ékírás fn 4A (Nyelvt v. Tört)

’az ókori Közel-Kelet számos területén, kül. Mezopotámiában haszn., ék alakú vonalak alkotta jelekből álló, rendsz. agyag- v. kőtáblákon fennmaradt írásrendszer’ ❖ Grotefend volt az első, ki a titkos asszir ékirást [1802-ben] megfejtette (1894 PallasLex. CD02) | ékírással írt elámi és babiloni szöveg (1935 Hóman Bálint munkái CD42) | Az ékírást a sumer és akkád nyelven kívül az elámi, az amorrú, a hurri, az ugariti (saját jelkészlettel), a hettita (és vele együtt a luwi, palai és hatti dialektusok), az urartui és az óperzsa (saját jelkészlettel) nyelvek írására is használták (1998 MagyarNagyLex. C5820, 147).

a. ’ilyen írással lejegyzett szöveg’ ❖ A’ persepolisi ékirás (1838 Figyelmező C0152, 837) | [George Smith angol nyelvész] fedezte fel 1872. a vizözönről és világ teremtéséről szóló ékirásokat (1897 PallasLex. CD02) | [Az ún. Behisztuni feliratban] az eseményeket közlő ékírások három nyelven (perzsa, méd és asszír) hirdetik a király dicsőségét (1911 RévaiNagyLex. C5699, 357) | [Babilonban] a kemencéket az ékírással ellátott könyvtárnyi cserepek kiégetésére is használták (1996 Katolikus Biblia jegyzetei CD1202).

Sz: ékírású.

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

ékírás főnév 4A (Nyelvt v. Tört)
az ókori Közel-Kelet számos területén, kül. Mezopotámiában haszn., ék alakú vonalak alkotta jelekből álló, rendsz. agyag- v. kőtáblákon fennmaradt írásrendszer
Grotefend volt az első, ki a titkos asszir ékirást [1802-ben] megfejtette
(1894 PallasLex.)
ékírással írt elámi és babiloni szöveg
(1935 Hóman Bálint munkái)
Az ékírást a sumer és akkád nyelven kívül az elámi, az amorrú, a hurri, az ugariti (saját jelkészlettel), a hettita (és vele együtt a luwi, palai és hatti dialektusok), az urartui és az óperzsa (saját jelkészlettel) nyelvek írására is használták
(1998 MagyarNagyLex.)
a.
ilyen írással lejegyzett szöveg
A’ persepolisi ékirás
(1838 Figyelmező)
[George Smith angol nyelvész] fedezte fel 1872. a vizözönről és világ teremtéséről szóló ékirásokat
(1897 PallasLex.)
[Az ún. Behisztuni feliratban] az eseményeket közlő ékírások három nyelven (perzsa, méd és asszír) hirdetik a király dicsőségét
(1911 RévaiNagyLex.)
[Babilonban] a kemencéket az ékírással ellátott könyvtárnyi cserepek kiégetésére is használták
(1996 Katolikus Biblia jegyzetei)
Sz: ékírású
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások