egyenetlenség fn 3B8
1. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vmi(nek a felszíné)n kiemelkedések, bemélyedések vannak, nem egyenletes, nem sima (felületű), ill. vminek ilyen volta’ ❖ az eltte avagy háta megett lév mez-fldnek egyenetlensége (1781 Magyar Hírmondó C0269, 785) | a’ billárd [!] egyenetlenségét [kárhoztatjuk, ha rosszul találjuk el a golyót] (1831 Széchenyi István 8429010, 333) | [a vaslemez forgácsolása során] a felület egyenetlensége miatt a kés is gyakran tört (1956 Szabad Nép jan. 9. C4878, [1]) | [a futballistáknak] a pálya egyenetlenségével is meg kell majd küzdeniük (2002 Magyar Hírlap CD09).
1a. (rendsz. tbsz-ban) ’vminek a felületét egyenetlenné tevő kiemelkedés v. bemélyedés’ ❖ [a juhakol falai] minden haſadékoktúl, tſorbuláſoktúl, és másféle éles egyenetlenségektöl jól meg-tiſztittaſsanak (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 19) | a ráverő oly erős ütéseket mér annak [ti. a simító kalapácsnak a] fokára, hogy az egyenetlenségek elsimulnak (1898 Edvi Illés Aladár 8120002, 12) | a rétegezett és morzsolódó sziklafal egyenetlenségei (1969 Konrád György 9351002, 110) | A lejtőkön lefelé csúszó jég […] követi a terep egyenetlenségeit, egy-egy „bukkanónál” megtörik (2002 Magyar Hírlap CD09).
2. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vmik v. vminek az elemei, részei eltérő mértékűek, méretűek, v. aránytalanul, nem egyenletesen oszlanak meg v. helyezkednek el, ill. vmiknek ilyen volta’ ❖ A’ Lineákban való Marsot egyenetlenség ſoha ſem követi (1775 Geidler József ford.–Frigyes, II. C1866, 77) | Az ugrányok [= kenguruk] az előbbi nemtől leginkább száraik [= végtagjaik] egyenetlensége által különböznek; első száraik ugyan is igen rövidek, a hátulsók ellenben igen hosszak (1847 Peregriny Elek 8360008, 86) | Ha két szám közül az egyik nagyobb mint a másik ezen jel > tétetik közéjök […]; ezen jel egyenetlenség jelének neveztetik (1848 Lutter Ferdinánd 8281001, 12) | erőviszonyainak elosztásában mutatkozott némi egyenetlenség (1935 Kárpáti Aurél 9312002, 123) | a szócikkek terjedelmének egyenetlensége (2000 Új Könyvek CD29).
3. ’vmely folyamatnak, jelenségnek az a tulajdonsága v. állapota, hogy ritmusa, üteme, haladása szabálytalan(ul), aránytalan (mértékben váltakozik), nem egyenletes, ill. vmely folyamatban bekövetkező szabálytalanság, zavar’ ❖ [a pulzus] erſſégét vagy gyengeſégét is meg kell viſgálnunk, azon kivl […] egyenl vagy egyenetlenſégét (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 22) | [Tycho de Brahe] fedezte fel a Hold mozgásának azon egyenetlenségét, melyet variációnak nevezünk (1897 PallasLex. CD02) | a fejlődés átmeneti egyenetlenségét (1963 Mesterházi Lajos 2027004, 30) | rengeteg probléma volt az önkormányzatok működésének a kialakítása során, a kormány és az önkormányzatok működésének a folyamatában, rengeteg egyenetlenség (1997 Országgyűlési Napló CD62).
4. ’az a tulajdonság v. állapot, hogy vmik egymástól különböznek, v. vmi egymástól eltérő elemekből áll, értékét, minőségét, színvonalát tekintve nem egységes, ill. vmiben jelentkező minőségbeli, színvonalbeli eltérés’ ❖ Örömeſt mutatnának ök-is a’ Nap-keleti, és Nap-nyugotti Ekkléſiáknak azon Liturgiákra nézve némelly egyenetlenségekre (1777 Molnár János C3195, 372) | [a pillanatnyi öröm] utáni féktelen vonzódás ’s az erkölcsök’ egyenetlensége által akarjuk megmutatni, hogy élni tudunk (1842 Kecskeméthy Csapó Dániel ford.–Klobusiczky 8232033, 275) | [A Halotti beszéd és könyörgés] helyesirásának egyenetlenségei (1864 Toldy Ferenc 8481001, 12) | [Urbán Ernő Uborkafa című darabjában] is vannak művészi egyenetlenségek (1953 Darvas József 9101006, 159) | A[z orvosi] rehabilitáció területén az ellátási egyenetlenségek nagyok (2009 Simon Éva–Bakai Judit 3272001, 256).
4a. (kissé rég) ’az a tulajdonság, állapot v. viszony, hogy vkik eltérő rangúak, jogúak stb., ill. vkiknek ilyen volta’ ❖ A’ férj bátyját kendezi, ’s öccsét tézgeti, feleségét is tézgeti, midőn a’ feleség őt viszont kendezi. ’S ezen egyenetlenség […] egészen ketté töri a’ jobb társaság lehetőségét (1831 Széchenyi István 8429008, 258) | a társadalom egyenetlenségét a vagyoni és nevelési egyenetlenség okozza, a mely ha megszünt, megszünt az ok is, mely a megkülönböztetést létre hozta (1887 Tóvölgyi Titusz 8492007, 4) | a házaspár olyan egyenetlenségben él, amely az asszonyt a tanulásban akadályozza (1910 Bárdos Artúr CD10).
5. (rég) ’vmely küzdelemnek az a tulajdonsága, hogy különböző erejű, képességű felek vívják, nem egyenlő esélyekkel, ill. vmely küzdelemnek ilyen volta’ ❖ mit én akarnék ’s nekem kellene nézeteim mellett felhoznom, az […] bajosabban láthatna világot, mint az, mi azok ellen megtámadólag mondatnék. A’ harcznak illy egyenetlensége, nemes szivet inkább a’ megtámadástól tartóztathat el (1843 Pesti Hírlap CD61) | A’ vita’ egyenetlensége […] igaz, de e’ nagy küzködő világon ugyan hol találsz egyenlő harczokat? (1845 Eötvös József 8126001, 15).
6. (rendsz. birtokszóként) (kissé rég) ’az a tulajdonság, hogy vmely személy v. közösség viszálykodó, összeférhetetlen, ill. vki(k)nek ilyen volta’ ❖ a’ népnek egyenetlensége gyakorta tudatlanokra, és reſtekre bízza a hatalmat (1789 Fejér Antal ford.–Barclay C1733, 148) | [a színtársulat] eléggé jeles volna, de mit ér jelessége, ha elömlik rajta egy nem legvonzóbb tulajdona, a belső egyenetlenség (1859 Vasárnapi Újság CD56) | az olasz szabadcsapatok […] szereplése a parancsnokok ügyetlensége, nagyfokú egyenetlensége és önfejűsége folytán véget ért (1942 Bánlaky József CD16).
6a. (kissé rég) ’viszály(kodás), ellenségeskedés, konfliktus, ill. azokkal teli állapot’ ❖ Mért kellett köz jótól meſzſze el ſzaladni, Egyenetlenségre mért kellett fakadni? (1772 Orczy Lőrinc 7249008, 40) | [az V. István és apja, IV. Béla közötti] fegyveres egyenetlenség, mely az isaszeghi csatával végződött, csak 1261-ben vette kezdetét (1878 Gyárfás István CD57) | az egymással folytonos egyenetlenségben és gyakori háborúskodásban álló huszita csoportok (1935 Bánlaky József CD16) | [a Magyar Szabadságharcos Világszövetség] funkcionáriusai körében egyenetlenség uralkodott (1985 Borbándi Gyula 9811016, 398).
J: egyenlőtlenség.
ÖU: talaj~, út~.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyenlő; ÉKsz.; SzT.