egyenes mn és fn  egenyes (nyj) , igyenes (nyj) , igenyös (nyj)

I. mn 15B

1. (Mat) ’olyan 〈vonal〉, amelynek bármely két pontja a legrövidebb úton van összekötve’ ❖ Egyenes hoſz (Linea recta) ſzármazik, midn ugyan-azon-egy pont egy végrl a’ máſikra úgy gondoltatik folyni, hogy, ſem egy, ſem más-felé ki-ne-térjen fel-vett úttyából (1784 Dugonics András C1463, 7) | A’ két pont között az egyenes vonat legrövidebb (1836 Tudományos Gyűjtemény C7276, 16) | Az egyenes vonal lényeges tulajdonsága, hogy bármelyik két pontja által meg van határozva (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 78) | egyenes vonalú egyenletes mozgás (1990 Kampis György 2029015, 477) | a C és E pont közötti egyenes szakasz (2000 Természet Világa CD50).

1a. ’ehhez hasonló, ezt megközelítő, hajlások, görbületek, törések nélküli 〈vonal(szerű dolog)〉’ ❖ egyenes ösvényen (1775 Molnár János 7232027, 135) | az r [betű] eggy egyenes vonásból és eggy ragaſztékból, áll (1789 Kazinczy Ferenc 7163060, 16) | vedd ez egyenes fegyvert, görbe aczélod helyett (1838 Jósika Miklós 8212007, 136) | hosszú egyenes sorban (1882 Szathmáry Károly 8428008, 19) | Csőrük [ti. a varjaké] erős, vastag, kissé hajlott vagy egyenes (1899 Chernel István CD34) | A szilfától a gyertyánfákig jártak, mely fák oly egyenesen nőnek, mint a gyertyaszál (1927 Krúdy Gyula CD54) | szépen egyenesre húzhatja az iskolakert ágyásait (1964 Rónay György ford.–Kafka 9573060, 112) | ha göndör [a haja], göndörödjön, ha egyenes, maradjon csak úgy (2002 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’〈vmely (néző)pontból kiindulva〉 előrefelé, nem oldalirányba irányuló v. irányított 〈mozgás, mozdulat〉, ill. arra jellemző 〈irány〉’ ❖ mivel [a követ] egyeneſen elé-felé nézett, éſzre nem vette, hogy két léptſn (Stuffen) le-kell lépni, le-eſék azért hoſſzan a’ Király eleibe (1789 Andrád Sámuel ford. 7008006, 62) | A’ rákot egyenes járásra taníttya (1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások C1476, 251) | [A labdajátékokban] az ütés irányát tekintve lehet: egyenes, ferde (rézsút), oldalt és hátrafelé (1885 Porzsolt Lajos 8375001, 14) | [A bástya] egyenes irányban előre, hátra vagy jobbra-balra ugyanazon a soron mozog és üt (1911 RévaiNagyLex. C5698, 681) | ha egy fiatal játékos két egyeneset rúg a labdába, már zsíros külföldi szerződésről álmodozik (2000 Magyar Hírlap CD09) egyenes fuvola (Zene) ’〈a harántfuvolával szemben:〉 olyan fuvola, amelyet egyik vége felől belefújva szólaltatnak meg’ ❖ [az ún. galoubet] kis, három hangnyílással ellátott provence-i egyenes fuvola (1913 RévaiNagyLex. C5704, 326) | Flûte douce (flauto dolce), a régi „csőrfuvola” (egyenes fuvola) francia, ill. olasz elnevezése (1930 ZeneiLex. CD49) | [az ún. ajaksípok közé tartoznak] a fúvós hangszerek közül a furulyafélék, az egyenes fuvolák, a harántfuvola (1993 MagyarNagyLex. C5814, 314) | barokk egyenes fuvola (magyarul „blockflöte”) (1994 Népszabadság ápr. 6. C7844, 22).

1c. (-en raggal, hsz-szerűen, kezdő- v. végpontot kifejező határozóval v. ik-vel) ’kitérő, megállás v. köztes állomás, fázis nélkül’ ❖ [Akmet] alig mondotta-ki, kit keres, azonnal egyeneſen Kriſtinának a’ ſzobájába vezettetett (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 22) | Én most egyenesen Uraságodtól jövök (1824 Kisfaludy Sándor 8243051, 436) | Ide jönnek. Egyenesen ide tartanak (1869 Jókai Mór CD18) | [Nemecsek] berohant a kapu alá s ott egyenesen nekiszaladt Bokának (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 105) | Tudok egy sokkal rövidebb utat, mely egyenesen hazavisz (1917 Moly Tamás CD10) | Rendeletet hozott ugyanis Tiszaújváros, melynek értelmében akit mostantól kukázáson kapnak, viszik is egyenesen a sittre (2000 Magyar Hírlap CD09).

1d. (Nyelvt) ’〈vmely nyelvi jelenség, kül. szórend alapértelmezett, (leg)egyszerűbb formájára vonatkoztatva〉’ ❖ [az egyes szám első személyű igealakokat] az egyenes formában k betvel formállyuk, az eggy præteritumot [= múlt időt] kivévén, mint: vonok, ſzeretëk […]; a’ mutató formában pedig m betvel, mint: vonom, ſzeretëm (1805 Verseghy Ferenc C4423, 97) | Egyenes eset. Casus rectus (1818 Verseghy Ferenc C4431, XXXII) | Az alany rendesen az állitmány előtt áll, pl. A föld forog. – Az ily szórendet egyenesnek (ordo directus) mondjuk (1864 Szvorényi József 8458003, 50) | a jelöletlen birtokviszony alapja a birtokos jelző és a birtok szórendjében, mégpedig az egyenes szórendben keresendő (1947 Lakó György C5888, 79) | [A felszólító mondat igekötős igei] állítmánya egyenes szórenddel szigorúbb parancsot fejez ki: Aztán elmenj a postára! (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13).

2. ’vmely függőleges v. vízszintes tengelytől (jelentősen) el nem térő, nem ferde, ill. vmire merőleges’ ❖ ſok terhes aſzſzonyok azért fordultak le a’ hidról mivel teſteket egyenes mértékben nem tarthatták, és lábok alá nem nézhettek hova tapodjanak (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 669) | [a keleti fekvésű szőlőhegyeket] ſoha a’ Nap egyeneſen nem éri (1780 Prónay Pál 7360001, 12) | Hogyha a belé dugott vessző egyenesen megáll benne, kész a kenőcs (1826 Fáy András¹ 8139012, 110) | [A kőművesek] egy fanalra golyóbist kötnek és aval mérik, hogy egenyes legyen a fal (1885 Magyar Nyelvőr C5296, 43) | [a hegyvonulat] lankásan gömbölyded, többnyire erdős, vagy a hol a lejtők egyenesebbek, szántóföld és réttel fedett (1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia CD21) | A legtökéletesebb férfialkat, amit valaha szobornak faragtak. Keskeny csipejű, lapos hasú, egyenes és széles vállú (1927 Tersánszky Józsi Jenő CD10) | – Tölts egy kicsit. – Tartsd egyenesen a poharad (1971 Népszava okt. 2. C7436, 6).

2a. ’álló, felegyenesedett 〈testtartás, járás〉’ ❖ [A gibbon] többnyire majd mindenkor egyenesen jár, mint az ember (1799 Fábián József ford.–Raff 7101019, 616) | A mit az orangutang egyenes járásáról beszélnek, én azt nem tartom valószinünek; legalább az én Bobim sohasem járt fölegyenesedve (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a gyilkos] előjön, de nem egyenesen járva, hanem négykézláb mászik be a körbe (1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [Az ember] születésekor az ősember nivóján van, egy év után megszerzi a beszélőképességet és az egyenes testállást (1912 RévaiNagyLex. C5702, 449) | Ha [a majomember] egyenes testtartással állt, mindig készenlétben lévő kezei kárpótolták a fogak és karmok hiányáért (1988 Szilágyi Tibor ford.–Attenborough 1146006, 302).

2b. (Mat) ’olyan 〈mértani test〉, amely fedőlapjának középpontjából, ill. amelynek csúcsából az alaplapra bocsátott merőleges az alaplapot annak középpontjában metszi’ ❖ ha azon igazgató hoſz, melly mellett a’ czövek’ [ti. a gúla] talpa fel indúl, […] függſſen áll, a’ czövek egyenes, avagy ſugár lészen; ha pedig azon hoſz nem függ, a’ czövek hajúlt, avagy kajla léſzen (1784 Dugonics András C1463, 133) | egyenes henger palástjára (1893 PallasLex. CD02) | Ha a tengely az alap-lapra merőleges, akkor a kúp egyenes, ellenkező esetben pedig ferde (1927 TolnaiÚjLex. C5726, 265) | csak közelítő számításokról beszélhetünk, a valódi helyzetet sokszor egyszerűsítjük (pl. a sáncot egyenes hasábnak tekintjük […]) (1987 Macher Frigyes CD52).

2c. (rég, Mat) ’90°-os 〈szög〉, ill. olyan 〈négyszög〉, amelynek minden szöge 90°-os’ ❖ [a négyszöget] ha minden szegletei egyenesek, egyenes négyszegnek [nevezzük] (1793 Láczai Szabó József ford.–Luntz C2874, 111) | a függőrudak egyik végökkel a főlánczhoz, másikával a vizirányos hidpályához ferdén, nem pedig mint eddig történni szokott egyenes szög alatt erősitessenek meg (1847 Hetilap CD61) | Jól készült eke mindig egyenes szegü szeleteket vág, holott a hiányos szerkezetűek ferde négy-szegűeket hasitanak (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045002, 51).

3. (lényeges) kiemelkedések, bemélyedések nélküli, sima, sík 〈felület〉, ill. ilyen felületű 〈dolog〉’ ❖ a’ mindenfelé ki terjedett térség és egyenes ſzép sikſág, ſzerentsés ütközetet igért Királyunknak (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0807, 60) | hogy az ágyak-is egyeneſſebbé tétetheſſenek, a’ hantos föld öſzve morzſoltaſsék (1790 Dohánytermesztésről 7406002, 29) | terraszok, sekély vizmedencék vagy rohanó vizü patakok képződtek a messziről egyenes felületünek látszó jégkéregben (1894 PallasLex. CD02) | Szép igenyös főd, nëm dombos (1951–1955 Kiskanizsai szótár C5830, 63) | aki ráért, az lapickával verte meg a kéve végét: igyenesebb lett (1964 Néprajzi Értesítő C6993, 156) | A megpuhult céklát meghámozom, alját egyenesre vágom (hogy megálljon) (1991 Frank Júlia CD19).

3a. (rég) ’egyenlő hosszúságú, ill. szabályosan váltakozó egységekből álló, egyenletes’ ❖ Az egyenes Pulzus az, midön az ütés ollyan hamar következik egy-másra, és ollyan erös, mint a’ másik (1791 Lange Márton C1899, 4) | Ha minden els és harmadik; vagy minden második és negyedik pengetés erssebb, akkor ez a’ két vagy négy ízbl álló taktus egyenes (1791 Verseghy Ferenc 7373033, VII) | Egyenes Taktusok Négy negyedrész, az az: vagyon minden Taktusában négy Fertály Kóta (1802 Gáti István C1857, 48) | [a spondeust láb helyett] inkább lépésnek, és mivel két eggyenlő silábábúl [= szótagból] áll, egyenes lépésnek mondom (1806 Verseghy Ferenc C4430, 6).

4. ’köztes v. közvetítő dolog, ill. személy nélküli, közvetlen 〈kapcsolat, hatás stb.〉’ ❖ Az embernek Álapottya Poëmát egyeneſſen Anglusból [fordítva] (1775 Zechenter Antal 7386006, 5) | a miniszteri sajtóirodával egyenes összeköttetésben állok (1880 Csiky Gergely C1310, 10) | minden nemzet, mint irodalomalkotó erő, kétféle hatással lehet a többire. Vagy egyenesen hat vagy már a kész irodalmon át (1913 Babits Mihály C0696, 189) | a bárdot, amelyet forgatok, egyenesen uralkodónk, XV. Lajos kezéből kapom, ő pedig az Isten kezéből (1985 Eörsi István 9125026, 23).

4a. (Közg v. Pénz) ’〈a közvetett adóval v. adóz(tat)ással szemben:〉 olyan 〈adó v. adóz(tat)ás〉, amelynek adófizetésre kötelezett adóalanya közvetlenül megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó ténylegesen terhel’ ❖ Az idegenek Frantzia Hazafivá lesznek, ha Frantzia országban való egymás után tartott 7 esztendei lakások után, egyenes adót fizetnek (1795 Bécsi Magyar Merkurius C0344, 768) | „Indirecte többet adózunk a’ vám által, mint ha directe adóznánk” igy szól sok; de ha az proponáltatnék „Te hát nyitva legyen a’ vám, de adózzunk egyenesen –”, ugyan az tetszenék e? (1831 Széchenyi István CD1501) | [a háború által okozott többletkiadások fedezéséhez] mindenekelőtt az szükséges, hogy az egyenes adóztatás egészen más alapokra fektettessék mint az eddigi (1917 Éber Antal CD10) | Az eddigi adócsökkentési mértékek ugyan látszólag csekélyek voltak, mégis olyan jelentős belső átcsoportosítást jelentettek, amely csökkentette a jövedelemfüggő egyenes adók arányát (2004 Országgyűlési Napló CD62).

4b. ’olyan 〈rokonság(i), leszármazás(i vonal)〉, amelyben a megnevezett személyek között gyerek-szülő kapcsolat áll fenn, ill. olyan 〈személy〉, aki vkivel ilyen származási viszonyban áll’ ❖ az egyenes, vagy-is a’ fel, ’s alá számláló vérség Lineájában (1786 II. József házasságbéli rendelete ford. C2444, Bb) | egyenes menetelben szármoznak le a’ hétvezérek istentudja mellyikétől (1841 Remény C3612, 297) | az ollyan személyek, kik egy köz törzsöktől veszik eredetöket, ’s egymástól származtak, egyenes ágon egymáshoz rokonok; az ollyan személyek, kik egy közös törzsöktől veszik ugyan eredetöket, de nem egymástól származtak, oldalági rokonságban vannak (1845 Kovách László 8574001, 13) | De ha pártütő is, azért ő az egyenes örökös! Tato király egyetlen élő unokája (1937 Egri Viktor 9119001, 16) | az én egyenes ősöm Rákóczi bizalmas embere és kemény kuruc volt (1939 Herczeg Ferenc 9241010, 160) | A jelenlegi brit királyi család tagjai egészen Károly walesi hercegig bezárólag ennek a dinasztiának [ti. a Saxe–Coburg–Gothai-háznak] az egyenes leszármazottai (2000 Lojkó Miklós CD17).

4c. (Nyelvt) ’〈a függővel szemben:〉 vmely szöveget, megnyilatkozást eredeti formájában rögzítő, közlő 〈idézési mód〉, ill. vmely kijelentést, kérdést stb. ilyen módon idéző 〈mondat〉’ ❖ A fordító már mindazt, a mit Campbell mond, egyenes beszédben (oratio recta) adja (1892 Budapesti Szemle C7619, 459) | Oratio recta és oratio obliqua (lat.) a. m. egyenes idézet és nem egyenes idézet (függő beszéd) (1896 PallasLex. CD02) | [Berzsenyi] még akkor is kerüli a macskakörmözést, ha egyenesen idéz, mint például „A Remeté-ben” (1951 Gömöri Jenő C5891, 278) | A dallam jelölését nem helyettesítheti az interpunkció. A „Mondd meg, miért csináltad!” mondatnak a végére helyesírásunk szerint felkiáltójelet teszünk, pedig csak akkor egyenes felszólítás, ha a dallamcsúcs a mondatkezdő igén van, ha a kérdőszó indul magasabbról, akkor a kérdő jelleg kevésbé alárendelt szerepű, közelebb áll az egyenes kérdéshez (1990 Elekfi László C6041, 250) | Az egyenes idézésben gyakori a magyarban a mondta igével történő bevezetés (1991 Bencze Lóránt 2036003, 309).

4d. (Média) ’〈az elektronikus médiában:〉 az eseménnyel egy időben történő, élő 〈közvetítés〉’ ❖ Megpróbálkoztunk néhány egyenes [rádió]közvetítéssel. Így például Németh Imre kalapácsvető döntőjével, a francia-magyar vizilabdamérkőzéssel stb. (1948 Népszava aug. 25. C4838, 7) | A politikai híreket, sporteredményeket kinyomtatni is alig érdemes, úgyis értesült már róluk az ország a rádió és tévé egyenes adásából (1972 Marx György 9428001, 68) | Az MH Online – www.magyarhirlap.hu – egyenesen közvetít a választásról (2000 Magyar Hírlap CD09).

4e. (Sp) ’további mérkőzések, futamok nélkül, közvetlenül eldőlő 〈kiesés v. továbbjutás〉, ill. 〈vmely versenynek〉 ilyen továbbjutásért lebonyolított 〈szakasza, része〉’ ❖ A második fordulóban nyolc csoportba osztják a továbbjutottakat s ismét a négy-négy legjobb kerül be a 32 közé. Ők azonban már egyenes kiesési rendszerben folytatják a küzdelmet, egészen a legjobb nyolcig (1963 Népszava júl. 17. C4827, 6) | csoportonként az első két helyezett jut a nyolc közé, majd onnan egyenes kieséssel folytatódik a torna (2000 Magyar Hírlap CD09) | [Kolonics György] első lett előfutamában, ezzel egyenes ágon bekerült a döntőbe (2002 Magyar Hírlap CD09) | Úgy vélem, a svédek már nem engedik ki a kezükből az egyenes továbbjutást érő első pozíciót (2003 Népszava jún. 13. C7466, 14).

5. ’közvetlen ok-okozati kapcsolaton alapuló, direkt’ ❖ azok a’ hoſzſzas betegségek, mellyek nem egyeneſen a’ forró betegségeknek helytelen orvosláſoktól veſzik eredeteket, igen távól lév októl ſzármaznak (1791 Benkő Sámuel ford.–Grant³ 7038002, 2) | az öröködés elvének kimondása a korább hozott törvények egyenes folyadéka (1861 Szalay László 8419014, 401) | a turbogenerátor további műszaki jellemzése a gyors forgás, aminek viszont egyenes következménye az, hogy a generátor egyrészt kevés pólussal (2–4) bír, másrészt átmérője, szélességéhez képest, csekély, hogy a nagy centrifugális erőknek ellenállhasson (1930 TolnaiÚjLex. C5734, 150) | A lüktetőbb városi struktúra kialakulásának egyenes velejárója, hogy a korábbi békésebb, kis forgalmú lakóövezetek szinte egyik pillanatról a másikra zajos részekké válnak, s átértékelődnek (2001 Magyar Hírlap CD09).

5a. (Mat is) ’〈a fordítottal szemben:〉 olyan 〈kapcsolat, viszony két dolog között〉, amelyben az egyik változásának mértékével azonos arányú a másik változása’ ❖ érz inaik [ti. a betegeknek] leg-kiſſebb okon is meg-indúlnak, nem lévén indulatjok a’ klſö okokkal egyenes mértékben (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 510) | az ellentállás, a fűrész bevágási mélységével egyenes viszonyban áll (1861 Petzval Ottó 8368009, 510) | [a fiatal tanár] szívesen dolgozott igazgatója helyett, mert homályosan sejtette, hogy ama renaissance-homlokzatú ház uzsonnáinak dús volta egyenesen aránylott az igazgatói iroda elintézett aktáihoz (1910 Laczkó Géza CD10) | az arány a két mennyiség között egyenes (1953 Márki János–Koncz Endre 1101002, 56) | [Newton] megfogalmazta a két test között ható gravitációs erőt jellemző kvantitatív egyenletet is, miszerint az erő egyenesen arányos a két tömeg szorzatával és fordítottan arányos a távolság négyzetével (2003 Gergely Árpád László ford.–Greene² 3118001, 59).

6. ’világos(an), egyértelmű(en kifejezett) 〈gondolkozás, megnyilatkozás stb.〉’ ❖ Mitsoda a’ Catechiſmus? Egyenes és rvid ſummája a’ kereſztyén tudománynak (1773 Győri magyar alfabétum 7418001, 3) | az egyenes gondolkozásnak ſinór mértéke (1780 Patay Sámuel ford. C0710, 161) | a bankról szóló törvényben egyenesen ki van mondva, hogy a magyar-osztrák monarchia czímere használtassék (1898 Várnai Sándor 8604001, 314) | Minden görög művészeti alkotás egyenesen és közvetlenül ráutal a művészet lényeges feladataira, minden görög gondolkodó egyenesen és közvetlenül ráutal a gondolkodás lényeges kérdéseire (1912 Feleky Géza CD10) | nem kerülhető ki az egyenes választás: mellette vagy ellene kell szavaznia (1963 Kritika 2027010, 47) | a preszókratika egyszerű, egyenes racionalitása (1990 Steiger Kornél 2029028, 645).

6a. ’nyílt, őszinte (természetű) 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈szándék, magatartás stb.〉’ ❖ Ne vezérelj-ſzve két egyenes ſzívet (1772 Bessenyei György¹ C1076, 115) | én tudom, hogy ſzereted, tsak vald-meg egyeneſen; mert külömben el-árullak (1793 Seelmann Károly ford.–Weppen 7288001, 127) | fogad el tőllem igaz tisztelőd és leg egyenesebb barátodtul a köszönetet (1808 Cserey Farkas² C2558, 291) | mindig igaz beszédű és egyenes viselkedésű ember volt (1932 Ambrus Zoltán CD10) | sok hibáját tudta az anyjának, de az álnokság nem tartozott ezek közé. Sőt túlságosan is egyenes volt, mint akinél szó s gondolat közé nem iktatódott oda az embereket számba vevő félelem, mérlegelés (1965 Németh László² 9485041, 34) | Akinek egyenesek a szándékai, annak nincs rejtegetnivalója (2005 Népszava szept. 17. C7468, 7).

7. (jelzőként, partikulaszerűen) ’〈az utána következő fn által jelölt viszony, tényező, cselekvés stb. megvalósulásának kif-ére:〉 igazi, valóságos’ ❖ minden mechanika természet szükségből áll, a’ Mechanismus pedig egyenes ellenkezője a’ szabadságnak (1818 Pucz Antal C5493, 37) | a testi nevelés a szelleminek nem egyenes ellentéte (1864 Peregriny Elek 8360030, 143) | A nevezetes Vyx-jegyzékkel való szembehelyezkedés lehetett a fellobbanó romantikus hazafiság kétségbeesésének végső gesztusa, de egyenes fel nem ismerése volt Magyarország való helyzetének (1946 Bölöni György 9069002, 83) | Az pedig, hogy a felek egyidejűleg beszélnek, egyenes akadálya lesz annak, hogy akár csak véletlenül is eljuthasson a tudatba a másik indoklása, érvelése (1985 Cseh-Szombathy László 1025003, 131).

8. (rég) ’igazságos és elfogulatlan (természetű) 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, tárgyilagos, pártatlan 〈tevékenység (eredménye)〉’ ❖ Egyenes és igaz az Ur; ſzentségben és igazságban itéli-meg e’ Világot (1776 Sófalvi József ford.–Dodsley 7293009, 109) | egéſz bújdosásában tsupán tsak nézje vala a’ Világ’ piartzán játſzatott játékoknak, tehát egyeneſebben itélhetett mind azokról, a’ mik játſzattak, mind pedig a’ ſzeméllyekrl, kik játſzottak (1789 Orczy Lőrinc ford.–Wieland 7448006, 204) | Óhajtanám bátor vallástételedet hallani, mint tetsze Horváth. Benne a’ jó embert, a’ jó Hazafit, […] a’ némelly jó gondolatokat szülő elmésséget minden egyenes Bíró fogja becsülni (1794 Kazinczy Ferenc C2555, 385) | az igazságnak egyenes és réſzre nem hajló ki nyomozása (1795 Magyar Merkurhoz tartozó Bibliotéka 7447007, 95) | Napoleon, Cavaignac, Ledru, Lamartine illető organumaikban ép olly túlzottsággal, hogy ne mondjam, fanatismussal magasztaltatnak, mint elleneiktől mértéken túl gyaláztatnak; egyenes, pártatlan itéletet hijában keresnél (1848 Kossuth Hírlapja CD61).

II. fn 4B

1. (Mat) ’olyan vonal, amelynek bármely két pontja a legrövidebb úton van összekötve’ ❖ linia recta: Egyenes (1807 Ottlik Dániel C3374, 101) | egymást szegő egyenesek által alkotott trapézok (1882 Szász Károly² 8426066, 317) | bármely három ponton át, melyek nincsenek egy egyenesben, körvonalat lehet vonni (1926 TolnaiÚjLex. C5719, 214) | a városháza tornyáról a Sarkcsillag irányába húzott egyenes, valamint a Sarkcsillag felől a Földre húzott merőleges egyenes által behatárolt szög (1981 Grendel Lajos 1060002, 98).

1a. ’út, sportpálya stb. kanyarok közötti szakasza’ ❖ Kétezer méter után Prinz Hamlet visszahanyatlik és az egyenesre Macdonald fordul be elsőnek (1902 Budapesti Hírlap 2102001, 9) | A kávébarna „Hudson” dudálva fordult be az egyenesbe (1951 Örkény István 9500001, 142) | a folyó a hosszú egyenesekben újra zátonyokat épített, sőt a medrét is megváltoztatta (1998 Tények könyve CD37) | a hockenheimi pálya közismerten rendkívül gyors szakaszokkal is rendelkezik, az sem kizárt, hogy a 350 kilométeres sebességet is elérik majd a kocsik az egyenesben (2000 Magyar Hírlap CD09).

1b. (Sp) ’〈ökölvívásban, ill. egyes küzdősportokban:〉 küzdőállásból az öklöt vízszintesen előrelendítve indított ütés’ ❖ [Szigeti] feltartó egyenesekkel és a fejre hozott horogsorozattal biztosítja nagyarányú győzelmét (1931 Nemzeti Sport jan. 26. C7155, 10) | [Cassius Clay] a legváratlanabb pillanatban lendül ellentámadásba távoli egyenesekkel (1989 Tények könyve CD37).

2. (határozóraggal) (átv is) ’〈járműre vonatkoztatva:〉 a menetirányt, ill. a sávot, repülési magasságot tartó, attól el nem térő helyzet’ ❖ egyenesbe vettem az utat (1934 Tamási Áron 9701011, 56) | Kis János sofőr hiába próbálta egyenesbe tartani a gépet, a nehéz kocsi hirtelen átvágott az út jobboldalára és nekirohant az út szélén álló vasoszlopnak (1938 Népszava jún. 29. C7506, 9) | a történelem útja kizökkent az egyenesből (1943 Népszava márc. 14. C7511, [11]) | A csónak ekkor már egészen kitette orrát a partra, újra el kellett lökni és egyenesbe fordítani (1956 Fekete István 9142003, 245) | egyenesbe hozhatta a [zuhanó] gépet (1983 Népszava szept. 23. C7448, 8).

2a. (határozóraggal) ’a(z anyagi) nehézségek, bonyodalmak megszűnése, rendeződése után bekövetkező nyugalmas, biztonságos, kiegyensúlyozott állapot’ ❖ ha tavasszal elindítjuk [a folyóiratot], jövő karácsonyra egyenesben vagyunk (1937 Karinthy Frigyes 9309002, 18) | Kapsz munkát a Rádiónál meg máshonnan is. Egyenesbe jössz (1969 Mándy Iván 9420025, 187) | 1957 végén úgy ítéltem meg a helyzetet, hogy egyenesbe jutottunk. Visszaszereztük a munkások bizalmát, hittek nekünk (1973 Marosán György 9425003, 47) | Végre egyenesbe került az, amiért János bácsi is oly sokat fáradozott (1990 Taar Ferenc 2001031, 70) | [egyes szállodák] a Manchester United elszállásolásával tudták egyenesbe hozni nyári turisztikai mérlegüket (2002 Magyar Hírlap CD09).

3. (-ben, ritk. -ből raggal, hsz-szerűen) ’közvetítő eszköz v. személy nélkül, közvetlen úton, módon, ill. élő adásban’ ❖ Miért nem közvetítettek „egyenesből”, miért lemezről? – Megpróbálkoztunk néhány egyenes közvetítéssel. Így például Németh Imre kalapácsvető döntőjével, a francia-magyar vizilabdamérkőzéssel stb. (1948 Népszava aug. 25. C4838, 7) | ami Illyésnél közvetlen volt, az nálam közvetett. Ami nála egyenesből jött, úgyszólván önszeretetből, természetes determinációból, az nálam áttételesen, szerelemből, a determinációtól való megváltásból (1974 Vas István 2025001, 529) | jó lett volna érteni most igazából egyenesben, hogy mit is mond Borisz Jelcin (1992 Országgyűlési Napló CD62) | [Az Oxigén című műsor miatt] a rádió mellé ülök, mintha csak Toscanini-koncertet adnának egyenesben, 1930-ban (1995 Magyar Hírlap CD09) | Örülök, hogy elfogadták meghívásunkat, már csak azért is, hiszen így módjuk van mindazt egyenesben hallani, ami a vitában elhangzik (1998 Országgyűlési Napló CD62).

Ö: bal-, cél~, fél~, felező~, jobb~, nyíl~, segéd~, szál~, szám~, zsinór~.

ÖU: vezér~.

Sz: egyenesül.

Vö. CzF. egyenės, egyenėsen, egyenėsvonalú, igenyes · igenyesít, igyenes, igyenesen; ÉrtSz. ~, egyenesen; SzólKm.; TESz. egyenlő; ÉKsz. ~, egyenesen; SzT. ~, egyenesebben, egyenesen; ÚMTsz. ~, egyenesen

egyenes melléknév és főnév
egenyes I. 15B II. 4B (nyj)
igyenes I. 15B II. 4B (nyj)
igenyös I. 15C II. 4C (nyj)
I. melléknév 15B
1. (Mat)
olyan 〈vonal〉, amelynek bármely két pontja a legrövidebb úton van összekötve
Egyenes hoſz (Linea recta) ſzármazik, midn ugyan-azon-egy pont egy végrl a’ máſikra úgy gondoltatik folyni, hogy, ſem egy, ſem más-felé ki-ne-térjen fel-vett úttyából
(1784 Dugonics András)
A’ két pont között az egyenes vonat legrövidebb
(1836 Tudományos Gyűjtemény)
Az egyenes vonal lényeges tulajdonsága, hogy bármelyik két pontja által meg van határozva
(1926 TolnaiÚjLex.)
egyenes vonalú egyenletes mozgás
(1990 Kampis György)
a C és E pont közötti egyenes szakasz
(2000 Természet Világa)
1a.
ehhez hasonló, ezt megközelítő, hajlások, görbületek, törések nélküli 〈vonal(szerű dolog)
egyenes ösvényen
(1775 Molnár János)
az r [betű] eggy egyenes vonásból és eggy ragaſztékból, áll
(1789 Kazinczy Ferenc)
vedd ez egyenes fegyvert, görbe aczélod helyett
(1838 Jósika Miklós)
hosszú egyenes sorban
(1882 Szathmáry Károly)
Csőrük [ti. a varjaké] erős, vastag, kissé hajlott vagy egyenes
(1899 Chernel István)
A szilfától a gyertyánfákig jártak, mely fák oly egyenesen nőnek, mint a gyertyaszál
(1927 Krúdy Gyula)
szépen egyenesre húzhatja az iskolakert ágyásait
(1964 Rónay György ford.Kafka)
ha göndör [a haja], göndörödjön, ha egyenes, maradjon csak úgy
(2002 Magyar Hírlap)
1b.
〈vmely (néző)pontból kiindulva〉 előrefelé, nem oldalirányba irányuló v. irányított 〈mozgás, mozdulat〉, ill. arra jellemző 〈irány〉
mivel [a követ] egyeneſen elé-felé nézett, éſzre nem vette, hogy két léptſn (Stuffen) le-kell lépni, le-eſék azért hoſſzan a’ Király eleibe
(1789 Andrád Sámuel ford.)
A’ rákot egyenes járásra taníttya
(1818 e. Magyar példabeszédek és jeles mondások)
[A labdajátékokban] az ütés irányát tekintve lehet: egyenes, ferde (rézsút), oldalt és hátrafelé
(1885 Porzsolt Lajos)
[A bástya] egyenes irányban előre, hátra vagy jobbra-balra ugyanazon a soron mozog és üt
(1911 RévaiNagyLex.)
ha egy fiatal játékos két egyeneset rúg a labdába, már zsíros külföldi szerződésről álmodozik
(2000 Magyar Hírlap)
egyenes fuvola (Zene)
〈a harántfuvolával szemben:〉 olyan fuvola, amelyet egyik vége felől belefújva szólaltatnak meg
[az ún. galoubet] kis, három hangnyílással ellátott provence-i egyenes fuvola
(1913 RévaiNagyLex.)
Flûte douce (flauto dolce), a régi „csőrfuvola” (egyenes fuvola) francia, ill.illetve olasz elnevezése
(1930 ZeneiLex.)
[az ún. ajaksípok közé tartoznak] a fúvós hangszerek közül a furulyafélék, az egyenes fuvolák, a harántfuvola
(1993 MagyarNagyLex.)
barokk egyenes fuvola (magyarul „blockflöte”)
(1994 Népszabadság ápr. 6.)
1c. (-en raggal, hsz-szerűen, kezdő- v. végpontot kifejező határozóval v. ik-vel)
kitérő, megállás v. köztes állomás, fázis nélkül
[Akmet] alig mondotta-ki, kit keres, azonnal egyeneſen Kriſtinának a’ ſzobájába vezettetett
(1772 Mészáros Ignác ford.)
Én most egyenesen Uraságodtól jövök
(1824 Kisfaludy Sándor)
Ide jönnek. Egyenesen ide tartanak
(1869 Jókai Mór)
[Nemecsek] berohant a kapu alá s ott egyenesen nekiszaladt Bokának
(1907 Molnár Ferenc²)
Tudok egy sokkal rövidebb utat, mely egyenesen hazavisz
(1917 Moly Tamás)
Rendeletet hozott ugyanis Tiszaújváros, melynek értelmében akit mostantól kukázáson kapnak, viszik is egyenesen a sittre
(2000 Magyar Hírlap)
1d. (Nyelvt)
〈vmely nyelvi jelenség, kül. szórend alapértelmezett, (leg)egyszerűbb formájára vonatkoztatva〉
[az egyes szám első személyű igealakokat] az egyenes formában k betvel formállyuk, az eggy præteritumot [= múlt időt] kivévén, mint: vonok, ſzeretëk […]; a’ mutató formában pedig m betvel, mint: vonom, ſzeretëm
(1805 Verseghy Ferenc)
Egyenes eset. Casus rectus
(1818 Verseghy Ferenc)
Az alany rendesen az állitmány előtt áll, pl.például A föld forog. – Az ily szórendet egyenesnek (ordo directus) mondjuk
(1864 Szvorényi József)
a jelöletlen birtokviszony alapja a birtokos jelző és a birtok szórendjében, mégpedig az egyenes szórendben keresendő
(1947 Lakó György)
[A felszólító mondat igekötős igei] állítmánya egyenes szórenddel szigorúbb parancsot fejez ki: Aztán elmenj a postára!
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
2.
vmely függőleges v. vízszintes tengelytől (jelentősen) el nem térő, nem ferde, ill. vmire merőleges
ſok terhes aſzſzonyok azért fordultak le a’ hidról mivel teſteket egyenes mértékben nem tarthatták, és lábok alá nem nézhettek hova tapodjanak
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
[a keleti fekvésű szőlőhegyeket] ſoha a’ Nap egyeneſen nem éri
(1780 Prónay Pál)
Hogyha a belé dugott vessző egyenesen megáll benne, kész a kenőcs
(1826 Fáy András¹)
[A kőművesek] egy fanalra golyóbist kötnek és aval mérik, hogy egenyes legyen a fal
(1885 Magyar Nyelvőr)
[a hegyvonulat] lankásan gömbölyded, többnyire erdős, vagy a hol a lejtők egyenesebbek, szántóföld és réttel fedett
(1887 Az Osztrák–Magyar Monarchia)
A legtökéletesebb férfialkat, amit valaha szobornak faragtak. Keskeny csipejű, lapos hasú, egyenes és széles vállú
(1927 Tersánszky Józsi Jenő)
– Tölts egy kicsit. – Tartsd egyenesen a poharad
(1971 Népszava okt. 2.)
2a.
álló, felegyenesedett 〈testtartás, járás〉
[A gibbon] többnyire majd mindenkor egyenesen jár, mint az ember
(1799 Fábián József ford.Raff)
A mit az orangutang egyenes járásáról beszélnek, én azt nem tartom valószinünek; legalább az én Bobim sohasem járt fölegyenesedve
(1860 Vasárnapi Újság)
[a gyilkos] előjön, de nem egyenesen járva, hanem négykézláb mászik be a körbe
(1901 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[Az ember] születésekor az ősember nivóján van, egy év után megszerzi a beszélőképességet és az egyenes testállást
(1912 RévaiNagyLex.)
Ha [a majomember] egyenes testtartással állt, mindig készenlétben lévő kezei kárpótolták a fogak és karmok hiányáért
(1988 Szilágyi Tibor ford.Attenborough)
2b. (Mat)
olyan 〈mértani test〉, amely fedőlapjának középpontjából, ill. amelynek csúcsából az alaplapra bocsátott merőleges az alaplapot annak középpontjában metszi
ha azon igazgató hoſz, melly mellett a’ czövek’ [ti. a gúla] talpa fel indúl, […] függſſen áll, a’ czövek egyenes, avagy ſugár lészen; ha pedig azon hoſz nem függ, a’ czövek hajúlt, avagy kajla léſzen
(1784 Dugonics András)
egyenes henger palástjára
(1893 PallasLex.)
Ha a tengely az alap-lapra merőleges, akkor a kúp egyenes, ellenkező esetben pedig ferde
(1927 TolnaiÚjLex.)
csak közelítő számításokról beszélhetünk, a valódi helyzetet sokszor egyszerűsítjük (pl.például a sáncot egyenes hasábnak tekintjük […])
(1987 Macher Frigyes)
2c. (rég, Mat)
90°-os 〈szög〉, ill. olyan 〈négyszög〉, amelynek minden szöge 90°-os
[a négyszöget] ha minden szegletei egyenesek, egyenes négyszegnek [nevezzük]
(1793 Láczai Szabó József ford.Luntz)
a függőrudak egyik végökkel a főlánczhoz, másikával a vizirányos hidpályához ferdén, nem pedig mint eddig történni szokott egyenes szög alatt erősitessenek meg
(1847 Hetilap)
Jól készült eke mindig egyenes szegü szeleteket vág, holott a hiányos szerkezetűek ferde négy-szegűeket hasitanak
(1855 Benkő Dániel ford.Stephens)
3.
(lényeges) kiemelkedések, bemélyedések nélküli, sima, sík 〈felület〉, ill. ilyen felületű 〈dolog〉
a’ mindenfelé ki terjedett térség és egyenes ſzép sikſág, ſzerentsés ütközetet igért Királyunknak
(1774 Báróczi Sándor ford.La Calprenède)
hogy az ágyak-is egyeneſſebbé tétetheſſenek, a’ hantos föld öſzve morzſoltaſsék
(1790 Dohánytermesztésről)
terraszok, sekély vizmedencék vagy rohanó vizü patakok képződtek a messziről egyenes felületünek látszó jégkéregben
(1894 PallasLex.)
Szép igenyös főd, nëm dombos
(1951–1955 Kiskanizsai szótár)
aki ráért, az lapickával verte meg a kéve végét: igyenesebb lett
(1964 Néprajzi Értesítő)
A megpuhult céklát meghámozom, alját egyenesre vágom (hogy megálljon)
(1991 Frank Júlia)
3a. (rég)
egyenlő hosszúságú, ill. szabályosan váltakozó egységekből álló, egyenletes
Az egyenes Pulzus az, midön az ütés ollyan hamar következik egy-másra, és ollyan erös, mint a’ másik
(1791 Lange Márton)
Ha minden els és harmadik; vagy minden második és negyedik pengetés erssebb, akkor ez a’ két vagy négy ízbl álló taktus egyenes
(1791 Verseghy Ferenc)
Egyenes Taktusok Négy negyedrész, az az: vagyon minden Taktusában négy Fertály Kóta
(1802 Gáti István)
[a spondeust láb helyett] inkább lépésnek, és mivel két eggyenlő silábábúl [= szótagból] áll, egyenes lépésnek mondom
(1806 Verseghy Ferenc)
4.
köztes v. közvetítő dolog, ill. személy nélküli, közvetlen 〈kapcsolat, hatás stb.〉
Az embernek Álapottya Poëmát egyeneſſen Anglusból [fordítva]
(1775 Zechenter Antal)
a miniszteri sajtóirodával egyenes összeköttetésben állok
(1880 Csiky Gergely)
minden nemzet, mint irodalomalkotó erő, kétféle hatással lehet a többire. Vagy egyenesen hat vagy már a kész irodalmon át
(1913 Babits Mihály)
a bárdot, amelyet forgatok, egyenesen uralkodónk, XV. Lajos kezéből kapom, ő pedig az Isten kezéből
(1985 Eörsi István)
4a. (Közg v. Pénz)
〈a közvetett adóval v. adóz(tat)ással szemben:〉 olyan 〈adó v. adóz(tat)ás〉, amelynek adófizetésre kötelezett adóalanya közvetlenül megegyezik azzal a személlyel, akit gazdasági értelemben az adó ténylegesen terhel
Az idegenek Frantzia Hazafivá lesznek, ha Frantzia országban való egymás után tartott 7 esztendei lakások után, egyenes adót fizetnek
(1795 Bécsi Magyar Merkurius)
„Indirecte többet adózunk a’ vám által, mint ha directe adóznánk” igy szól sok; de ha az proponáltatnék „Te hát nyitva legyen a’ vám, de adózzunk egyenesen –”, ugyan az tetszenék e?
(1831 Széchenyi István)
[a háború által okozott többletkiadások fedezéséhez] mindenekelőtt az szükséges, hogy az egyenes adóztatás egészen más alapokra fektettessék mint az eddigi
(1917 Éber Antal)
Az eddigi adócsökkentési mértékek ugyan látszólag csekélyek voltak, mégis olyan jelentős belső átcsoportosítást jelentettek, amely csökkentette a jövedelemfüggő egyenes adók arányát
(2004 Országgyűlési Napló)
4b.
olyan 〈rokonság(i), leszármazás(i vonal), amelyben a megnevezett személyek között gyerek-szülő kapcsolat áll fenn, ill. olyan 〈személy〉, aki vkivel ilyen származási viszonyban áll
az egyenes, vagy-is a’ fel, ’s alá számláló vérség Lineájában
(1786 II. József házasságbéli rendelete ford.)
egyenes menetelben szármoznak le a’ hétvezérek istentudja mellyikétől
(1841 Remény)
az ollyan személyek, kik egy köz törzsöktől veszik eredetöket, ’s egymástól származtak, egyenes ágon egymáshoz rokonok; az ollyan személyek, kik egy közös törzsöktől veszik ugyan eredetöket, de nem egymástól származtak, oldalági rokonságban vannak
(1845 Kovách László)
De ha pártütő is, azért ő az egyenes örökös! Tato király egyetlen élő unokája
(1937 Egri Viktor)
az én egyenes ősöm Rákóczi bizalmas embere és kemény kuruc volt
(1939 Herczeg Ferenc)
A jelenlegi brit királyi család tagjai egészen Károly walesi hercegig bezárólag ennek a dinasztiának [ti. a Saxe–Coburg–Gothai-háznak] az egyenes leszármazottai
(2000 Lojkó Miklós)
4c. (Nyelvt)
〈a függővel szemben:〉 vmely szöveget, megnyilatkozást eredeti formájában rögzítő, közlő 〈idézési mód〉, ill. vmely kijelentést, kérdést stb. ilyen módon idéző 〈mondat〉
A fordító már mindazt, a mit Campbell mond, egyenes beszédben (oratio recta) adja
(1892 Budapesti Szemle)
Oratio recta és oratio obliqua (lat.latin) a. m.annyi mint egyenes idézet és nem egyenes idézet (függő beszéd)
(1896 PallasLex.)
[Berzsenyi] még akkor is kerüli a macskakörmözést, ha egyenesen idéz, mint például „A Remeté-ben”
(1951 Gömöri Jenő)
A dallam jelölését nem helyettesítheti az interpunkció. A „Mondd meg, miért csináltad!” mondatnak a végére helyesírásunk szerint felkiáltójelet teszünk, pedig csak akkor egyenes felszólítás, ha a dallamcsúcs a mondatkezdő igén van, ha a kérdőszó indul magasabbról, akkor a kérdő jelleg kevésbé alárendelt szerepű, közelebb áll az egyenes kérdéshez
(1990 Elekfi László)
Az egyenes idézésben gyakori a magyarban a mondta igével történő bevezetés
(1991 Bencze Lóránt)
4d. (Média)
〈az elektronikus médiában:〉 az eseménnyel egy időben történő, élő 〈közvetítés〉
Megpróbálkoztunk néhány egyenes [rádió]közvetítéssel. Így például Németh Imre kalapácsvető döntőjével, a francia-magyar vizilabdamérkőzéssel stb.és a többi
(1948 Népszava aug. 25.)
A politikai híreket, sporteredményeket kinyomtatni is alig érdemes, úgyis értesült már róluk az ország a rádió és tévé egyenes adásából
(1972 Marx György)
Az MHMagyar Hírlap Online – www.magyarhirlap.hu – egyenesen közvetít a választásról
(2000 Magyar Hírlap)
4e. (Sp)
további mérkőzések, futamok nélkül, közvetlenül eldőlő 〈kiesés v. továbbjutás〉, ill. 〈vmely versenynek〉 ilyen továbbjutásért lebonyolított 〈szakasza, része〉
A második fordulóban nyolc csoportba osztják a továbbjutottakat s ismét a négy-négy legjobb kerül be a 32 közé. Ők azonban már egyenes kiesési rendszerben folytatják a küzdelmet, egészen a legjobb nyolcig
(1963 Népszava júl. 17.)
csoportonként az első két helyezett jut a nyolc közé, majd onnan egyenes kieséssel folytatódik a torna
(2000 Magyar Hírlap)
[Kolonics György] első lett előfutamában, ezzel egyenes ágon bekerült a döntőbe
(2002 Magyar Hírlap)
Úgy vélem, a svédek már nem engedik ki a kezükből az egyenes továbbjutást érő első pozíciót
(2003 Népszava jún. 13.)
5.
közvetlen ok-okozati kapcsolaton alapuló, direkt
azok a’ hoſzſzas betegségek, mellyek nem egyeneſen a’ forró betegségeknek helytelen orvosláſoktól veſzik eredeteket, igen távól lév októl ſzármaznak
(1791 Benkő Sámuel ford.Grant³)
az öröködés elvének kimondása a korább hozott törvények egyenes folyadéka
(1861 Szalay László)
a turbogenerátor további műszaki jellemzése a gyors forgás, aminek viszont egyenes következménye az, hogy a generátor egyrészt kevés pólussal (2–4) bír, másrészt átmérője, szélességéhez képest, csekély, hogy a nagy centrifugális erőknek ellenállhasson
(1930 TolnaiÚjLex.)
A lüktetőbb városi struktúra kialakulásának egyenes velejárója, hogy a korábbi békésebb, kis forgalmú lakóövezetek szinte egyik pillanatról a másikra zajos részekké válnak, s átértékelődnek
(2001 Magyar Hírlap)
5a. (Mat is)
〈a fordítottal szemben:〉 olyan 〈kapcsolat, viszony két dolog között〉, amelyben az egyik változásának mértékével azonos arányú a másik változása
érz inaik [ti. a betegeknek] leg-kiſſebb okon is meg-indúlnak, nem lévén indulatjok a’ klſö okokkal egyenes mértékben
(1772 Marikovszky Márton ford.Tissot)
az ellentállás, a fűrész bevágási mélységével egyenes viszonyban áll
(1861 Petzval Ottó)
[a fiatal tanár] szívesen dolgozott igazgatója helyett, mert homályosan sejtette, hogy ama renaissance-homlokzatú ház uzsonnáinak dús volta egyenesen aránylott az igazgatói iroda elintézett aktáihoz
(1910 Laczkó Géza)
az arány a két mennyiség között egyenes
(1953 Márki János–Koncz Endre)
[Newton] megfogalmazta a két test között ható gravitációs erőt jellemző kvantitatív egyenletet is, miszerint az erő egyenesen arányos a két tömeg szorzatával és fordítottan arányos a távolság négyzetével
(2003 Gergely Árpád László ford.Greene²)
6.
világos(an), egyértelmű(en kifejezett) 〈gondolkozás, megnyilatkozás stb.〉
Mitsoda a’ Catechiſmus? Egyenes és rvid ſummája a’ kereſztyén tudománynak
(1773 Győri magyar alfabétum)
az egyenes gondolkozásnak ſinór mértéke
(1780 Patay Sámuel ford.)
a bankról szóló törvényben egyenesen ki van mondva, hogy a magyar-osztrák monarchia czímere használtassék
(1898 Várnai Sándor)
Minden görög művészeti alkotás egyenesen és közvetlenül ráutal a művészet lényeges feladataira, minden görög gondolkodó egyenesen és közvetlenül ráutal a gondolkodás lényeges kérdéseire
(1912 Feleky Géza)
nem kerülhető ki az egyenes választás: mellette vagy ellene kell szavaznia
(1963 Kritika)
a preszókratika egyszerű, egyenes racionalitása
(1990 Steiger Kornél)
6a.
nyílt, őszinte (természetű) 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző 〈szándék, magatartás stb.〉
Ne vezérelj-ſzve két egyenes ſzívet
(1772 Bessenyei György¹)
én tudom, hogy ſzereted, tsak vald-meg egyeneſen; mert külömben el-árullak
(1793 Seelmann Károly ford.Weppen)
fogad el tőllem igaz tisztelőd és leg egyenesebb barátodtul a köszönetet
(1808 Cserey Farkas²)
mindig igaz beszédű és egyenes viselkedésű ember volt
(1932 Ambrus Zoltán)
sok hibáját tudta az anyjának, de az álnokság nem tartozott ezek közé. Sőt túlságosan is egyenes volt, mint akinél szó s gondolat közé nem iktatódott oda az embereket számba vevő félelem, mérlegelés
(1965 Németh László²)
Akinek egyenesek a szándékai, annak nincs rejtegetnivalója
(2005 Népszava szept. 17.)
7. (jelzőként, partikulaszerűen)
〈az utána következő fn által jelölt viszony, tényező, cselekvés stb. megvalósulásának kif-ére:〉 igazi, valóságos
minden mechanika természet szükségből áll, a’ Mechanismus pedig egyenes ellenkezője a’ szabadságnak
(1818 Pucz Antal)
a testi nevelés a szelleminek nem egyenes ellentéte
(1864 Peregriny Elek)
A nevezetes Vyx-jegyzékkel való szembehelyezkedés lehetett a fellobbanó romantikus hazafiság kétségbeesésének végső gesztusa, de egyenes fel nem ismerése volt Magyarország való helyzetének
(1946 Bölöni György)
Az pedig, hogy a felek egyidejűleg beszélnek, egyenes akadálya lesz annak, hogy akár csak véletlenül is eljuthasson a tudatba a másik indoklása, érvelése
(1985 Cseh-Szombathy László)
8. (rég)
igazságos és elfogulatlan (természetű) 〈személy〉, ill. ilyen személyre jellemző, tárgyilagos, pártatlan 〈tevékenység (eredménye)
Egyenes és igaz az Ur; ſzentségben és igazságban itéli-meg e’ Világot
(1776 Sófalvi József ford.Dodsley)
egéſz bújdosásában tsupán tsak nézje vala a’ Világ’ piartzán játſzatott játékoknak, tehát egyeneſebben itélhetett mind azokról, a’ mik játſzattak, mind pedig a’ ſzeméllyekrl, kik játſzottak
(1789 Orczy Lőrinc ford.Wieland)
Óhajtanám bátor vallástételedet hallani, mint tetsze Horváth. Benne a’ jó embert, a’ jó Hazafit, […] a’ némelly jó gondolatokat szülő elmésséget minden egyenes Bíró fogja becsülni
(1794 Kazinczy Ferenc)
az igazságnak egyenes és réſzre nem hajló ki nyomozása
(1795 Magyar Merkurhoz tartozó Bibliotéka)
Napoleon, Cavaignac, Ledru, Lamartine illető organumaikban ép olly túlzottsággal, hogy ne mondjam, fanatismussal magasztaltatnak, mint elleneiktől mértéken túl gyaláztatnak; egyenes, pártatlan itéletet hijában keresnél
(1848 Kossuth Hírlapja)
II. főnév 4B
1. (Mat)
olyan vonal, amelynek bármely két pontja a legrövidebb úton van összekötve
linia recta: Egyenes
(1807 Ottlik Dániel)
egymást szegő egyenesek által alkotott trapézok
(1882 Szász Károly²)
bármely három ponton át, melyek nincsenek egy egyenesben, körvonalat lehet vonni
(1926 TolnaiÚjLex.)
a városháza tornyáról a Sarkcsillag irányába húzott egyenes, valamint a Sarkcsillag felől a Földre húzott merőleges egyenes által behatárolt szög
(1981 Grendel Lajos)
1a.
út, sportpálya stb. kanyarok közötti szakasza
Kétezer méter után Prinz Hamlet visszahanyatlik és az egyenesre Macdonald fordul be elsőnek
(1902 Budapesti Hírlap)
A kávébarna „Hudson” dudálva fordult be az egyenesbe
(1951 Örkény István)
a folyó a hosszú egyenesekben újra zátonyokat épített, sőt a medrét is megváltoztatta
(1998 Tények könyve)
a hockenheimi pálya közismerten rendkívül gyors szakaszokkal is rendelkezik, az sem kizárt, hogy a 350 kilométeres sebességet is elérik majd a kocsik az egyenesben
(2000 Magyar Hírlap)
1b. (Sp)
〈ökölvívásban, ill. egyes küzdősportokban:〉 küzdőállásból az öklöt vízszintesen előrelendítve indított ütés
[Szigeti] feltartó egyenesekkel és a fejre hozott horogsorozattal biztosítja nagyarányú győzelmét
(1931 Nemzeti Sport jan. 26.)
[Cassius Clay] a legváratlanabb pillanatban lendül ellentámadásba távoli egyenesekkel
(1989 Tények könyve)
2. (határozóraggal) (átv is)
〈járműre vonatkoztatva:〉 a menetirányt, ill. a sávot, repülési magasságot tartó, attól el nem térő helyzet
egyenesbe vettem az utat
(1934 Tamási Áron)
Kis János sofőr hiába próbálta egyenesbe tartani a gépet, a nehéz kocsi hirtelen átvágott az út jobboldalára és nekirohant az út szélén álló vasoszlopnak
(1938 Népszava jún. 29.)
a történelem útja kizökkent az egyenesből
(1943 Népszava márc. 14.)
A csónak ekkor már egészen kitette orrát a partra, újra el kellett lökni és egyenesbe fordítani
(1956 Fekete István)
egyenesbe hozhatta a [zuhanó] gépet
(1983 Népszava szept. 23.)
2a. (határozóraggal)
a(z anyagi) nehézségek, bonyodalmak megszűnése, rendeződése után bekövetkező nyugalmas, biztonságos, kiegyensúlyozott állapot
ha tavasszal elindítjuk [a folyóiratot], jövő karácsonyra egyenesben vagyunk
(1937 Karinthy Frigyes)
Kapsz munkát a Rádiónál meg máshonnan is. Egyenesbe jössz
(1969 Mándy Iván)
1957 végén úgy ítéltem meg a helyzetet, hogy egyenesbe jutottunk. Visszaszereztük a munkások bizalmát, hittek nekünk
(1973 Marosán György)
Végre egyenesbe került az, amiért János bácsi is oly sokat fáradozott
(1990 Taar Ferenc)
[egyes szállodák] a Manchester United elszállásolásával tudták egyenesbe hozni nyári turisztikai mérlegüket
(2002 Magyar Hírlap)
3. (-ben, ritk. -ből raggal, hsz-szerűen)
közvetítő eszköz v. személy nélkül, közvetlen úton, módon, ill. élő adásban
Miért nem közvetítettek „egyenesből”, miért lemezről? – Megpróbálkoztunk néhány egyenes közvetítéssel. Így például Németh Imre kalapácsvető döntőjével, a francia-magyar vizilabdamérkőzéssel stb.és a többi
(1948 Népszava aug. 25.)
ami Illyésnél közvetlen volt, az nálam közvetett. Ami nála egyenesből jött, úgyszólván önszeretetből, természetes determinációból, az nálam áttételesen, szerelemből, a determinációtól való megváltásból
(1974 Vas István)
jó lett volna érteni most igazából egyenesben, hogy mit is mond Borisz Jelcin
(1992 Országgyűlési Napló)
[Az Oxigén című műsor miatt] a rádió mellé ülök, mintha csak Toscanini-koncertet adnának egyenesben, 1930-ban
(1995 Magyar Hírlap)
Örülök, hogy elfogadták meghívásunkat, már csak azért is, hiszen így módjuk van mindazt egyenesben hallani, ami a vitában elhangzik
(1998 Országgyűlési Napló)
ÖU: vezéregyenes
Sz: egyenesül
Vö. CzF. egyenės, egyenėsen, egyenėsvonalú, igenyes · igenyesít, igyenes, igyenesen; ÉrtSz. ~, egyenesen; SzólKm.; TESz. egyenlő; ÉKsz. ~, egyenesen; SzT. ~, egyenesebben, egyenesen; ÚMTsz. ~, egyenesen

Beállítások