ejtődzik (15c) l. ejtőzik

ejtőzik tn ige 14c (kissé biz)ejtődzik (nyj)

’〈ember, es. állat〉 kül. evés után, emésztve nyugalmi állapotban van, pihen(őt tart)’ ❖ Ejtődzik az evő ember, mint egy le-hagy szállani az ételnek a’ gyomorba, pihenés által (1833 Magyar–diák szókönyv C5404, 112) | A jóllakott szolgabíró Ejtőzött már délután (1858 Sárosi Gyula C3704, 168) | [szalonnázás után a juhász] hasmánt hengeredik a subán és ejtődzik jóleső módon (1928 Gulácsy Irén 9197002, 7) | [a kanapén] ejtőző kiskutya a család tagja (1997 Lakáskultúra CD39) | éjjelre sem zárt be a fürdő, aki akarta, az a meleg vízben ejtőzve számlálgathatta feje fölött a csillagokat (2000 Magyar Hírlap CD09).

Sz: ejtőzés, ejtőzködik.

Vö. CzF. ejtődzik; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ejtőzik¹

ejtődzik lásd ejtőzik
ejtőzik tárgyatlan ige 14c (kissé biz)
ejtődzik 15c (nyj)
〈ember, es. állat〉 kül. evés után, emésztve nyugalmi állapotban van, pihen(őt tart)
Ejtődzik az evő ember, mint egy le-hagy szállani az ételnek a’ gyomorba, pihenés által
(1833 Magyar–diák szókönyv)
A jóllakott szolgabíró Ejtőzött már délután
(1858 Sárosi Gyula)
[szalonnázás után a juhász] hasmánt hengeredik a subán és ejtődzik jóleső módon
(1928 Gulácsy Irén)
[a kanapén] ejtőző kiskutya a család tagja
(1997 Lakáskultúra)
éjjelre sem zárt be a fürdő, aki akarta, az a meleg vízben ejtőzve számlálgathatta feje fölött a csillagokat
(2000 Magyar Hírlap)
Sz: ejtőzés, ejtőzködik
Vö. CzF. ejtődzik; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz. ejtőzik¹

Beállítások