ejt ts ige 4b3 

1. (/ritk) ’〈annak kif-ére, hogy vki v. vmi előidézi, okozza vminek, vkinek az esését〉’ ❖ [az egyik rabló] ellene ugratván, kardot vont reá, de ezt Sándor […] egy piſztol sütéſſel azonnal a’ földre ejtette (1772 Mészáros Ignác ford. C3089, 337) | edgyik kapun állo, már nyujtottais e végre karját [ti. hogy átvegye az elfogásról szóló parancsot tartalmazó levelet], midön el tſapván kardommal, lábai eleiben ejtettem veszedelmemnek ezen eſzközét (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0810, 181) | Az Elefántokat pedig fogják gödörbe ejtve (1794 Parnasszusi időtöltés 7036015, 115) | hazámat az olaszországi béke könnyitése végett áldozatul ejteni nem akarhatom (1859 Kossuth Lajos CD32) | van egy erős, ős uram. Már gyermekül vermébe ejtett (1934 Babits Mihály CD10).

2. ’szándékosan elenged és esni hagy vmit (vhova)’ ❖ [a kikelt selyemhernyók] ejtenek imitt amott, a’ tápláló helyeken lév levelekre, vékony Selyem fonalatskákat (1783 Pulszky Károly 7273002, 109) | Közelget a helypénzt szedő persely, melybe minden jámbor keresztyén szokott ejteni egy krajczárt (1888 Jókai Mór C2238, 160) | A [kutya] szájában most is egy hal. Mikor szólítom, a földre ejti, utána vakkantás nélkül elvágtat (1972 Mészöly Miklós 9439005, 785) | A gyermek várható nemét úgy jósolták meg az öregasszonyok, hogy az állapotos asszony elé hirtelen zsebkendőt ejtettek, és rászóltak, hogy kapja föl (2001 Balogh Mihály CD36).

2a. (tárgy n. is) (Sp) ’〈játékos labdát〉 puhán ívelve juttat (vhova), ill. 〈gólt kapuba〉 így lő’ ❖ Vízilabdában: ívelt, ejtett labda (1971 Bánhidi Zoltán C6215, 162) | [Az orosz teniszező,] Kafelnyikov becsülettel futkosott az alapvonalon, de amikor az amerikai a háló mögé ejtette a labdát, föladta a kilátástalan küzdelmet (1995 Magyar Hírlap CD09) | Giacinto balról, távolról ejtette kapunk bal sarkába a hetedik olasz gólt (1995 Magyar Hírlap CD09) | [Balla] leheletfinoman ejtett Rácz fölött a kapuba (1997 Magyar Hírlap CD09) | [a teniszjátékos] tucatnyi megfoghatatlan rövid labdát ejtett, szinte fel sem pattantak a salakról (1998 Magyar Hírlap CD09).

2b. ’〈vmely testrészét〉 hirtelen leteszi, leereszti vhova’ ❖ A hajlékony delnő villogó szemekkel tekinte le az elkábult férfira, ki mámoros aléltsággal ejté fejét dobogó keblére (1851 Jókai Mór C2239, 267) | [a kutya] buksi fejét búsan térdemre ejti (1910 Kosztolányi Dezső C5104, 55) | zavartan, szemérmesen visszahúzza és ölébe ejti kezét (1943 Márai Sándor 9421016, 31) | a vénasszony ül ott, fejét a mellére ejtve. Bizonyára elaludt (1989 Páll Erna ford.–Harmsz 2024011, 28).

2c. (irod) ’〈(vmilyen) tekintetet〉 vet vhova, vkire’ ❖ egy kegyelmes nézéſt egy rabra ejteni (1784 Péczeli József ford.–Voltaire 7267025, 72) | Látom mint mennek-el elttem a’ híres embereknek ſzomorú képeik, […] az  dítſſſégeknek híjjába-valóſágáról beſzélgetnek, ’s a’ földnek még él Bltseire ’s Nagyjaira egygy ſzánakozó tekíntetet ejtenek (1787 Péczeli József ford.–Young C3446, 197) | Láttam, [kisfiam] összecsukja hirtelen a száját s maga elé ejtette a pillantását, pirosra gyúlt az arca, mintha vétkezett volna (1956 Sánta Ferenc 2051036, 14) | Erzsi lassan a szemébe ejtette a pillantását, békemosollyal vizsgálta (1969 Csurka István 9096005, 213).

3. ’(kezéből) véletlenül, akaratlanul eleresztve esni hagy vmit, es. vkit’ ❖ a’ kotsistol a’ Borbély tüzet kért a’ pipájába, mellyet, boros lévén a’ fa közzé ejtett (1797 Bécsi Magyar Merkurius 7396050, 689) | állva rogyó félben dárdáját ejti kezéből (1828 Vörösmarty Mihály 8524385, 180) | Ijedtében földre ejtette a bögrét (1922 Keleti Márton CD10) | Ha egy fecske szalmaszálat ejtene rájuk [ti. a felforrósodott sziklákra], a szalma azonnal összepörkölődne és megfeketedne (1991 Csoóri Sándor 9090056, 257).

3a. (irod) ’〈növény levelét, termését, ill. virág szirmát〉 hullajtja (vhova)’ ❖ inogván Lengedez ſzéltl a’ f, ’s érett magot ejtvén (1794 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021011, 177) | gyászfa nem bókol galyával, mákvirág szirmát nem ejti, mert a szél ott mélyen alszik (1911 Babits Mihály 9014043, 62) | Levelit tölgy útunkra ejtené (1938 Szép Ernő 9665025, 199) | [a rózsa] bimbózik, nyílik, elhervad, de még szirmait is úgy ejti a földre, mint kezét a menyasszony a vőlegény kezébe (1974 Ágh István 2049040, 54).

4. ’mond, hallat, ill. írásban v. szóban említ vmit’ ❖ két kaſzás fedettlen fvel el-aludott egy boglyán a’ ver-fényen, midn máſok fel-ébrezgették vólna, ide ’s tova hányván vetvén magokat és valamely értelem nélkl való ſzavakat ejtvén ottan meg-halának (1772 Marikovszky Márton ford.–Tissot C3033, 160) | azt találta ejteni, hogy ő Ferdinándnak ſokkal nagyobb erejét gondolta, mint a’ millyet most kell neki tapaſztalni (1802 e. Budai Ferenc 7060009, 654) | a’ mint ugyan Ő [ti. Cicero] más Levelében ejti: Qvidqvid ad buccam venit (1821 Mátyási József 7221010, 217) | No halld meg, Eduárd: Neved ki diccsel ejtené, Nem él oly velszi bárd (1857 Arany János 8014087, 274) | [A nehéz út során] az öreg Kanalas Mihály ugyan egyetlen zokszót sem ejtett, de járása látnivalóan egyre bizonytalanabb lett (1952 Láng János 2051008, 31) | szót kell ejtenünk a többi személyről is (2003 Horváth Richárd CD58).

4a. ’〈beszédhangot〉 vmely módon képez, ill. 〈szót, szöveget〉 vmilyen kiejtéssel mond’ ❖ [bizonyos] ígéket némellyek úgy, máſok amúgy ejtik (1773 Rájnis József 7201007, 83) | anyanyelvét […] különösen szépen ejti (1833 Értesítő C0120, 65) | A magyar nyelvterület egyes részein kettőshangzóknak ejtik a középső nyelvállású hosszú ó, ő hangot (1936 Csűry Bálint 1030002, 38) | a politikus-bankelnök pocsékul ejti az angol szavakat tíz londoni év után is (1999 Magyar Hírlap CD09).

5. (átv is) ’〈rendsz. éles, hegyes tárgy, dolog v. éles, hegyes tárggyal vki sérülést, sebet stb.〉 előidéz, okoz (vmin, vkin)’ ❖ [a méhek fullánkjukkal] ártalmára embernek lehetnek, ’S más állatokon-is ſebeket ejthetnek (1774 Vesmás Márton 7374001, 17) | Hogy én ez alabástrom szépségű homlokon egy karcolást ejtsek éles vassal […]? (1862–1863 Jókai Mór CD18) | három centiméter mély vágást ejtett ujján a kés (1923 Molnár Ákos CD10) | régi ellenségei friss marásokat ejtenek rajta [ti. Ady Endrén] (1942 Németh László² 9485037, 369) | [a] vadászaton a gyanúsított golyós puskájával ejtett halálos sebet a hajtók vezetőjén (2002 Magyar Hírlap CD09).

5a. (átv is) ’〈hibát, csorbát, foltot stb.〉 csinál, létrehoz (vmiben v. vmin) vki, vmi’ ❖ [a nedvesség] a’ póri dolognak Eſzköziben rosdát ejt (1779 Baróti Szabó Dávid ford.–Vanière 7021007, 22) | a’ magyar fiúban hamar fölkele honvágya ’s midőn hazája felé utnak indult, nagy csorbát ejte a’ hátra hagytak boldogságán (1839 Vajda Péter 8504009, 146) | olykor született magyar is ejt hibát az irodalmi nyelv alak- és mondattanában (1895 Négyesy László 8329001, 192) | [a] fán még sápadt a szeder, nem kell félni, hogy lepotyog és foltot ejt a farmerszoknyád patyolat fehérjén (1988 Lengyel Péter 9397008, 307).

6. (kül. deverbális nomenképzővel ellátott tárggyal együtt) ’〈annak kif-ére, hogy a tárggyal megnevezett cselekvést végzi〉’ ❖ Oh! Drága-látos Etelka! Ha tudnád, mennyi titkos ſohajtáſokat ejt [fejedelmünk], ha eſzébe fordúlſz (1786 Dugonics András 7087011, 304) | [A galamb] most nagyobb biztossággal ejti mozdulatait (1864 Brassai Sámuel C4047, X) | kifutottak a konvenciós földekre, ejtettek egy-két kapavágást, kitépték a gazt (1936 Illyés Gyula 9274057, 108) | a két törvényen közel sem kell annyi módosítást ejteni, mint elődjeiken (1997 Figyelő CD2601).

6a. ’〈annak kif-ére, hogy alkalmat, lehetőséget talál arra, hogy végrehajtson, elvégezzen vmit〉’ ❖ Paris, utánnok ment a’ katonáknak, hogy akár miként ejtheti módgyát, de nem engedné másnak azon kedvelt, ’s kitsinségétöl ſzorgalmatoſſan fel-nevelt gyönyörü marháját (1774 Dugonics András C1484, 58) | a juhász abban módot ejte: Hogy a nyájat maga rendén túl is fejte. S a túrót, gomolyát csak magának gyúrta (1849 Sárosi Gyula 8404002, 137) | Egyszer szerét ejtem, ellátogatok a városba (1912 Bán Ferenc CD10) | [a sok mindent eltervező matematikatanár] két esztendő mulva hatvanéves lesz, nyugalomba vonul, akkor mindennek sorát ejti (1941 Illyés Gyula 9274078, 39) | Hacsak módját ejthette, Goetheből szavalt (1983 Balla László 1010016, 102).

7. ’〈vadat, régen: ellenséget〉(lövéssel) leterít, megöl’ ❖ Vadat ejteni, das Wild fällen (1779 Magyar grammatika C2985, 196) | Borka nem fojthatván-el könnyhullatását, Illyen ſzókkal tévé hozzá [ti. a csatába induló kedveséhez] bútsuzását: Vezérellyen Isten, ſok ellenséget ejts (1809 György László C1970, 39) | [Lehel] már gyermekjátékból párducra vadászott, S […] nyilával egy elefántot ejtett (1848 Petőfi Sándor C3500, 376) | Ézsau kiment a mezőre, hogy vadat ejtsen atyja számára (1996 Katolikus Biblia ford. CD1201).

7a. ’〈zsákmányt, zsákmányként vmit v. foglyot, túszt stb.〉 szerez, ill. 〈fogolyként, túszként stb.〉 elfog vkit’ ❖ [Batthyány Ádám] küzdött diadalmasan, és több ozmánt ejte foglyul (1859 Vasárnapi Újság CD56) | A ki sok várost elégetett, az volt a hős; ha prédát is ejtett, az volt a diadal (1882 Jókai Mór C2306, 117) | a háborúban rabszolgául ejtett idegen törzsbeli nem megy emberszámba (1914 Szabó Ervin CD10) | Erősen lőttek a visszavonuló bolsevisták. Rengeteg foglyot ejtettünk és sokan szöktek át hozzánk (1942 Függetlenség 2203002, 2) | a bankba lépéskor minden nyolcadik gengszter egy vagy több túszt ejt (2000 Természet Világa ford. CD50).

8. ’〈vmely tervet, javaslatot, témát stb.〉 mint hasznavehetetlent v. megvalósíthatatlant, érdektelent elvet, félredob’ ❖ [Ausztráliában] azt a tervet is ejtették, hogy egy emberöltőn belül 20–25 millióra nőjjön az ország lakossága (1985 Borbándi Gyula 9811005, 74) | Ennek a hazalátogatásnak az ötletét ezúttal ejtenünk kell (1989 Konrád György 9351006, 363) | egyelőre ad acta tették a kisgazdáknak a halálbüntetés visszaállítását szorgalmazó elképzelését, de nem ejtették (1998 Magyar Hírlap CD09) | a megcsonkított holttest témáját ejtették (2006 Farkas Aliz ford.–Narayan 3149005, 658).

8a. (Jog is) ’〈(bírósági eljárásban) vádat〉 attól elállva megszüntet’ ❖ [ha Clinton elnök] nem tagadja a szállodai incidenst, akkor [Paula Jones kormányalkalmazott] ejti a vádat, ha nem, akkor találkoznak a bíróságon (1994 Magyar Hírlap CD09) | a kommandósok által elfogott férfi kihallgatását követően ejtették az emberrablás gyanúját (2001 Magyar Hírlap CD09) | A megmozdulások visszavonulásra késztették az Adobe-t: a szoftvergyártó ejtette keresetét (2001 Figyelő CD2601) | [a Világgazdaság főszerkesztőjét] banktitoksértéssel vádolták. Később ejtették is az ügyet (2002 Magyar Hírlap CD09).

8b. (kissé biz) ’bizalmát megvonva mellőz, félreállít, ill. a bizalmas kapcsolatot vele megszüntetve elhagy vkit’ ❖ nem ismerik el az új magyar kormányt, ami azt jelenti, hogy „ejtik” Nagy Ferencet (1947 Szabad Föld jún. 15. C1537, 2) | az úgynevezett értelmiségi elitet […] végleg ejtette a politika? (1996 Magyar Hírlap CD09) | ejt vkit […] szakít vkivel (1998 Magyar szlengszótár C6262, 74) | A fejedelem politikailag azért ejtette Bethlen Istvánt, mert második házassága után hirtelen úgy döntött, hogy unokaöccse helyett az új feleség lesz az utódja (1999 Péter Katalin CD17).

9. (rég) ’〈eseményt vmely időpontra, időszakra〉 tesz, időzít’ ❖ Úgy ejtsd hát, kérlek, ha lehet, útadat, hogy az említett napokon vagy Bétsben múlass, vagy Sopronyon kivűl akarhol másutt (1808 Kazinczy Ferenc C2558, 488) | a’ kik egy rendbéli Malatzot kívánnak, a’ második búgást Octobernek a’ végire, vagy novembernek elejére ejtik (1819 e. Nagyváthy János 8328016, 185) | A folyatás idejét [a tehénen] észrevenni nagyon fontos dolog, különben a borjazás nem esik azon időre, mellyre azt ejteni óhajtjuk (1855 Benkő Dániel ford.–Stephens 8045006, 30).

10. ’〈vmely helyzetbe, (lelki)állapotba〉 juttat’ ❖ Nagy Iſten! melly nagy rémülésben ejte engemet, az én Férjemnek e’ következend Levele (1772 Tordai Sámuel ford.–Gellert 7353002, 38) | Varjasnak már rég fájt foga Csobánczra, és kincsére, ’S fejét sokat törte abban, Mint ejthetné kezére (1807 Kisfaludy Sándor 8243046, 85) | a paprikás hús nagy betegségbe ejtette (1886 Mikszáth Kálmán C3129, 6) | [Lüszandrosz, a spártai flotta parancsnoka] váratlanul ráütvén a 180 hajóból álló ellenséges hajóhadra, azt néhány hajó kivételével könnyű szerrel hatalmába ejtette (1902 ÓkoriLex. CD28) | meg akarták látogatni a torontáli sváb falvakat. Amit láttak, az ámulatba ejtette őket (1935 Herczeg Ferenc 9241024, 232) | előzékenysége, odaadása külön is zavarba ejt (1963 Pilinszky János 9531166, 195) | Mindenki azt reméli, a tüntetés rendzavarás nélkül […] fog lezajlani. És a jelenlegi kormányt gondolkodóba fogja ejteni (2002 Magyar Hírlap CD09).

Ö: át~, el~, ki~, le~, meg~.

Fr: könny, teher, út.

ÖU: alá~, be~, bele~, egybe~, hátra~, ide~, keresztül~, oda~, rá~, vissza~.

Sz: ejtés.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz.