alkotmányosság fn 3A8 (Jog v. Pol)

1. ’vmely államnak (írott) alkotmányon alapuló államrendje, berendezkedése’ ❖ [Németország és Anglia] az orosz hatalomban az absolutismus, a’ szláv törekvésekben pedig a’ forradalom’ szelleme ellen küzdenek; ’s e’ kettős küzdésben az alkotmányosság’ ügye mellett vívnak (1843 Wesselényi Miklós 8528008, 193) | alkotmányosságunk fő hasznát abban keressük, hogy közdolgainkról szólhatunk (1846 Eötvös József 8126040, 413) | Sokan azt hiszik: megszünt a tizenkét évi absolutizmus, alkotmányosság lépett helyébe, most már jól fog menni minden (1861 Deák Ferenc beszédei C1360, 306) | célunknak tekintjük az alkotmányosság keretei között működő, független nemzeti televízió megteremtését (1989 Ilkei Csaba 2015025, 37).

2. (birtokszóként) ’vminek alkotmányos, az (írott) alkotmánnyal egyező volta, jellege’ ❖ Görgey Arthur […] a honvédség küzdelmének alkotmányosságát hangoztatja (1897 PallasLex. CD02) | [az Alkotmányjogi Tanács] értelmezte az alkotmány rendelkezéseit és ellenőrizte a közigazgatási jogalkalmazás irányítására kibocsátott felsőbb utasítások, körlevelek alkotmányosságát (1992 Takács Imre² 2034003, 214).

2a. ’az alkotmánynak megfelelő eljárás(mód), politikai gyakorlat’ ❖ az ülés folyását bölcs alkotmányossággal vezessük (1894 Bartalus István C0850, 229).

3. ’az alkotmány szükségességét valló, az alkotmányra épülő politikai berendezkedést támogató felfogás, elvrendszer’ ❖ Lehet-e a korlátlan uralomra törekvő kabinet jóakarója neki [ti. Zrínyi Miklósnak], az alkotmányosság bajnokának? (1847 Vasvári Pál 8515006, 79) | Bárhogy nevezzük az emberiség haladásának eszméjét: kereszténység, vallásszabadság, alkotmányosság, nemzetünket mindig a haladás zászlója alatt találjuk (1891 Akadémiai Értesítő 8601001, 326) | örökös királyság, forradalom, nemzeti eszme, alkotmányosság, parlamenti alkotmány, liberalizmus, demokrácia, szocializmus: egyik sem termett magyar földön, mind idegenből jött (1937 Ignotus 2045030, 16).

Sz: alkotmányossági.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alkot; ÉKsz.

alkotmányosság főnév 3A8 (Jog v. Pol)
1.
vmely államnak (írott) alkotmányon alapuló államrendje, berendezkedése
[Németország és Anglia] az orosz hatalomban az absolutismus, a’ szláv törekvésekben pedig a’ forradalom’ szelleme ellen küzdenek; ’s e’ kettős küzdésben az alkotmányosság’ ügye mellett vívnak
(1843 Wesselényi Miklós)
alkotmányosságunk fő hasznát abban keressük, hogy közdolgainkról szólhatunk
(1846 Eötvös József)
Sokan azt hiszik: megszünt a tizenkét évi absolutizmus, alkotmányosság lépett helyébe, most már jól fog menni minden
(1861 Deák Ferenc beszédei)
célunknak tekintjük az alkotmányosság keretei között működő, független nemzeti televízió megteremtését
(1989 Ilkei Csaba)
2. (birtokszóként)
vminek alkotmányos, az (írott) alkotmánnyal egyező volta, jellege
Görgey Arthur […] a honvédség küzdelmének alkotmányosságát hangoztatja
(1897 PallasLex.)
[az Alkotmányjogi Tanács] értelmezte az alkotmány rendelkezéseit és ellenőrizte a közigazgatási jogalkalmazás irányítására kibocsátott felsőbb utasítások, körlevelek alkotmányosságát
(1992 Takács Imre²)
2a.
az alkotmánynak megfelelő eljárás(mód), politikai gyakorlat
az ülés folyását bölcs alkotmányossággal vezessük
(1894 Bartalus István)
3.
az alkotmány szükségességét valló, az alkotmányra épülő politikai berendezkedést támogató felfogás, elvrendszer
Lehet-e a korlátlan uralomra törekvő kabinet jóakarója neki [ti. Zrínyi Miklósnak], az alkotmányosság bajnokának?
(1847 Vasvári Pál)
Bárhogy nevezzük az emberiség haladásának eszméjét: kereszténység, vallásszabadság, alkotmányosság, nemzetünket mindig a haladás zászlója alatt találjuk
(1891 Akadémiai Értesítő)
örökös királyság, forradalom, nemzeti eszme, alkotmányosság, parlamenti alkotmány, liberalizmus, demokrácia, szocializmus: egyik sem termett magyar földön, mind idegenből jött
(1937 Ignotus)
Sz: alkotmányossági
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alkot; ÉKsz.

Beállítások