alkotmányosság fn 3A8 (Jog v. Pol)
1. ’vmely államnak (írott) alkotmányon alapuló államrendje, berendezkedése’ ❖ [Németország és Anglia] az orosz hatalomban az absolutismus, a’ szláv törekvésekben pedig a’ forradalom’ szelleme ellen küzdenek; ’s e’ kettős küzdésben az alkotmányosság’ ügye mellett vívnak (1843 Wesselényi Miklós 8528008, 193) | alkotmányosságunk fő hasznát abban keressük, hogy közdolgainkról szólhatunk (1846 Eötvös József 8126040, 413) | Sokan azt hiszik: megszünt a tizenkét évi absolutizmus, alkotmányosság lépett helyébe, most már jól fog menni minden (1861 Deák Ferenc beszédei C1360, 306) | célunknak tekintjük az alkotmányosság keretei között működő, független nemzeti televízió megteremtését (1989 Ilkei Csaba 2015025, 37).
2. (birtokszóként) ’vminek alkotmányos, az (írott) alkotmánnyal egyező volta, jellege’ ❖ Görgey Arthur […] a honvédség küzdelmének alkotmányosságát hangoztatja (1897 PallasLex. CD02) | [az Alkotmányjogi Tanács] értelmezte az alkotmány rendelkezéseit és ellenőrizte a közigazgatási jogalkalmazás irányítására kibocsátott felsőbb utasítások, körlevelek alkotmányosságát (1992 Takács Imre² 2034003, 214).
2a. ’az alkotmánynak megfelelő eljárás(mód), politikai gyakorlat’ ❖ az ülés folyását bölcs alkotmányossággal vezessük (1894 Bartalus István C0850, 229).
3. ’az alkotmány szükségességét valló, az alkotmányra épülő politikai berendezkedést támogató felfogás, elvrendszer’ ❖ Lehet-e a korlátlan uralomra törekvő kabinet jóakarója neki [ti. Zrínyi Miklósnak], az alkotmányosság bajnokának? (1847 Vasvári Pál 8515006, 79) | Bárhogy nevezzük az emberiség haladásának eszméjét: kereszténység, vallásszabadság, alkotmányosság, nemzetünket mindig a haladás zászlója alatt találjuk (1891 Akadémiai Értesítő 8601001, 326) | örökös királyság, forradalom, nemzeti eszme, alkotmányosság, parlamenti alkotmány, liberalizmus, demokrácia, szocializmus: egyik sem termett magyar földön, mind idegenből jött (1937 Ignotus 2045030, 16).
Sz: alkotmányossági.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. alkot; ÉKsz.