egyetemes mn és fn 

I. mn 15B

1. ’teljes egészében, teljes terjedelmében, ill. számában vett, tekintett v. gondolt 〈dolog v. csoport〉’ ❖ az egyetemes hazai test egészsége ’s felvirágzása az, mit elérni sovárgunk (1843 Széchenyi István 8429030, 284) | az egyetemes nemzeti vagyon gyarapodott (1847 Hetilap CD61) | az uralkodó ezzel a mérséklő befolyásával nem sajátosan katolikus ügyet pártolt, hanem az egyetemes magyar kereszténység javát szolgálta (1942 Tóth László CD43) | a nemzetiségi kultúra kiszakadhat-e a provinciális keretek és korlátok közül, meg tudja-e vajon szólaltatni az egyetemes emberiség üzenetét (1972 Pomogáts Béla 2021026, 942).

1a. ’〈a nemzetivel szembeállítva is:〉 az emberiség (vmely népességének, csoportjának) egésze által létrehozott 〈kultúra, történelem stb.〉’ ❖ Czifrán érzeni! Czifrán? S a czifrán érzésből beteg szinű lyrikum! Ugyan mire valók az efféle mystifikátiók az egyetemes literatura körében (1838 Szemere Pál 8439064, 295) | [Johannes Aventinus] a bajorok történetét 1460-ig közli, kapcsolatban a német és az egyetemes történelemmel (1893 PallasLex. CD02) | hatalmasat és egyénit alkotott Lechner, és a templom alaprajzához hasonlót keveset produkáltak nem a magyar, hanem az egyetemes építőművészet történetének legkiválóbb alakjai is (1914 Bálint Aladár CD10) | [az erdélyi irodalom] az egyetemes magyar irodalomnak szerves része (1934 Szemlér Ferenc CD10) | a népi építkezés kutatása számos jelentős eredménnyel, tanulsággal gazdagította mind a hazai, mind az egyetemes tudományt (1979 NéprajziLex. CD47) | az egyetemes és a nemzeti műveltség értékei (1992 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’vmely jelenségnek minden lényeges elemét magában foglaló, széles körű, átfogó 〈műveltség, áttekintés stb.〉’ ❖ E’ napokban jelent meg: Galetti’ egyetemes világ ismeretének [10. füzete] (1844 Pesti Hírlap CD61) | [George Henry Lewes] egyetemes műveltségü, széles ismeretekkel rendelkező iró (1895 PallasLex. CD02) | [Az enciklopédia] jelenti az összes ismeretek v. bizonyos tudományos v. gyakorlati szakma ismereteinek egyetemes összefoglalását és rendszeres áttekintését (1926 TolnaiÚjLex. C5721, 165) | Az újabb szentírástudomány nem a mítosz antik fogalmával dolgozik, hanem sokkal tágabban, egyetemesebben értelmezi azt (1989 HaagLex. ford. CD1208) • egyetemes tizedes osztályozás (Könyv) ’az a nemzetközi könyvtári osztályozórendszer, amely az ismeretterjesztő és szakdokumentumokat tartalmuk szerint tizes osztályokba rendezi’ ❖ A munka értékét könyvészeti szempontból nagyban emeli, hogy a szakirodalmi alkotásokat az Egyetemes Tizedes Osztályozás (ETO) oxfordi rendszere alapján, az ún. decimális rendszer szakszámaival látta el (1967 Csapody István CD52) | [a könyvtár] megkezdte a nemzetközi Egyetemes Tizedes Osztályozás (Universal Decimal Classification) bevezetését (1974 Móra László CD30).

2a. (kissé rég) ’a vizsgált jelenség egészére érvényes összefüggésekkel, annak alapvető kérdéseivel foglalkozó 〈tudomány〉’ ❖ A szemészet, e fontos része az egyetemes orvostannak […] magas kiképezési fokra jutott (1845 Hartmann József 8655001, 129) | Irány a világ összes nyelveire; ugy nevezett egyetemes nyelvészet (1860 Mátyás Flórián 8301010, 71) | a mythologia voltaképen két más tudománynak kiegészítő része: tárgyát illetőleg az egyetemes vallástudományhoz, alanyára nézve az ethnologiához tartozik (1904 ÓkoriLex. CD28).

2b. (kissé rég) ’ilyen tudományban szerzett 〈képesítés, oklevél〉, ill. ilyen tudománnyal foglalkozó, abból képesítést szerzett 〈szakember〉’ ❖ nem tudom csudáljam-e vagy szánjam korunk egyetemes nyelvészeit, kik százanként jellemzik és osztályozzák az emberi nem összes nyelveit; s gyakorlati érintkezés alkalmával tán negyven, tán négy nyelven sem tudják megértetni magokat (1860 Mátyás Flórián 8301010, 71) | doktor Barayt, az egyetemes orvostudort (1893 Papp Dániel 8354001, 46) | [Petz Lajos] 1871-ben a bécsi egyetemen iratkozott be az orvosi facultásra, a hol 1877-ben egyetemes orvosi oklevelet nyert (1905 Magyar írók élete CD27) | valamelyik szerv olyanféle sajátos-bonyolult megbetegedéséről van szó, melyet ugyan ő is tudna kezelni egyetemes orvosdoktori képesítése alapján, de sokkal helyesebb szakorvosnak átutalnia, aki kizárólag ilyesmivel foglalkozik (1933 Kosztolányi Dezső 9359181, 161).

3. ’mindenhol, minden(ki)ben meglevő v. létrejövő, minden(ki)re jellemző 〈tulajdonság, magatartás stb.〉, ill. minden(ki)re vonatk., minden(ki)t illető, általánosan érvényes 〈törvény(szerűség), hatás stb.〉’ ❖ Az Universumot én Egyetem-nek, az Universalist egyeteminek, az Universalitert egyetemesen vagy egyetemlegnek […] neveztem-el (1811 Kazinczy Ferenc C2561, 346) | [Széchenyi szellemisége] sokféle úton támadta meg a csontosúlt maradást: de egyiken sem mélyebb és egyetemesb hatással, mint az irodalomén (1873 Toldy Ferenc 8481016, 131) | az egyetemesen kötelező népoktatást igazán egyetemessé tenni, bevinni a gyermekeket a népiskolába (1894 Budapesti Hírlap júl. 29. C4741, 1) | [Luther] hirdeti az egyetemes papság s a keresztény szabadság elvét (1915 RévaiNagyLex. C5709, 54) | egyetemes volt az áruhiány (1960 Szentkuthy Miklós 9664003, 261) | a természettudósok egyetemesen elfogadott hipotézise, hogy minden állat- és növényfajta a Földgolyónak egy-egy helyéről ered, s ebből a középpontból terjed fokonként tovább a többi földrész felé (1972 Várkonyi Nándor 9758003, 370) | minden nép népköltészetében általános, közös, egyetemes emberi érzések, gondolatok fejeződnek ki (1988 Magyar néprajz CD47) | [Newton] matematikai képlet formájában fel tudta írni a tömegvonzás egyetemes törvényét (2005 Trócsányi Zoltán² 3315001, 151).

3a. ’olyan 〈testület v. tanácskozás〉, amely(nek résztvevői) vmely közösség, szervezet egészét képviseli(k), ill. amelynek határozatai az egész közösségre, szervezetre érvényesek’ ❖ a’ czélbavett iskola-felállitást az egyetemes főconvent is helyeslé (1841 Pesti Hírlap CD61) | A magyar- és erdélyországi izraeliták egyetemes kongresszusán (1897 PallasLex. CD02) | az evangélikusok egyetemes gyülésén (1927 Zoványi Jenő CD10) | Az egyetemes zsinatoknak hit és erkölcs kérdésében az egész egyházra érvényesnek kijelentett tanításai a katolikus tanítás szerint tévedhetetlenek (1977 Gecse Gusztáv 1057009, 401).

3b. (Jog) ’olyan 〈jogutódlás〉, amelyben a jogelőd vagyonjogi helyzete teljes egészében átszáll a jogutódra, ill. vkinek, vminek a vagyoni jogaiba ilyen módon lépő 〈(jogi) személy〉’ ❖ A’ szekrényben ott egy más végrendelet fekszik, mellyben egyetemes örökösömnek egy hű ’s készségesb barátot nevezek (1842 Athenaeum C0024, 25) | egyetemes jogutódlás (universalis successio) (1913 RévaiNagyLex. C5705, 311) | Az új Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Részvénytársaság az Állami Vagyonügynökség egyetemes jogutódja (1995 Országgyűlési Napló CD62).

4. (-en raggal, hsz-szerűen) (kissé rég) ’a szóban forgó személyek(et) v. dolgok(at) egyaránt, ill. együttesen’ ❖ Mi túl vagyunk a’ teendők első során, mert egyetemesen hiszszük, hogy „a dolog ugy, a’ mint van, nem jól van.” (1841 Pesti Hírlap CD61) | valljon a magyarországi privát jószágok egyetemesen véve megbirnának-e jó haszonnal valami nagyobb gyümölcsözési tőkét (1843 Széchenyi István CD1501) | Utálatot érzett egyenkint és egyetemesen mindazok iránt, akiknek a nevét most hallá (1892 Jókai Mór CD18) | Hiba volna azonban a rossz írókért az irodalmat vagy az írókat, a rossz kritikáért a kritikát vagy a kritikusokat egyetemesen pellengérre állítani (1932 Nyugat CD10) | [a költőben] mindig minden együtt és egyszerre él, egyetemesen tenyészik költészetének kezdet-állapota óta, s ezt a folytonos egyszerre-virágzást akarja (vagy tudja) a költő egész lírai létével elmondani haláláig (1972 Bertha Bulcsu 2021040, 975).

4a. (-en raggal, hsz-szerűen, -val/-vel ragos szóval) (kissé rég) ’vkivel, vmivel együtt, azzal közösen v. azt is hozzáértve, ill. ahhoz hasonlóan’ ❖ Győr megyének a’ selyemtenyésztés előmozditása iránti levelére küldöttség neveztetett, melly a’ szomszéd megyék választmányaival egyetemesen fog ez ügyben közremunkálni (1841 Pesti Hírlap CD61) | [Osztroluczky Ferenc] azt felelte, hogy a falu lakosaitól különválni nem akar, hanem velük egyetemesen kész a fizetéseket teljesíteni (1875 Pesty Frigyes CD57) | [1411-ben Szatmárnémeti] több magyarországi várral és helyekkel egyetemesen Belgrádért cserébe adatott György szerbiai deszpotának (1897 PallasLex. CD02) | a művészet nem a társadalmon kívül álló szépségideál, hanem a kor egyéb erőivel egyetemesen, a mindennapi életből eredő és arra visszaható életmegnyilvánulás (1935 Kassák Lajos CD10).

5. (kissé rég, Műsz) ’(egyszerre) több művelet végzésére alkalmas, univerzális 〈gép, műszer〉’ ❖ Egyetemes műszer tulajdonképen teodolit, mely lejtmérésre és távmérésre is be van rendezve (1893 PallasLex. CD02) | A leghasználtabb gépek [a fegyvergyártásban] a Colt-féle marógép, oszlopos és szekrényes marógépek, másoló marógép, az egyetemes marógép (1913 RévaiNagyLex. C5703, 249) | Egyetemes esztergáknak nevezzük azokat a szerszámgépeket, amelyek vezetőorsóval és vonóorsóval vannak ellátva (1950 Jakóby László–Vajk Péter Tamás C6557, 85).

II. fn 4B8 (vál)

’minden(ki)re kiterjedő, minden(ki)t érintő, általánosan érvényes dolog, jelenség’ ❖ [Goethe] az egyetemest a különösben találja fel (1867 Erdélyi János² 8131101, 31) | [a dedukció] leszármaztatása a részlegesnek az egyetemestől (1893 PallasLex. CD02) | az egyetemesre, az általános emberi megragadására és kifejezésére tör (1941 Veres Péter 9771004, 110) | az egyetemes és a nemzeti, a latinság és az anyanyelvi oktatás harmóniája (1997 Dukkon Ágnes CD40).

Sz: egyetemesség.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. egyetemben; ÉKsz.