éhező fn 1C

’éhség(érzet) által (huzamosabb ideig) gyötört személy’ ❖ Ki hadja az éhezket el-veſzni? Ki veſz-el-éhel a’ maga gazdag tsrei mellett, és ſzomjúhozik a’ tellyes pintze mellet, koplal a’ kintſes tárház mellet? nem a’ fsvény-é? (1773 Kónyi János ford.–Fénelon 7190034, 96) | megosztod falatodat az éhezővel, hajlékodat a nyomorulttal (1890 Löw Immánuel 8278004, 221) | a Jóisten megszánná az éhezőket, a nélkülözőket, megszánná és időnként felhők kerekednének s azokból zuhogni kezdene a kenyér, szalonna (1934 Nagy Lajos 9472007, 124) | A szomjazónak nem adtál vizet inni, az éhezőtől megtagadtad a kenyeret (1995 Protestáns Biblia ford. CD1203).

Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. éh; ÉKsz.; SzT.

éhező főnév 1C
éhség(érzet) által (huzamosabb ideig) gyötört személy
Ki hadja az éhezket el-veſzni? Ki veſz-el-éhel a’ maga gazdag tsrei mellett, és ſzomjúhozik a’ tellyes pintze mellet, koplal a’ kintſes tárház mellet? nem a’ fsvény-é?
(1773 Kónyi János ford.Fénelon)
megosztod falatodat az éhezővel, hajlékodat a nyomorulttal
(1890 Löw Immánuel)
a Jóisten megszánná az éhezőket, a nélkülözőket, megszánná és időnként felhők kerekednének s azokból zuhogni kezdene a kenyér, szalonna
(1934 Nagy Lajos)
A szomjazónak nem adtál vizet inni, az éhezőtől megtagadtad a kenyeret
(1995 Protestáns Biblia ford.)
Vö. ÉrtSz.; SzólKm.; TESz. éh; ÉKsz.; SzT.

Beállítások