egytagú mn 1A4

1. ’egy osztatlan részből álló 〈tárgy, testrész stb.〉’ ❖ egytagú, visszahajló zárórészszel ellátott fibulák (1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | a hím [pillangó] elülső lábának a lábtöve egytagú s erősen szőrös, míg a nőstényé többízű (1933 Az állatok világa ford. CD46) | legegyszerűbb zabla az egytagú, kétkarikás gömbölyű vas (1982 NéprajziLex. CD47) | [az önjáró kotróhajók] egytagú vagy iker szívó csővel vannak felszerelve (2007 Buócz Zoltán–Szarka Györgyi 3064001, 98).

1a. ’egy darabból, tagból álló 〈földterület v. birtok〉’ ❖ [a járások] akként osztassanak fel, hogy kinek kinek folyton folyó s egy tagú legyen kerülete (1836 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | 1400 holdból álló egy tagu ősi birtok (1854 Vasárnapi Újság CD56) | Az egy tagú lozsi szőlőbirtokok száma volt ugyan a legtöbb (72), de találunk olyan lozsi birtokosokat is, akik kettő (6), sőt három (2) parcellával rendelkeztek (1978 Mikó Sándor CD52).

2. (Nyelvt v. Mat is) ’egy elemből, részből álló, felépülő 〈nyelvi v. matematikai kifejezés stb.〉’ ❖ Nyelvünkben majd fele ezen Jegyeknek [ti. a csillagjegyeknek] eggy tagú szó, (monosyllabum) mint Kos hava, Rák, Szűz, Bak, Hal hava (1789 Főldi János C2554, 533) | Ottó a hozzá intézett kérdésekre egytagu válaszokat ada (1854 Degré Alajos C1384, 172) | Monóm (helyesebben mononóm gör.), a matematikában minden egytagú kifejezés, ilyen pl. 5a2 (1915 RévaiNagyLex. C5709, 867) | [a kínai nyelv] csupa egytagú szóból, szabatosabban: változatlan maradó gyökérből áll (1937 Zsirai Miklós 9805001, 4) | [a földrajzi] nevek lehetnek egytagúak, mint Monostor, Apáca, Kápolnás, Remete, és összetettek, pl. Révkolostor (1979 NéprajziLex. CD47) | [az 1800-as évek elején Grigely József] és a nagyenyedi retorikus […] latin példákra hivatkozva elismerik, hogy van egytagú körmondat is (1981 Vígh Árpád 1163002, 177) | a füstös cankó hangja egytagú „csuit” (1993 A magyarság kézikönyve CD06).

3. (kissé rég, Nyelvt) ’olyan 〈nyelv〉, amely a nyelvtani viszonyokat segédszavakkal, szórenddel, hangsúllyal stb. fejezi ki, ill. amelynek szavai (jellemzően) egyetlen, mondattani viszonyt nem kifejező morfémából állnak; izoláló, elszigetelő’ ❖ [Délkelet-Ázsia népei] hagyományaik és egytagú nyelveik által különböztetik meg magukat (1837 Athenaeum C0015, 257) | a’ nyelveket, alakulások fokjai szerint, egytaguakra (sinai nyelvek), ragozókra (finn-magyar-török-mongol-mandsu nyelvek) és hajtogatókra (árja nyelvek, […] ’s sémi nyelvek, u. m. héber-arab) osztályozzuk (1863 Hunfalvy Pál C2147, 47) | Egytagu nyelvek v. elszigetelő (izoláló) vagy ragtalan nyelvek: a khinai nyelv és rokonai, az annami, sziámi (1893 PallasLex. CD02) | A rím valamelyik egytagú nyelvben fakadhatott (1938 Weöres Sándor 9788144, 8).

4. ’egy tagból álló, ill. egyetlen személy által képviselt v. működtetett 〈csoport, intézmény stb.〉’ ❖ egy egytagú küldöttség menesztessék le a majszternéhoz (1874 Mikszáth Kálmán CD04) | egy egytagú elámi dinasztia (996–991) (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | egytagú a kft., és 40 millió a törzstőkéje (1996 Magyar Hírlap CD09) | A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2000-es adatai szerint a magyar háztartások 38 százaléka nyugdíjasháztartás, s ezen háztartások 48 százaléka egytagú (2002 Magyar Hírlap CD09).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

egytagú melléknév 1A4
1.
egy osztatlan részből álló 〈tárgy, testrész stb.〉
egytagú, visszahajló zárórészszel ellátott fibulák
(1893 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
a hím [pillangó] elülső lábának a lábtöve egytagú s erősen szőrös, míg a nőstényé többízű
(1933 Az állatok világa ford.)
legegyszerűbb zabla az egytagú, kétkarikás gömbölyű vas
(1982 NéprajziLex.)
[az önjáró kotróhajók] egytagú vagy iker szívó csővel vannak felszerelve
(2007 Buócz Zoltán–Szarka Györgyi)
1a.
egy darabból, tagból álló 〈földterület v. birtok〉
[a járások] akként osztassanak fel, hogy kinek kinek folyton folyó s egy tagú legyen kerülete
(1836 Kossuth Lajos összes munkái)
1400 holdból álló egy tagu ősi birtok
(1854 Vasárnapi Újság)
Az egy tagú lozsi szőlőbirtokok száma volt ugyan a legtöbb (72), de találunk olyan lozsi birtokosokat is, akik kettő (6), sőt három (2) parcellával rendelkeztek
(1978 Mikó Sándor)
2. (Nyelvt v. Mat is)
egy elemből, részből álló, felépülő 〈nyelvi v. matematikai kifejezés stb.〉
Nyelvünkben majd fele ezen Jegyeknek [ti. a csillagjegyeknek] eggy tagú szó, (monosyllabum) mint Kos hava, Rák, Szűz, Bak, Hal hava
(1789 Főldi János)
Ottó a hozzá intézett kérdésekre egytagu válaszokat ada
(1854 Degré Alajos)
Monóm (helyesebben mononóm gör.görög), a matematikában minden egytagú kifejezés, ilyen pl.például 5a2
(1915 RévaiNagyLex.)
[a kínai nyelv] csupa egytagú szóból, szabatosabban: változatlan maradó gyökérből áll
(1937 Zsirai Miklós)
[a földrajzi] nevek lehetnek egytagúak, mint Monostor, Apáca, Kápolnás, Remete, és összetettek, pl.például Révkolostor
(1979 NéprajziLex.)
[az 1800-as évek elején Grigely József] és a nagyenyedi retorikus […] latin példákra hivatkozva elismerik, hogy van egytagú körmondat is
(1981 Vígh Árpád)
a füstös cankó hangja egytagú „csuit”
(1993 A magyarság kézikönyve)
3. (kissé rég, Nyelvt)
olyan 〈nyelv〉, amely a nyelvtani viszonyokat segédszavakkal, szórenddel, hangsúllyal stb. fejezi ki, ill. amelynek szavai (jellemzően) egyetlen, mondattani viszonyt nem kifejező morfémából állnak; izoláló, elszigetelő
[Délkelet-Ázsia népei] hagyományaik és egytagú nyelveik által különböztetik meg magukat
(1837 Athenaeum)
a’ nyelveket, alakulások fokjai szerint, egytaguakra (sinai nyelvek), ragozókra (finn-magyar-török-mongol-mandsu nyelvek) és hajtogatókra (árja nyelvek, […] ’s sémi nyelvek, u. m.úgymint héber-arab) osztályozzuk
(1863 Hunfalvy Pál)
Egytagu nyelvek v.vagy elszigetelő (izoláló) vagy ragtalan nyelvek: a khinai nyelv és rokonai, az annami, sziámi
(1893 PallasLex.)
A rím valamelyik egytagú nyelvben fakadhatott
(1938 Weöres Sándor)
4.
egy tagból álló, ill. egyetlen személy által képviselt v. működtetett 〈csoport, intézmény stb.〉
egy egytagú küldöttség menesztessék le a majszternéhoz
(1874 Mikszáth Kálmán)
egy egytagú elámi dinasztia (996–991)
(1935 Hóman Bálint munkái)
egytagú a kft.korlátolt felelősségű társaság, és 40 millió a törzstőkéje
(1996 Magyar Hírlap)
A Központi Statisztikai Hivatal (KSHKözponti Statisztikai Hivatal) 2000-es adatai szerint a magyar háztartások 38 százaléka nyugdíjasháztartás, s ezen háztartások 48 százaléka egytagú
(2002 Magyar Hírlap)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások