egyfelé hsz 0

1. (egyetlen)egy v. egy bizonyos irányba’ ❖ Gyakran láttatnak a’ Juhok, mintha meg-bolondultak volna; azért-is imitt amott bolyonganak, a’ nyájtól el-tévelyednek, fejeket mindenkor egy felé alá-függeſztik, és futkoznak, ’s keringenek (1774 Tapasztalásból merített oktatás ford. C4090, 162) | Ha valami nagy gazda vagy tsak szénakalapot, vagy pedig az alá istállót is akar építtetni, ezt sok marhára, amazt egynehány ezer má’sa szénára: nyújtsa az épűletet, egy felé, a’ szélessége maradhat 4 öl (1805 Pethe Ferenc 8364008, 719) | én ezzel a kocsival ezen az úton csak egyfelé mehetek. Erre egyenesen (1967 Kertész Ákos 9327002, 295) | az ajtók csak egyfelé nyíltak (1990 …én nem vállaltam a statáriumot! 1086001, 33) | [Pascal számológépén] csak egyfelé lehetett forgatni a számjelző tárcsákat, s így a kivonást csak az összeadásra visszavezetve, igen bonyolultan lehetett elvégezni (1997 Természet Világa CD50).

1a. ’〈a másfelé szóval szemben:〉 több közül az egyik irányba’ ❖ Azután nagyobb lárma kerekedék. Teréza tépte a’ maga’ haját: mindegygyik ſzalada, ki egygy’ felé ki más’ felé, és keresék, és nem tudák mit tsinálnak és mit keresnek (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 719) | Kutyesics és emberei eggyfelé kimennek, Rigó másfelé indul (1830 Kazinczy Ferenc ford.–Molière C0444, 54) | Sokszor láttam – mondja egy harmadik tanú – hogy Révayné asszonyom lovat nyergeltete s leányaival elment egy felé lovagolni, az ura a legényeivel más felé (1885 Deák Farkas CD55) | ki egyfelé csókot intsz, hogy: Béke! másfelé harsogod: Győzelem! (1938 Fenyő László CD10).

2. ’azonos irányba(n), ugyanarra’ ❖ Szív s ész! külön két kalaúz Az embernek éltében; Boldog! a kit egyfelé húz Mind a kettő mentében (1807 Kisfaludy Sándor CD01) | Mennek külön-külön, kimért ütemben, Egy egy vezér után minden csapat, S mind valamennyi egyfelé, szünetlen, Fagyasztó fegyelemben, hallgatag (1893 Vajda János 8503060, 149) | hazakísérte, egyfelé ment az útjuk (1969 Domahidy András 1036005, 171) | Fényes fekete férficipő, mellette „élete párja”: kecses női lábbeli. Orruk egyfelé néz (1998 Magyar Hírlap CD09).

2a. ’〈olyan (közös helyen levő) személyekkel kapcsolatban, akiknek tartózkodási helyükről egyaránt abba az irányba kell menniük, amelyre a hsz utal:〉(vkivel) azonos környéken’ ❖ Valami nagy barátságban nem voltak, – csak mint az iskolások között szokott lenni, akik nem egymás közelében ülnek, nem is egyfelé laknak (1907 Gárdonyi Géza C5321, 174) | Egy fiatal férj-kollégám meg, akivel egyfelé laktam, gyakorta ismételte: – Ne higyj a nőnek, ameddig meleg! (1912 Gárdonyi Géza 9173001, 55) | Volt valami abban, hogy csapatostul – a csapatot mindenki úgy nevezte, hogy a környék. Nem úgy, hogy az „A” osztályból egyfelé lakók, nem úgy, hogy X. utca 38–54. közöttiek (1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin 1064001, 61).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

egyfelé határozószó 0
1.
(egyetlen)egy v. egy bizonyos irányba
Gyakran láttatnak a’ Juhok, mintha meg-bolondultak volna; azért-is imitt amott bolyonganak, a’ nyájtól el-tévelyednek, fejeket mindenkor egy felé alá-függeſztik, és futkoznak, ’s keringenek
(1774 Tapasztalásból merített oktatás ford.)
Ha valami nagy gazda vagy tsak szénakalapot, vagy pedig az alá istállót is akar építtetni, ezt sok marhára, amazt egynehány ezer má’sa szénára: nyújtsa az épűletet, egy felé, a’ szélessége maradhat 4 öl
(1805 Pethe Ferenc)
én ezzel a kocsival ezen az úton csak egyfelé mehetek. Erre egyenesen
(1967 Kertész Ákos)
az ajtók csak egyfelé nyíltak
(1990 …én nem vállaltam a statáriumot!)
[Pascal számológépén] csak egyfelé lehetett forgatni a számjelző tárcsákat, s így a kivonást csak az összeadásra visszavezetve, igen bonyolultan lehetett elvégezni
(1997 Természet Világa)
1a.
〈a másfelé szóval szemben:〉 több közül az egyik irányba
Azután nagyobb lárma kerekedék. Teréza tépte a’ maga’ haját: mindegygyik ſzalada, ki egygy’ felé ki más’ felé, és keresék, és nem tudák mit tsinálnak és mit keresnek
(1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.Miller)
Kutyesics és emberei eggyfelé kimennek, Rigó másfelé indul
(1830 Kazinczy Ferenc ford.Molière)
Sokszor láttam – mondja egy harmadik tanú – hogy Révayné asszonyom lovat nyergeltete s leányaival elment egy felé lovagolni, az ura a legényeivel más felé
(1885 Deák Farkas)
ki egyfelé csókot intsz, hogy: Béke! másfelé harsogod: Győzelem!
(1938 Fenyő László)
2.
azonos irányba(n), ugyanarra
Szív s ész! külön két kalaúz Az embernek éltében; Boldog! a kit egyfelé húz Mind a kettő mentében
(1807 Kisfaludy Sándor)
Mennek külön-külön, kimért ütemben, Egy egy vezér után minden csapat, S mind valamennyi egyfelé, szünetlen, Fagyasztó fegyelemben, hallgatag
(1893 Vajda János)
hazakísérte, egyfelé ment az útjuk
(1969 Domahidy András)
Fényes fekete férficipő, mellette „élete párja”: kecses női lábbeli. Orruk egyfelé néz
(1998 Magyar Hírlap)
2a.
〈olyan (közös helyen levő) személyekkel kapcsolatban, akiknek tartózkodási helyükről egyaránt abba az irányba kell menniük, amelyre a hsz utal:〉 (vkivel) azonos környéken
Valami nagy barátságban nem voltak, – csak mint az iskolások között szokott lenni, akik nem egymás közelében ülnek, nem is egyfelé laknak
(1907 Gárdonyi Géza)
Egy fiatal férj-kollégám meg, akivel egyfelé laktam, gyakorta ismételte: – Ne higyj a nőnek, ameddig meleg!
(1912 Gárdonyi Géza)
Volt valami abban, hogy csapatostul – a csapatot mindenki úgy nevezte, hogy a környék. Nem úgy, hogy az „A” osztályból egyfelé lakók, nem úgy, hogy X. utca 38–54. közöttiek
(1989 Hegedüs T. András–Forray R. Katalin)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások