egyik-másik htl nm 22D2
1. (mn-i értékben) ’〈több közül〉 egyenként, külön-külön (tekintve) néhány 〈személy, dolog stb.〉’ ❖ Utoljára némelly Botanicus Obſervatiokat [= megfigyeléseket] és Orvoſi Tanátslásokat, ’s egyéb haſznos Præcautiókat [= figyelmeztetéseket] egyik máſik fü eránt a’ kegyes Olvasóval közleni kivántam (1775 Csapó József 7062001, 8) | Megvallom, sokat vétettem egyik-másik irodalmi léhűtőnek, de annyit még sem, hogy illy csúfot űzzenek belőlem (1847 Petőfi Sándor 8366456, 71) | Vigyázni kell: egyik-másik tégla billeg (1964 Domahidy Miklós 1035002, 327) | Azzal, hogy egyik-másik taxistársaság a napokban jelentősen csökkentette a tarifákat, jogszabályba ütközően járt el (2000 Magyar Hírlap CD09).
2. (fn-i értékben) ’〈több közül〉 egyenként, külön-külön (tekintve) néhány személy, dolog stb.’ ❖ ,Ha nem ösmerném már egyiket-másikat, méltóságos uram, – azt vélném, hogy ezek nem is népek, hanem csak tünemények (1858 Vas Gereben 8514003, 43) | nem tagadhatni, hogy mindaz eredeti magánhangzók mind pedig mássalhangzók idő folytán jobb hangzás végett másra változnak, módosulnak, s néha egyik-másik el is hagyatik (1873 Táncsics Mihály 8463010, 37) | Az asztalokat megterítették, egyiknél-másiknál már felszolgáltak (1953 Németh Andor ford.–Hemingway 9480008, 233) | minden fát ismerek, persze nincs mind a helyén, egyik-másikat kivágták, hogy közhasznú célra fordítsák (1985 Eörsi István 9125025, 14).
2a. (egysz 3. sz-ű birtokszóként) ’〈több személyből v. dologból álló csoport〉 néhány egyede, példánya, darabja külön-külön (tekintve)’ ❖ Mondja meg Hajósod Belgrádi Basának, Jó kávét kéſzítsen a’ Tsáſzár’ Hadának, Márs’ útját tsinálja Vidinnek, Nyſsának, Stambult rendelje el téli quártélyának. Révéſzed tsóváját üsse fel Varnánál Egyikét, másikát Otzakóv’ sántzánál (1789 Orczy Lőrinc 7249011, 154) | az anya-szín [ti. anyaszínház] rajt ereszthetne azután mindenfelé, melynek ha egyike-másika elesne is, mindég volna anyja, ahová magát visszavonhassa (1821 Katona József 8226022, 77) | Különösen Turgenyev novellái termékenyítették meg a mi íróink egyik-másikát (1917 Schöpflin Aladár 9590005, 56) | a kocsmák, italboltok egyike-másika már ötkor, a legnagyobb része hatkor nyit (1973 László-Bencsik Sándor 9383001, 17) | az afrikai csád nyelvek egyikében-másikában a szám csak igei kategória lehet (2006 Bakró-Nagy Marianne 3177004, 277).
2b. (egysz 3. sz-ű birt szjellel) ’az előző (tag)mondatban megnevezett kettő v. több dolog néhány példánya, darabja külön-külön (tekintve)’ ❖ [Szendrey] Júliának nem igen tetszettek a versek, egyik-másikát – nyilván még a Tenczer-tanintézet irodalmi elveinek hatása alatt – ő is illemsértőnek találta (1936 Illyés Gyula 9274067, 169) | Utána megint lovak, egyikén-másikán hárman vagy négyen is ültek (1959 Szentkuthy Miklós 9664005, 105) | a hegyek lomtengeréből ki-kikandikáló, szétszórt és kissé szigorú homlokzatú villák, egyikét-másikát már ismerte Görgey, Jókai, Kemény (1984 Cs. Szabó László 9093006, 539).
2c. (tbsz-ú birt szjellel) ’a szóban forgó személyek, es. dolgok közül néhány személy v. dolog külön-külön (tekintve)’ ❖ II. Rákóczit még huszonöt év múlva is hazavártátok a halála után; egyitek-másitok találkozott is vele az ország valamely gránicán, ahol álruhában settenkedett (1896 Mikszáth Kálmán CD04) | És mi csodálkozunk, hogy néha a vígjátékokban nem nagyon vidámak a színészek, s a drámákban olykor igen pajkos egyik-másikuk (1906 Ady Endre 9003029, 109) | [József Attila] végeláthatatlan gonddal, türelemmel dolgozott a verseken, hónapokig, néha évekig. Egyiküket-másikukat tíz-tizenöt változatában ismerem (1944 Németh Andor 9480003, 109) | Fejenként három-négy csupor teát megiszunk, én még többet, úgyhogy egyikünk-másikunk indul a vécére (2006 Barnás Ferenc 3016001, 27).
Vö. CzF. egyikmásik; ÉrtSz.; ÉKsz.