éjszakai mn 1A3

1. ’az éjszaka idejére eső, az éjszakához tartozó 〈időpont, időszak〉’ ❖ éjtszakai tizenkét és egy órái között (1792 Ráday Gedeon¹ C2555, 265) | a fejedelem az éjszakai órákat palotája toronyerkélyén szokta tölteni (1853 Jókai Mór CD18) | [az ún. lámpásos fiúk] néhány garasért vállalkoztak arra, hogy az uraságokat az éjszakai időben Pest bármely utcájába hazakísérjék (1931 Krúdy Gyula CD54) | A nézettségi lista második helyén álló TV2 a koraesti, illetve éjszakai időpontokban volt közkedvelt (1997 Figyelő CD2601) | este 6 órától reggel 7-ig, tehát az éjszakai időszakban internetezik (1999 Országgyűlési Napló CD62).

2. (rendszeresen) éjszaka történő, végbemenő v. érzékelhető 〈esemény, tevékenység, jelenség〉, ill. erre az időszakra vonatk., ekkor érvényben levő’ ❖ Szolgáltaſſa (adja) Iſten kedves jó egéſségére Kegyelmednek az éjjeli (éjtſzakai) nyugodalmát (1776 Klein Efraim 7182001, 268) | A’ zöld-bab igen jó étel marad, míg az éjszakai dér meg nem csípi (1846 Zelena Ferenc 8534002, 13) | Az árendás egy mult éjszakai eseményt beszélt el (1856 Vasárnapi Újság CD56) | Lujza gyakran vállal éjszakai ügyeletet (1967 Maróti Lajos 9427002, 116) | az éjszakai pótlék fizetése (1992 Országgyűlési Napló CD62) | éjszakai kijárási tilalom van érvényben (1999 Országgyűlési Napló CD62).

2a. ’olyan 〈személy v. dolog〉, aki v. amely (rendszeresen) ebben a napszakban tesz vmit, ill. akivel v. amellyel ekkor történik vmi’ ❖ Prágába Kováts András Urammal szerentséből együvé találkoztam egy Nikodemushoz hasonló éjtszakai Tanítványnál (1783 Wégh János C2554, 44) | [óriást, lovagot] egyet se látok, s tartok tőle, hogy az egész megint olyan varázslat lesz, mint a múlt éjszakai kisértetek (1875 Győry Vilmos ford.–Cervantes Saavedra 8170015, 74) | itt többnyire könnyüvérü, éjszakai nők találkoztak (1911 Krúdy Gyula 9365010, 56) | Az éjszakai mulatóhelyeknek törzsvendége lettem (1913 Babits Mihály C0694, 177) | Sűríti éjszakai járatait szilveszter éjjelén a BKV (1994 Magyar Hírlap CD09) éjszakai pillangó (szépítő) ’prostituált nő’ ❖ egy éjszakai Pillangót a rendőrök nyakon csiptek (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a szállodák bárjaiban megszaporodtak az éjszakai pillangók (1997 Magyar Hírlap CD09).

2b. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Növ is) ’aktív, éber élettevékenységét a sötétség beállta után, éjszaka végző 〈állat〉 v. sötétedés idején, az esti órákban nyíló 〈növény〉, ill. arra jellemző 〈életmód〉’ ❖ biz az nem volt szellem, aki a billentyűkön játszott, hanem a Cipra fehér házi menyétje, mely éjszakai pillangókat vadászva, végigfutott rajtuk (1865 Jókai Mór CD18) | Viola nocturna, éjszakai viola (1932 Rapaics Rajmund CD35) | [Mauritius állatvilágából] a Günther-gekkót, a Telfair-szkinket és az éjszakai gekkót talán még meg lehet menteni (1996 Új Könyvek CD29) | éjszakai életmódú barna ásóbéka (1999 Természet Világa CD50) | A púpos szövők egyszerű megjelenésű éjszakai lepkék (2000 Természet Világa CD50).

2c. ’éjszakára való, akkor szükséges, szokásosan éjszaka haszn. v. igénybe vett 〈dolog〉’ ❖ A’ Macedonoknak közönséges süvegeket, a’ Cauſiát, a’ mi éjtſzakai vagy háló süvegeinkhez haſonlónak mondja [a történetíró] (1786 Mátyus István C3067, 378) | az éjszakai szállásért nyujtott jutalmat elfogadni nem akarja (1841 Ormós Zsigmond 8341001, 37) | Üldözött zsiványok találnak éjszakai menedéket a padlásokon vagy a kocsma melletti félszerben (1908–1910 Mikszáth Kálmán 8312016, 112) | idősebbeknek ajánlott éjszakai krém (2000 Médiafigyelő CD2603).

3. ’az éjszaka idejére jellemző látványát, állapotát mutató (dolgot ábrázoló)’ ❖ először életében röpül igy kocsin végig az éjszakai Budapesten (1901 Kóbor Tamás 8247002, 262) | a tejút vonala az éjszakai égen (1916 e. Malonyay Dezső CD07) | egymás mellett lépegettek a csendes éjszakai uccán (1917 Gábor Andor 9163011, 37) | Csontváry éjszakai képeit (1976 Mezei Árpád 2030017, 27).

J: éjjeli.

Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

éjszakai melléknév 1A3
1.
az éjszaka idejére eső, az éjszakához tartozó 〈időpont, időszak〉
éjtszakai tizenkét és egy órái között
(1792 Ráday Gedeon¹)
a fejedelem az éjszakai órákat palotája toronyerkélyén szokta tölteni
(1853 Jókai Mór)
[az ún. lámpásos fiúk] néhány garasért vállalkoztak arra, hogy az uraságokat az éjszakai időben Pest bármely utcájába hazakísérjék
(1931 Krúdy Gyula)
A nézettségi lista második helyén álló TV2 a koraesti, illetve éjszakai időpontokban volt közkedvelt
(1997 Figyelő)
este 6 órától reggel 7-ig, tehát az éjszakai időszakban internetezik
(1999 Országgyűlési Napló)
2.
(rendszeresen) éjszaka történő, végbemenő v. érzékelhető 〈esemény, tevékenység, jelenség〉, ill. erre az időszakra vonatk., ekkor érvényben levő
Szolgáltaſſa (adja) Iſten kedves jó egéſségére Kegyelmednek az éjjeli (éjtſzakai) nyugodalmát
(1776 Klein Efraim)
A’ zöld-bab igen jó étel marad, míg az éjszakai dér meg nem csípi
(1846 Zelena Ferenc)
Az árendás egy mult éjszakai eseményt beszélt el
(1856 Vasárnapi Újság)
Lujza gyakran vállal éjszakai ügyeletet
(1967 Maróti Lajos)
az éjszakai pótlék fizetése
(1992 Országgyűlési Napló)
éjszakai kijárási tilalom van érvényben
(1999 Országgyűlési Napló)
2a.
olyan 〈személy v. dolog〉, aki v. amely (rendszeresen) ebben a napszakban tesz vmit, ill. akivel v. amellyel ekkor történik vmi
Prágába Kováts András Urammal szerentséből együvé találkoztam egy Nikodemushoz hasonló éjtszakai Tanítványnál
(1783 Wégh János)
[óriást, lovagot] egyet se látok, s tartok tőle, hogy az egész megint olyan varázslat lesz, mint a múlt éjszakai kisértetek
(1875 Győry Vilmos ford.Cervantes Saavedra)
itt többnyire könnyüvérü, éjszakai nők találkoztak
(1911 Krúdy Gyula)
Az éjszakai mulatóhelyeknek törzsvendége lettem
(1913 Babits Mihály)
Sűríti éjszakai járatait szilveszter éjjelén a BKVBudapesti Közlekedési Vállalat
(1994 Magyar Hírlap)
éjszakai pillangó (szépítő)
prostituált nő
egy éjszakai Pillangót a rendőrök nyakon csiptek
(1856 Vasárnapi Újság)
a szállodák bárjaiban megszaporodtak az éjszakai pillangók
(1997 Magyar Hírlap)
2b. (kötött szókapcsolat részeként fajnévben is) (Áll v. Növ is)
aktív, éber élettevékenységét a sötétség beállta után, éjszaka végző 〈állat〉 v. sötétedés idején, az esti órákban nyíló 〈növény〉, ill. arra jellemző 〈életmód〉
biz az nem volt szellem, aki a billentyűkön játszott, hanem a Cipra fehér házi menyétje, mely éjszakai pillangókat vadászva, végigfutott rajtuk
(1865 Jókai Mór)
Viola nocturna, éjszakai viola
(1932 Rapaics Rajmund)
[Mauritius állatvilágából] a Günther-gekkót, a Telfair-szkinket és az éjszakai gekkót talán még meg lehet menteni
(1996 Új Könyvek)
éjszakai életmódú barna ásóbéka
(1999 Természet Világa)
A púpos szövők egyszerű megjelenésű éjszakai lepkék
(2000 Természet Világa)
2c.
éjszakára való, akkor szükséges, szokásosan éjszaka haszn. v. igénybe vett 〈dolog〉
A’ Macedonoknak közönséges süvegeket, a’ Cauſiát, a’ mi éjtſzakai vagy háló süvegeinkhez haſonlónak mondja [a történetíró]
(1786 Mátyus István)
az éjszakai szállásért nyujtott jutalmat elfogadni nem akarja
(1841 Ormós Zsigmond)
Üldözött zsiványok találnak éjszakai menedéket a padlásokon vagy a kocsma melletti félszerben
(1908–1910 Mikszáth Kálmán)
idősebbeknek ajánlott éjszakai krém
(2000 Médiafigyelő)
3.
az éjszaka idejére jellemző látványát, állapotát mutató (dolgot ábrázoló)
először életében röpül igy kocsin végig az éjszakai Budapesten
(1901 Kóbor Tamás)
a tejút vonala az éjszakai égen
(1916 e. Malonyay Dezső)
egymás mellett lépegettek a csendes éjszakai uccán
(1917 Gábor Andor)
Csontváry éjszakai képeit
(1976 Mezei Árpád)
J: éjjeli
Vö. CzF.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.

Beállítások