egyezség² (3B8) l. egyesség¹

egyesség¹ fn 3B8  egyezség (ritk)

1. (kissé rég) ’az a tény v. állapot, hogy különálló dolgok, elemek v. személyek egy egész részeiként egymással szervesen összetartoznak, ill. az így összetartozó dolgok egésze, egysége’ ❖ [a baldachinnak] Menyezetjén egy máshoz ölelkezve az igazság, és békeſſég volt le-rajzolva illyen fellyül való iráſsal: A’ mi egyeſségünk egy fejedelemben Embert, és Orſzágot éltet nagy örömben (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 383) | Cámpe Úr a’ haſznost a’ gyönyörködtetnek ellenébe téſzi, holott ezek ſzoros egygyesſégben vagynak egymással, ’s nehéz megmutatni a’ határt, melly egygyiket a’ másiktól el-válaſztja (1789 Mindenes Gyűjtemény C0367, A3[v]) | Áldást házassági lépésedre, szeretett kedves barátom! Boldog lévén hitvesed’ karjai köztt, itt egyedül azt kell óhajtanom, hogy élj, és egyességteket csak a’ halál szakassza-meg (1826 Kazinczy Ferenc C4937, 62) | Az abraxas kőre faragott alakok mindegyike egy aeont képvisel, s azoknak egyessége az abraxasbálvány, mely úr minden teremtett dolgok fölött (1851 Jókai Mór CD18) | Érezd bennünk a lelkek egyességét, mint tíz ujj érzi egymást, mikor imára kulcsolódik (1927 Szabó Lőrinc 9629063, 13).

1a. (rég, ritk) ’vmely vallás híveinek közössége’ ❖ Kikből nevekedik mindennap az Anyaſzentegyház? Azokból ſzemlátomáſt, kiket a’ Kereſztségnek Szentsége, a’ Szentségek ajtaja bé-vezet ebbe a’ Szent tárſaságba, az Hivek egyeſségébe (1777 Molnár János C3195, 122) | A’ muſulmanok ſenkit addig bé-nem-fogadnak égyességekbe mig ſzemérem teſteket környül nem metéltetik (1788 Decsy Sámuel C1381, 310) | azért akara engemet a’ szent Ekklézsia ki-tagadni az egygyességbl (1788 Ungi Pál ford.–Trenck C4474, 268).

1b. (rég) ’vmely népnek, nemzetnek egy államban való tömörülése, ill. egységes állapota’ ❖ hiſzek egy közönséges tárſaságot, a’ Státuſoknak egyeſségét […] és a’ Baſtillának el-töröltetését (1789 Magyar Kurír C0315, 1208) | az Annálisok magyarázzák, hogy az [ti. a jelmondat] Politikai uniót teszen, a’ mi roppant Monarchiánk külömböző népeinek eggyességekre czélozván (1813 Kazinczy Ferenc C2563, 246) | Németország az egyesség felé a frankfurti gyűlés összehivása által lépést tett (1848 Kossuth Lajos 8250001, 35) | Összes hazánk valódi és tartós egyességére csak egy mód van, s ez a foederativ alkotmányforma (1850 Pesti Napló 8658001, 1).

1c. (rég, ritk) ’〈kül. fizikai dolgokra vonatkoztatva:〉 kapcsolat, összeköttetés’ ❖ A’ Mozsár ágya, tartója, vagy váluja végibe, a’ mozsár ſzája fell, eggy sróf formájú atzél rúd jár, mellynek eggy meg-vaſazott nyelv forma fával eggyeſſége vagyon (1789 Hadi és Más Nevezetes Történetek 7419007, 128) | [Konstantinápoly] eggy óldalának van eggyessége a’ szárazzal, a’ más kettt pedig tenger öleli (1790 Hadi és Más Nevezetes Történetek C0172, 240) | [Keim generális előőrsei] ſzakadatlan egyeſſégben vóltak Pignerol felé, Lenzóban lév vitézeinkel (1800 Magyar Kurír C0337, 691).

2. (kissé rég) ’〈két v. több személy v. dolog közötti viszonyban:〉 a (véleménybeli) megosztottság hiánya, egyetértés, ill. teljes összhang, harmónia’ ❖ Iſten hivséges ſzereteteteket, és házaſságtokat ſzámtalan örömökkel halmozza, egéſséggel, ’s vigaſztaláſsal ſzerentsélje, és úgy áldja, hogy leg-öſzebb öregségtekig változhatatlan gyönyörködésben, és tsendes egyeſségben élheſsetek (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 395) | az egész Teremtésben […] tökélletes egygyesség (harmonia) van minden közt (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 132) | a’ Religio, a’ meghasonlás miatt, egész nemzeteket megerőtlenített. Mennyi üdőt cálculálsz arra, hogy a’ Magyar Nemzet egyességre juthasson? (1812 Cserey Miklós C2563, 160) | Ha valaki az európai politika s státustudomány szempontjából tekinti Amerikát s ily hirtelen szaporodó népességét, hová oly különféle nemzetek […] telepednek által – minden logikai s metafizikai kombinációi szerint azon következményt hozza ki: hogy ezeknek egyezségben élni s együtt maradniok lehetetlen (1835 Bölöni Farkas Sándor 8066005, 330) | Jó egyességnek kell lenni a családban (1916 Móricz Zsigmond C3213, 173) | Ha az ember a magáéban veszekedik, azt nem nagyon tartják számon, de ha a szövetkezetben nincs egyesség, azon az egész falu nevet (1949 Veres Péter 9771012, 75).

3. (rég, ritk) ’〈vmely összetett egészben:〉 alkotóelem, összetevő’ ❖ nintsen egyesség, mellynek bé-follyása lehetne az Egészbe (1795 Szendrey Weres Dávid C3952, 11) | A’ compositiót itt e’ szónak régiebb értelmében vettük, miszerint föladata az egyességeknek csoportozása (1840 Henszlmann Imre 8609001, 227).

4. (rég, ritk) ’egyedüllét, társtalanság, magány’ ❖ én el sietek magamat rks egyességben rejteni, ’s ottan Bátyámat, szeretmet […] világ végéig siratni (1777 Bornemisza János ford. C1151, 100) | nagyon árthat az egyesség, (az az a’ magánosság) (1790 Magyar Kurír C0316, 1147).

Fr: szent.

Vö. CzF.; ÉrtSz. egyesség¹; TESz. egyes; ÉKsz.; SzT.