elandalodik tn ige 12a
1. ’〈annak kif-ére, hogy ábrándozó, mélázó hangulat, nosztalgikus érzés fog el (vmitől) vkit, ill. ilyen hangulatnak engedi át magát vmi közben vki〉’ ❖ Orondátes vévén éſzre, hogy a’ Hertzegek ugyan azon bizonytalan bámuláſſal nézik Arſátzeſt, a’ mellyben maga már egészen el volt andalodva! (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0809, 236) | el andalodván a’ hús vágó legény a’ leányzó szépségére, ennek [a kiválasztott húsra mutató] két úját a’ bárdal el vágta (1800 Magyar Kurír C0338, 421) | Az őt környező nyugalomtól elandalodva, az ifju vadász mozdulatlanul ült (1891 Zempléni P. Gyula ford.–Ohnet 8536001, 4) | [Roberta] olyan páratlan, varázsos eseménynek tekintette az esküvőt, hogy lehetetlen helyzete ellenére is elandalodott, ha rágondolt (1952 Németh Andor ford.–Dreiser 9480005, 16) | Hétfőnként késő éjjel jött haza Marcim, mondta régieken elandalodva a fehér hajú Mária néni (1988 Lengyel Péter 9397009, 467) | A Filmakadémia nagytermének jobbára fehér hajú vendégei csakúgy elandalodtak az ismert dallamok hallatán, mint a fiatalok (1996 Magyar Hírlap CD09).
1a. (vál) ’〈vkinek a szeme, tekintete〉 gyönyörködve, élvezettel elidőz vmin’ ❖ az ifju szemei elandalodtak a leány alakján (1837 Csató Pál C1266, 123) | [a sárosi vár] ablakain kitekintve olly vidéken andalodott el a szem, hogy a leghatalmasabb s legfinnyásabb vágy sem kivánhatott ennél hiresebb s paradicsomibb tartózkodási helyet (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [Esztike] észre se vette, hogy […] szemei elandalodva nézik azt a beszélő feketebajszos piros ajkat (1890 Terescsényi Gyula C4116, 9) | [A Marica grófnő című operettben a jelmezeknél] nem kevésbé gyönyörűséges díszleteket is fel lehet állítani, palotát lehet mutatni kívül, belül, elandalodhat a néző szeme kéjes lugason és csillogó báltermen (1980 Népszabadság nov. 19. C7830, 7).
2. (rég, ritk) ’〈ember v. állat〉(magáról megfeledkezve) elkószál, elkóborol (vhonnan)’ ❖ A’ sereg-nyájtól el-andalodott Júhokat-is hamarébb fel-kaphatnák a’ Farkaſok (1786 Dugonics András C1470, 277) | Féa ment-ki elsben, hogy a’ dolgot minden krnyl-állásaival meg-visgálhassa. De úgy el-andalodott, hogy várni el-únnám (1793 Dugonics András C1457, 337).
2a. (rég) ’〈vkinek az esze, gondolata〉 elkalandozik, másutt jár, ill. gondolkodás, írás, beszéd közben tárgyától eltér(ve csapong), elkalandozik vki’ ❖ Nézését annyira függesztette vala réája [ti. a herceg a szépséges leányra], hogy nem-is ügyelt Siſigámbis szavaira, ugy hogy az idegeny fegyvernek zörgése, és irtozatos kiáltásnak hallása, melly a’ sátorban már bé hatott vala, hozta hellyére el andalodott elméjét (1774 Báróczi Sándor ford.–La Calprenède C0806, 28) | ſenki talán ortzázni meg nem fog [ti. megróni nem fog], ha e’ kis munkában is el találtam andalodni (1777 Baróti Szabó Dávid C0823, VII) | [a szerző] egy Historiát elméssen ki gondolt, de azt szégyenlvén úgy le írni, játék formát akart neki tsinálni, azomban az esze mindig a’ Historián lévén, el andalodva a’ Játék színben (1789 Pálóczi Horváth Ádám C2554, 491) | De hol vagyok? Igen elandalodtam [a gondolatmenetben] (1808 Czinke Ferenc C1230, 10).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz. andalodik; ÉKsz.; ÚMTsz.