egyezményes mn és fn 

I. mn 15B

1. (Jog v. hiv) ’szerződésen, egyezményen alapuló, megegyezés eredményeként létrejött v. annak megfelelő’ ❖ A’ kormány – ugy beszélik – Oroszország és a’ porta közt egyezményes biróság által ohajtaná a’ fenforgó viszályokat kiegyenlíteni (1843 Pesti Hírlap CD61) | [az országgyűlés] magyar társalgási nyelvét az 1844. évi II. törvénycikk állapitotta meg, s ezt a megállapitást a későbbi törvények, sőt maga az egyezményes törvény is föntartotta (1910 Budapesti Hírlap nov. 29. C4698, 1) | Éremkonvenció oly egyezmény, amelyben két vagy több állam szerződésileg u. a.-on pénzrendszer bevezetését határozza el (egyezményes pénzrendszer) (1912 RévaiNagyLex. C5702, 632) | a teljes összegű 52 forint 21 ²⁄₈ krajcár egyezményes érmében elszámolt úti részszámla a kerületi igazgatóságnak […] mellékelten megküldetik (1928 Természet Világa CD50) | történelminek nevezhető eseményhez érkeztünk azzal, hogy június 16-án, még az egyezményes határidő lejárta előtt a szovjet csapatok utolsó egységei is távoztak Magyarországról (1991 Országgyűlési Napló CD62).

1a. ’vmely szerződés, egyezmény által érintett 〈(jogi) személy〉’ ❖ Az egész bányában dolgozó munkások száma 80; a bérek 60 krajczár és 1 forint 10 krajczár közt váltakoznak egy-egy munkanapra, de az egyezményes munkások többet kapnak (1899 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [ha] egy automobil nemzetközi útigazolvánnyal bír, az egyezményes országokban nem köteles magát új hatósági vizsgálatnak alávetnie (1926 TolnaiÚjLex. C5722, 244) | az egyezményes államok jogalanyai szerződéseikben eltekinthetnek az egyezmények alkalmazásától, ha úgy ítélik meg, hogy az azokban foglaltak nem állnak összhangban konkrét érdekeikkel (1997 Országgyűlési Napló CD62).

2. ’közmegállapodás szerinti, az alapján haszn., ill. általánosan elfogadott’ ❖ Gazdagság, szegénység, egyezményes (conventionalis) fogalmak (1858 Mátyás Flórián C3059, 8) | ebben a szűkreszabott alkotmányosságban mégis csak van valami egyezményes elem (1938 Gáspár Zoltán 9177001, 133) | A férfiakat nagyon kedveli; ha balga módon nem értik meg dödögését, nemzetközileg ismert egyezményes jelekkel adja tudtukra óhaját (1957 Benedek István 9041004, 58) | a világszerte egyezményesen reformereknek nevezett – nem kommunista és nem elzárkózáspárti, e két vonáson túl azonban roppant sokszínű – politikuscsoportnak (1998 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’összhangban levő, harmonikus, ill. egységes egészet alkotó’ ❖ Philosophiája tehát van minden nemzetnek, minden kornak: már az aztán más kérdés; alapos-e az vagy alaptalan? […] összehangzó és egyezményes-e vagy ellenmondásokkal és következetlenségekkel teljes? (1837 Figyelmező C6730, 138) | a keleti fajok közül, melyek viselete többé kevésbé hasonlit a miénkhez, épen a magyar öltözet vált legegyezményesebb, tökélyes egésszé (1859 Vajda János 8503091, 227) | az óra és fertály járványai nem ugy érvényesiték mútatványaikat, hogy azok az óra-ütemények hangzásával egyezményesek lehettek volna (1873 Borsszem Jankó jún. 22. C4992, 10).

3a. • egyezményes filozófia (rég, Fil) ’elmélet és gyakorlat szétválaszthatatlanságát, a világ, az erkölcsiség és a transzcendencia megismerésében a tapasztalati, értelmi és érzelmi képességek együttes érvényesülését, ill. annak követelményét hangsúlyozó, a magyar nemzeti filozófia igényével fellépő bölcseleti irányzat’ ❖ az egyezményes philosophia nem szereti a májbeteg savanyu arczokat és a szobatudós penészes előadást! (1855 Szontagh Gusztáv 8453001, 12) | Hetényi János és Szontágh Gusztáv elmélete szerint az élet minden területén „egyezmény”-re, harmóniára kell törekedni: az egyéni, a társas- és a közéletet átható harmónia biztosítja a nemzet boldogulását. Erdélyi János cáfolta az egyezményes filozófia három alapelvének (életszerűség, közérthetőség, nemzeti jelleg) jogosultságát (1998 MagyarNagyLex. C5820, 413).

II. fn 4B (tbsz-ban) (Fil)

’ennek az irányzatnak az elveit valló, hirdető filozófus, ill. ilyen filozófusok elveit hangoztató, azok példáját követő személy’ ❖ A hegeliánusok és egyezményesek, vagy Hetényi kifejezésével élve, a berlinizmus és a magyar bölcseség ez újabb, immár második harczának hőse Horváth Cyrill, Szilasy János, Purgstaller, Győry Sándor mellett Erdélyi János (1917 Husztiné Révhegyi Rózsa C7706, 103) | [Rónay Jácint] munkájának alapgondolata az igaz, szép és jó középpontba állítása – mint az egyezményeseknél általában – a leibnizi harmónia praestabilita fogalmából adódik (1976 Pál Lajos CD30) | Ahogy [Horváth János] tovább munkálta a nemzeti klasszicizmus fogalmát az esztétikai, erkölcsi és tudományos alapértékek (szép, jó, igaz) egyesítése irányában, az voltaképpen az „egyezményesek” egykori filozófiáját juttatta vissza jogaiba és alkalmazta az irodalomtörténetre (2004 Dávidházi Péter 3082002, 822).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.