ehül (1c1) l. éhül

éhül tn ige 1c1 (rég v. nyj)ehül

1. ’〈ember, állat〉(vmennyi ideig) nem vesz magához (elegendő v. megfelelő) táplálékot, (semmit) nem eszik’ ❖ Kuvaſz ſzénán fekſzik, de benne nem éſzik, Morog éhült ökörre (1776 Esopus meséi ford. C1642, 32) | egy ehlt Barát a’ kolbáſzból halat Szentelvén, a’ húsból leve bjti falat (1791 Mátyási József C3064, 150) | hogy jobban segíthessék e’ sok éhűlt Népeket (1818 Bagdány Mihály C0708, 9) | a basi bozukok [= irreguláris török katonák] kezdtek éhülni, zugolódni és rendetlenkedni (1877 Márkus István¹ C3034, 245) | Künn nyöszörög majd az ehült jószág egy hajtás vizet majd a szomjra nekünk, nekik nincs ki nyújtson (1927 Mollináry Gizella CD10).

1a. ’〈vmely ételre, italra〉 vágyik’ ❖ egy szelet pecsenyére […] ehülsz (1857 Boross Mihály C1159, 124) | Te vagy az a gaz haramja?... A hollók rég rád ehültek, Lakomára még ma gyülnek (1889 e. Reviczky Gyula C3629, 52) | hús vét üdején sonkára ehült emberek (1918 Laczkó Géza CD10).

2. ’erősen vágy(akoz)ik, sóvárog vmire, vkire’ ❖ lélekre ehűlt pokolnak (1842 Jablanczy Ignác C2711, 33) | konczra éhült martalóczsereg (1881 e. Szemere Miklós C3945, 21) | Athéne és Hére egymás mellett űltek, Lázzadtak [!] a szótól, Trójára ehültek (1901 Baksay Sándor ford.–Homérosz C0732, 1901) | A paraszt is már rablásra ehülten rázza öklét nemesi udvarházak, várak felé… (1913 Laczkó Géza CD10).

J: éhezik.

Ö: meg~.

ÖU: ki~.

Vö. CzF. ehűl, éhűl v. ehűl, éhültet; TESz. éh; ÚMTsz.

ehül lásd éhül
éhül tárgyatlan ige 1c1 (rég v. nyj)
ehül 1c1
1.
〈ember, állat〉 (vmennyi ideig) nem vesz magához (elegendő v. megfelelő) táplálékot, (semmit) nem eszik
Kuvaſz ſzénán fekſzik, de benne nem éſzik, Morog éhült ökörre
(1776 Esopus meséi ford.)
egy ehlt Barát a’ kolbáſzból halat Szentelvén, a’ húsból leve bjti falat
(1791 Mátyási József)
hogy jobban segíthessék e’ sok éhűlt Népeket
(1818 Bagdány Mihály)
a basi bozukok [= irreguláris török katonák] kezdtek éhülni, zugolódni és rendetlenkedni
(1877 Márkus István¹)
Künn nyöszörög majd az ehült jószág egy hajtás vizet majd a szomjra nekünk, nekik nincs ki nyújtson
(1927 Mollináry Gizella)
1a.
〈vmely ételre, italra〉 vágyik
egy szelet pecsenyére […] ehülsz
(1857 Boross Mihály)
Te vagy az a gaz haramja?... A hollók rég rád ehültek, Lakomára még ma gyülnek
(1889 e. Reviczky Gyula)
hús vét üdején sonkára ehült emberek
(1918 Laczkó Géza)
2.
erősen vágy(akoz)ik, sóvárog vmire, vkire
lélekre ehűlt pokolnak
(1842 Jablanczy Ignác)
konczra éhült martalóczsereg
(1881 e. Szemere Miklós)
Athéne és Hére egymás mellett űltek, Lázzadtak [!] a szótól, Trójára ehültek
(1901 Baksay Sándor ford.Homérosz)
A paraszt is már rablásra ehülten rázza öklét nemesi udvarházak, várak felé…
(1913 Laczkó Géza)
J: éhezik
Ö: megéhül
ÖU: kiéhül
Vö. CzF. ehűl, éhűl v. ehűl, éhültet; TESz. éh; ÚMTsz.

Beállítások