eksztatikus mn és fn 

I. mn 15A

1. ’felfokozottan izgatott, elragadtatott, es. önkívületi v. átszellemült, rajongó, ill. (művészi) alkotásra ösztönző, ihletett 〈lelki-, tudati, szellemi állapot〉’ ❖ eksztatikus álomban (1874 Jókai Mór CD18) | A jóslatot papok […] közvetítették, akik előzetesen extatikus állapotba hozták magukat (1896 PallasLex. CD02) | Gyakorta a vers sikerülésének jobban kedvez a benső harmónia, mint az eksztatikus izgalom (1938 Weöres Sándor 9788144, 18) | [Hajnal Anna] versei egyetlen lelkiállapotot énekelnek: az élet szépségének s ezen belül a szerelemnek eksztatikus örömét (1966 Rába György CD53) | [Roger Bacon] a matematikát és a kísérleti tudományt mindennél többre tartotta; ugyanakkor a belső, lelki tapasztalat, sőt az eksztatikus elragadtatás megvilágosító erejét is hitte (1981 Lendvai L. Ferenc 1092002, 86) | a sámánisztikus szertartások és a rockkoncertek eksztatikus állapotához hasonlóan (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. ’ilyen állapotot tükröző, azt kifejező, érzékeltető 〈viselkedés, megnyilvánulás, ill. ()alkotás, művészi produkció〉’ ❖ [A gótikában] a gyermeteg érzet is mindinkább bensőséggé, az ábrándos fellengzővé, a rajongó extaticussá, a kedélyes humor gunyorrá és ironiává válik (1884 Ipolyi Arnold 8197002, 77) | a betegápoló-apáca fehér főkötője alól fegyelmezetten hűvös, nobilisan nyugodt szavakkal adta meg a szükséges egyensúlyt Lonti extatikus kitöréseihez (1922 Feleky Géza 9143001, 1300) | [amikor prófétáltak,] önmagukat önkívületi állapotba helyezték extatikus kiáltozásokkal és görcsös mozdulatokkal (1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford. CD1205) | [A mosodában robotoló Vera] a tükör előtt extatikus táncot lejtve balerinának képzeli magát (1992 Gyürey Vera 2010007, 39) | a táncos tökéletesen eggyé válik Lajkó Félix eksztatikus zenéjével (1999 Magyar Hírlap CD09).

1b. ’ilyen tudati, szellemi, lelki állapotban levő 〈személy〉’ ❖ Az eksztatikus ember vagy mozdulatlanságba sülyed, teste mintegy megmerevedik, vagy erőszakos mozgásokba tör ki, táncol, énekel, szónokol stb. (1893 PallasLex. CD02) | A költő nem józan mesterember, hanem eksztátikus „genie”, akit ismeretlen belső erők ragadnak az igazi költészet veszedelmes szépségű tájaira (1934 Szerb Antal 9668029, 271) | [Robespierre-nek] csak ahhoz van ereje, hogy az eleinte még eksztatikusabb Saint-Just után kerüljön sorra (1989 Erdei János 2046010, 24) | extatikus próféták közé jutva [Saul] maga is révületbe esett (1995 BibliaiLex. CD1207).

2. (túlzó) ’〈vmely érzés, érzelmi megnyilvánulás szélsőséges felfokozottságának kif-ére〉’ ❖ Médeának az arcán az az eksztatikus undor kifejezése vett erőt, mely az ideges embereket szokta meglepni az ingadozó hajón (1888 Jókai Mór CD18) | a Dürer-szűzek eksztatikus bánatával (1914 Szomory Dezső CD10) | A megnyűtt, kopott, átörökölt antik formaruha különös ellentétben áll a lélek extatikus háborgásaival (1936 Váczy Péter CD42) | Gyermekkoromból szervesen következik a felnőttkorom, következik belőle az extatikus családszeretetem (1995 Magyar Hírlap CD09).

II. fn 4A (Vall)

’a korai kereszténység egyik misztikus irányzatának képviselője v. követője, aki az eksztázis elragadtatott állapotában a Jézus Krisztussal való spirituális és fizikai eggyé válás személyes tapasztalatának élményét hirdeti’ ❖ [az eksztázis állapotában] tévelyegnek a’ magnetizálók, inspiráltok, ekstatikusok, viziókat látók, phantasták, pedánsok, charlatánok, bigótok, enthuziasták, szabad-kőmívesek (1825 Edvi Illés Pál 8618001, 416) | [a montanista] szekta egyébként is misztikus adományokkal tünt ki, alapítója Montanus és két női prófétája Priscilla és Maximilla eksztatikusok voltak (1938 Korunk Szava 2131001, 423) | Pál apostol maga is eksztatikusnak számított (1995 BibliaiLex. CD1207).

Vö. IdSz.

eksztatikus melléknév és főnév
I. melléknév 15A
1.
felfokozottan izgatott, elragadtatott, es. önkívületi v. átszellemült, rajongó, ill. (művészi) alkotásra ösztönző, ihletett 〈lelki-, tudati, szellemi állapot〉
eksztatikus álomban
(1874 Jókai Mór)
A jóslatot papok […] közvetítették, akik előzetesen extatikus állapotba hozták magukat
(1896 PallasLex.)
Gyakorta a vers sikerülésének jobban kedvez a benső harmónia, mint az eksztatikus izgalom
(1938 Weöres Sándor)
[Hajnal Anna] versei egyetlen lelkiállapotot énekelnek: az élet szépségének s ezen belül a szerelemnek eksztatikus örömét
(1966 Rába György)
[Roger Bacon] a matematikát és a kísérleti tudományt mindennél többre tartotta; ugyanakkor a belső, lelki tapasztalat, sőt az eksztatikus elragadtatás megvilágosító erejét is hitte
(1981 Lendvai L. Ferenc)
a sámánisztikus szertartások és a rockkoncertek eksztatikus állapotához hasonlóan
(1996 Magyar Hírlap)
1a.
ilyen állapotot tükröző, azt kifejező, érzékeltető 〈viselkedés, megnyilvánulás, ill. ()alkotás, művészi produkció〉
[A gótikában] a gyermeteg érzet is mindinkább bensőséggé, az ábrándos fellengzővé, a rajongó extaticussá, a kedélyes humor gunyorrá és ironiává válik
(1884 Ipolyi Arnold)
a betegápoló-apáca fehér főkötője alól fegyelmezetten hűvös, nobilisan nyugodt szavakkal adta meg a szükséges egyensúlyt Lonti extatikus kitöréseihez
(1922 Feleky Géza)
[amikor prófétáltak,] önmagukat önkívületi állapotba helyezték extatikus kiáltozásokkal és görcsös mozdulatokkal
(1939 Hertz-Biblia jegyzetei ford.)
[A mosodában robotoló Vera] a tükör előtt extatikus táncot lejtve balerinának képzeli magát
(1992 Gyürey Vera)
a táncos tökéletesen eggyé válik Lajkó Félix eksztatikus zenéjével
(1999 Magyar Hírlap)
1b.
ilyen tudati, szellemi, lelki állapotban levő 〈személy〉
Az eksztatikus ember vagy mozdulatlanságba sülyed, teste mintegy megmerevedik, vagy erőszakos mozgásokba tör ki, táncol, énekel, szónokol stb.
(1893 PallasLex.)
A költő nem józan mesterember, hanem eksztátikus „genie”, akit ismeretlen belső erők ragadnak az igazi költészet veszedelmes szépségű tájaira
(1934 Szerb Antal)
[Robespierre-nek] csak ahhoz van ereje, hogy az eleinte még eksztatikusabb Saint-Just után kerüljön sorra
(1989 Erdei János)
extatikus próféták közé jutva [Saul] maga is révületbe esett
(1995 BibliaiLex.)
2. (túlzó)
〈vmely érzés, érzelmi megnyilvánulás szélsőséges felfokozottságának kif-ére〉
Médeának az arcán az az eksztatikus undor kifejezése vett erőt, mely az ideges embereket szokta meglepni az ingadozó hajón
(1888 Jókai Mór)
a Dürer-szűzek eksztatikus bánatával
(1914 Szomory Dezső)
A megnyűtt, kopott, átörökölt antik formaruha különös ellentétben áll a lélek extatikus háborgásaival
(1936 Váczy Péter)
Gyermekkoromból szervesen következik a felnőttkorom, következik belőle az extatikus családszeretetem
(1995 Magyar Hírlap)
II. főnév 4A (Vall)
a korai kereszténység egyik misztikus irányzatának képviselője v. követője, aki az eksztázis elragadtatott állapotában a Jézus Krisztussal való spirituális és fizikai eggyé válás személyes tapasztalatának élményét hirdeti
[az eksztázis állapotában] tévelyegnek a’ magnetizálók, inspiráltok, ekstatikusok, viziókat látók, phantasták, pedánsok, charlatánok, bigótok, enthuziasták, szabad-kőmívesek
(1825 Edvi Illés Pál)
[a montanista] szekta egyébként is misztikus adományokkal tünt ki, alapítója Montanus és két női prófétája Priscilla és Maximilla eksztatikusok voltak
(1938 Korunk Szava)
Pál apostol maga is eksztatikusnak számított
(1995 BibliaiLex.)
Vö. IdSz.

Beállítások