egylet fn 3B

1. (rég) ’az a folyamat, amelynek során két v. több dolog, személy v. csoport egyesül, összekapcsolódik, összeolvad, ill. annak eredményeképpen létrejött állapot’ ❖ Venusz megengedé a’ szellemnek a’ gonoszsággali egybekelést, s’ mi ez egyletnek köszönhetjük a’ gúnyt és satyrát (1842 Kliegl-könyv C2711, 376) | egyesített, habár parányiakból összegyűlt, edzett erő tehet csak valamit; azért ezen egyletben minden választó falak ledülnek: gróf, kereskedő, kézműves, jobbágy, conservativ, liberalis, itt egymás mellett állnak a sorban (1845 Deák Ferenc beszédei 8096005, 538).

2. (tulajdonnév részeként is) (kissé rég) ’vmely közös és állandó célra társult természetes, ritk. jogi személyekből létrejött(, jogi személyként, jóváhagyott alapszabályok szerint, hatósági felügyelet alatt működő) szervezet, testület, ill. az a hely, épület, ahol ez a szervezet működik; egyesület’ ❖ Számtalan egyletek keletkeznek untalan a’ szép és hasznos érdekében (1841 Pesti Hírlap CD61) | bizottsági tag lettem és alelnök a Walhalla-nevű temetkezési egyletnél (1875 Jókai Mór CD18) | A közgyűlés Nemecsek Ernőt gyáva árulónak jelenti ki, a titkárságból lecsapja és az egyletből kizárja (1907 Molnár Ferenc² 9453001, 105) | Az egyletbe is csak akkor mentem be, mikor gondoltam, hogy ő [ti. a szabó] nincs ott (1922 Kassák Lajos CD10) | A szakegylet vezetősége a tánctanitást az egylet jövedelmeinek fokozására rendezte (1927 Weltner Jakab 9787005, 52) | találkozott az egylet, a Balkán-egylet (1929 Kosztolányi Dezső CD10) | Ez az utca halott oldala. […] CivilService College, Gill, katolikus egylet, vakok intézete (1947 Gáspár Endre ford.–Joyce 9175005, 74) | Baráti Egylet Mezőberényért (2010 Mezőberényi Hírmondó 3237001, 3).

Ö: dal~, gitt~, nő~, segély~, szak~, véd~; az -egylet címszó alatt: építész~, honvéd~, ipar~, jogász~, munkás~, sport~, tanár~, torna~, zene~.

ÖU: hangász~, legény~, lovar~, lövész~, mérnök~, olvasó~, tanító~, tűzoltó~.

Sz: egyletesdi, egyleti.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

egylet főnév 3B
1. (rég)
az a folyamat, amelynek során két v. több dolog, személy v. csoport egyesül, összekapcsolódik, összeolvad, ill. annak eredményeképpen létrejött állapot
Venusz megengedé a’ szellemnek a’ gonoszsággali egybekelést, s’ mi ez egyletnek köszönhetjük a’ gúnyt és satyrát
(1842 Kliegl-könyv)
egyesített, habár parányiakból összegyűlt, edzett erő tehet csak valamit; azért ezen egyletben minden választó falak ledülnek: gróf, kereskedő, kézműves, jobbágy, conservativ, liberalis, itt egymás mellett állnak a sorban
(1845 Deák Ferenc beszédei)
2. (tulajdonnév részeként is) (kissé rég)
vmely közös és állandó célra társult természetes, ritk. jogi személyekből létrejött(, jogi személyként, jóváhagyott alapszabályok szerint, hatósági felügyelet alatt működő) szervezet, testület, ill. az a hely, épület, ahol ez a szervezet működik; egyesület
Számtalan egyletek keletkeznek untalan a’ szép és hasznos érdekében
(1841 Pesti Hírlap)
bizottsági tag lettem és alelnök a Walhalla-nevű temetkezési egyletnél
(1875 Jókai Mór)
A közgyűlés Nemecsek Ernőt gyáva árulónak jelenti ki, a titkárságból lecsapja és az egyletből kizárja
(1907 Molnár Ferenc²)
Az egyletbe is csak akkor mentem be, mikor gondoltam, hogy ő [ti. a szabó] nincs ott
(1922 Kassák Lajos)
A szakegylet vezetősége a tánctanitást az egylet jövedelmeinek fokozására rendezte
(1927 Weltner Jakab)
találkozott az egylet, a Balkán-egylet
(1929 Kosztolányi Dezső)
Ez az utca halott oldala. […] CivilService College, Gill, katolikus egylet, vakok intézete
(1947 Gáspár Endre ford.Joyce)
Baráti Egylet Mezőberényért
(2010 Mezőberényi Hírmondó)
ÖU: hangászegylet, legényegylet, lovaregylet, lövészegylet, mérnökegylet, olvasóegylet, tanítóegylet, tűzoltóegylet
Sz: egyletesdi, egyleti
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.

Beállítások