acsarkodik tn ige 12a
1. ’mérgelődik, dühösködik, veszekszik vkivel, haragszik vkire’ ❖ acsarkodó Dámák (1815 Pap Ferenc ford.–Wenzel C3417, 77) | acsarkodtak rám, mindig más irányba akartak téríteni, mint ahogy én kívánkoztam (1927 Kassák Lajos 9314009, 50) | Senkinek sem bocsátotta meg az apró sértéseket; a pópának sem felejtette el a meg nem érdemelt verést, acsarkodott rá, visszafojtott indulattal (1949 Radó György ford.–Osztrovszkij 9544004, 8) | mi ketten a feleségemmel órákon át […] acsarkodtunk egymásra üvöltve (1989 Csengey Dénes 1028001, 12).
1a. ’〈kül. kisgyerek〉 mérgében sír, kiáltozik, es. siránkozik’ ❖ az eldöngetett fiú elkezde amúgy istenigazában acsarkodni (1857 Jókai Mór C2255, 152) | elkezdtem acsarkodni úgy, mint a kit ölnek (1908 Ambrus Zoltán C0599, 174) | ahelyett, hogy tanulna, hogy előkészülne komolyan a tábor igazgatására, rendben tartására, itt acsarkodik a báni bot után (1913 Laczkó Géza CD10) | a gyerek ugrál a rács mögött, acsarkodik és vizel (1969 Konrád György 9351003, 186).
1b. ’ráförmed vkire, kiabál vkivel’ ❖ Ott maradsz! Aluszol! acsarkodott rá a leány, a szemeit karikára felnyitva s fehér fogsorait rávicsorítva (1891 Jókai Mór C2319, 205) | [A hajdú] már a kapuból kezdett ránk acsarkodni, mint a mészáros kutyája (1936 Tersánszky Józsi Jenő 9706006, 23) | Hallgass apám, mert téged is kizárlak! – acsarkodik [a fiú] az apjára (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).
2. ’gyűlölködik, fenekedik, ellenségeskedik’ ❖ atsarkodó halálos fenyegetődzéseiddel (1806 Babotsai István C0702, 34) | nagyon sok fehér bolsevista sétál szabadon, ágál és uszít, mérgez és gyűlöl, acsarkodik és intrikál (1924 Juhász Gyula¹ 9284939, 148) | sok egymással acsarkodó kis pártra töredezve mennek a választások elé (1947 Szabad Föld aug. 31. C1537, [1]) | ez a segítségnyújtás példaképe lehet annak, hogy sokkal többet lehet elérni összefogással, mintha irigykednének, acsarkodnának a művelődési intézmények (1998 Magyar Hírlap CD09).
2a. ’viszálykodik, dühösen(, alattomban) támad’ ❖ Bolgár Simon Bizáncra acsarkodik, második nyara, hogy közelről fenyegette nagy seregével (1942 Függetlenség 2203020, 14) | Durjódhana sem szűnt meg acsarkodni a Pándu-fiak ellen, és csak az alkalmat várta, hogy leszámolhasson a gyűlölt vetélytársakkal (1960 Baktay Ervin ford. 9018002, 424).
2b. (irod) ’〈vmely természeti erő〉 dühöng, tombol’ ❖ [a megáradt folyó] haragszik a partra […] és kevélyen acsarkodva megy (1795 Csokonai Vitéz Mihály ford.–Metastasio C1329, 385) | [Apolló] az atsarkodó tengerbl ki-vette (1800 Perecsényi Nagy László C3472, 61) | a hóvihar acsarkodott a széllel (1916 Kosztolányi Dezső C2752, 183) | A víz siketen zúgott odalent, örvénylett, acsarkodott (1941 Wass Albert 2041002, 523).
3. ’〈állat, kül. kutya〉 vicsorog, ill. fogát vicsorgatva dühösen, fenyegetően morog, ugat’ ❖ figyelte őket a vén kisérőnő ellenséges, sanda pillantása, mint egy acsarkodó kis borzeb (1911 Kaffka Margit 9290043, 30) | Annyiba vettem őket [ti. a két ősembert], mintha két kis majom acsarkodott volna rám (1926 Nagy Endre CD10) | [A komondorok] olyan fertelmesen acsarkodtak, mintha nyúznák őket (1932 Móricz Zsigmond 9462021, 5) | [a kuvaszok] kidugták pofájukat a vasrács résein, és acsarkodva hörögtek (1957 Rónay György C3638, 54) | egymásra acsarkodó tohonya hímeket (1998 Természet Világa CD50).
J: acsarog, agyarkodik.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; TESz.; ÉKsz.; ÚMTsz.