egyjegyű mn 1C3 (Nyelvt is)

’egyetlen szám- v. írásjegyből álló 〈szám v. betű〉, ill. ilyen írásjeggyel való 〈jelölés〉 v. ilyen számjeggyel leírható 〈mennyiség〉’ ❖ a kettősjegyü betüket valamely más egyjegyüvel váltani fel igen célszerü lenne (1876 Táncsics Mihály 8463016, 138) | [a hangjelölésnek] alapvetően két nagy típusa mutatkozik a kódexírói gyakorlatban: az egyik a kétjegyű mellékjeltelen (ebben az esetben egy ö hang jelölése ev, ew lehet), a másik az egyjegyű mellékjeles jelölésmód (1997 Magyar nyelv és irodalom CD13) | Szlovákiában és Szlovéniában a megugrás ellenére egyjegyű marad a pénzromlás (2001 Magyar Hírlap CD09) | egy-egy egyjegyű arab számmal (2004 Mayer Gyula–Szabó Péter² 3340001, 476).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

egyjegyű melléknév 1C3 (Nyelvt is)
egyetlen szám- v. írásjegyből álló 〈szám v. betű〉, ill. ilyen írásjeggyel való 〈jelölés〉 v. ilyen számjeggyel leírható 〈mennyiség〉
a kettősjegyü betüket valamely más egyjegyüvel váltani fel igen célszerü lenne
(1876 Táncsics Mihály)
[a hangjelölésnek] alapvetően két nagy típusa mutatkozik a kódexírói gyakorlatban: az egyik a kétjegyű mellékjeltelen (ebben az esetben egy ö hang jelölése ev, ew lehet), a másik az egyjegyű mellékjeles jelölésmód
(1997 Magyar nyelv és irodalom)
Szlovákiában és Szlovéniában a megugrás ellenére egyjegyű marad a pénzromlás
(2001 Magyar Hírlap)
egy-egy egyjegyű arab számmal
(2004 Mayer Gyula–Szabó Péter²)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások