzeti Sport jan. 26. C7155, 10) | [Cassius Clay] a legváratlanabb pillanatban lendül ellentámadásba távoli egyenesekkel (1989 Tények könyve CD37).

2. (határozóraggal) (átv is) ’〈járműre vonatkoztatva:〉 a menetirányt, ill. a sávot, repülési magasságot tartó, attól el nem térő helyzet’ ❖ egyenesbe vettem az utat (1934 Tamási Áron 9701011, 56) | Kis János sofőr hiába próbálta egyenesbe tartani a gépet, a nehéz kocsi hirtelen átvágott az út jobboldalára és nekirohant az út szélén álló vasoszlopnak (1938 Népszava jún. 29. C7506, 9) | a történelem útja kizökkent az egyenesből (1943 Népszava márc. 14. C7511, [11]) | A csónak ekkor már egészen kitette orrát a partra, újra el kellett lökni és egyenesbe fordítani (1956 Fekete István 9142003, 245) | egyenesbe hozhatta a [zuhanó] gépet (1983 Népszava szept. 23. C7448, 8).

2a. (határozóraggal) ’a(z anyagi) nehézségek, bonyodalmak megszűnése, rendeződése után bekövetkező nyugalmas, biztonságos, kiegyensúlyozott állapot’ ❖ ha tavasszal elindítjuk [a folyóiratot], jövő karácsonyra egyenesben vagyunk (1937 Karinthy Frigyes 9309002, 18) | Kapsz munkát a Rádiónál meg máshonnan is. Egyenesbe jössz (1969 Mándy Iván 9420025, 187) | 1957 végén úgy ítéltem meg a helyzetet, hogy egyenesbe jutottunk. Visszaszereztük a munkások bizalmát, hittek nekünk (1973 Marosán György 9425003, 47) | Végre egyenesbe került az, amiért János bácsi is oly sokat fáradozott (1990 Taar Ferenc 2001031, 70) | [egyes szállodák] a Manchester United elszállásolásával tudták egyenesbe hozni nyári turisztikai mérlegüket (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (-ben, ritk. -ből raggal, hsz-szerűen) ’közvetítő eszköz v. személy nélkül, közvetlen úton, módon, ill. élő adásban’ ❖ Miért nem közvetítettek „egyenesből”, miért lemezről? – Megpróbálkoztunk néhány egyenes közvetítéssel. Így például Németh Imre kalapácsvető döntőjével, a francia-magyar vizilabdamérkőzéssel stb. (1948 Népszava aug. 25. C4838, 7) | ami Illyésnél közvetlen volt, az nálam közvetett. Ami nála egyenesből jött, úgyszólván önszeretetből, természetes determinációból, az nálam áttételesen, szerelemből, a determinációtól való megváltásból (1974 Vas István 2025001, 529) | jó lett volna érteni most igazából egyenesben, hogy mit is mond Borisz Jelcin (1992 Országgyűlési Napló CD62) | [Az Oxigén című műsor miatt] a rádió mellé ülök, mintha csak Toscanini-koncertet adnának egyenesben, 1930-ban (1995 Magyar Hírlap CD09) | Örülök, hogy elfogadták meghívásunkat, már csak azért is, hiszen így módjuk van mindazt egyenesben hallani, ami a vitában elhangzik (1998 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: bal-, cél~, fél~, felező~, jobb~, nyíl~, segéd~, szál~, szám~, zsinór~.

ÖU: vezér~.

Sz: egyenesül.

Vö. CzF. egyenės, egyenėsen, egyenėsvonalú, igenyes · igenyesít, igyenes, igyenesen; ÉrtSz. ~, egyenesen; SzólKm.; TESz. egyenlő; ÉKsz. ~, egyenesen; SzT. ~, egyenesebben, egyenesen; ÚMTsz. ~, egyenesen