éldegél ige 1b1 éldegel (rég v. nyj)
1. tn ’〈ember, állat〉 nyugodt megelégedettségben, különösebb megrázkódtatások, nehézségek és nagy örömök nélkül él’ ❖ Már moſt tsak úgy éldegélek itt magamban, míg az Iſtennek tetſzeni fog engemet is ki ſzólítani (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 360) | Behenczy Estellával Besztercebányára ment, és most ott éldegélnek, mint két turbékoló galamb (1894 Mikszáth Kálmán CD04) | A szegény ember örült a kutyának, mert így legalább beszélgethet valakivel. Ezután együtt éldegéltek boldogan a csodálatos erdőben (1998 Magyar Hírlap CD09).
1a. ts (rég, irod) ’〈életét vmilyen körülmények között〉 megelégedettségben éli, folytatja, ill. 〈(vmilyen) időszakot〉 él, tölt vki’ ❖ éldegéllyük csendes magányunkot (1804 Verseghy Ferenc C4438, 46) | éldegéltek hosszi boldogságot (1854 Vajda János C4644, 143) | [a Nyírség] alkalmatos arra, hogy magányos embereket neveljen, akik félig elvadulva, eldugaszolva, megecetesedve éldegélik napjaikat (1919 Krúdy Gyula CD54) | a gazdag ember tétlen luxusban éldegéli életét (1930 Schöpflin Aladár CD10).
2. tn ’szegénységben, ínségben, szűkösen él, tengődik’ ❖ igen nyomorúltan éldegéll az szám kivetésében (1792 Sándor István C3668, 6) | a kegyelem fillérből éldegélő agg katonákat (1835 Kossuth Lajos összes munkái CD32) | a szegény csak ugy éldegél (1864 Szvorényi József 8458005, 127) | a létminimum környékén éldegélő értelmiségi házaspár szerény lakása (1997 Új Könyvek CD29).
3. tn ’〈vmely tevékenységből v. jövedelmi forrásból〉 szerényen megél, fenntartja magát vki’ ❖ Barátim segitségébl éldegelek (1792 Pálóczi Horváth Ádám C2111, 195) | Napszám után éldegelek (1840 Remény C3610, 157) | [a Bakonyban] hamuzsir főzésből, szén- és mészégetésből éldegéltek (1860 Rómer Flóris 8395006, 16) | évente további harminc fontot juttatnak nekem, ami elég lesz, hogy Leidenben éldegéljek (1914 Karinthy Frigyes ford.–Swift 9309082, 147) | Most az állam pénzén éldegél itt-ott, sajnáltatja magát és kényeskedik (1957 Benedek István 9041011, 351).
3a. ’〈élőlény〉 rendszeresen táplálkozik vmivel, ill. életét vmely táplálékkal v. tápanyagból fenntartja’ ❖ [a madár] vad-egreſſel, és erdei fáknak gyümltseivel éldegel vala (1776 Esopus meséi ford. C1642, 212) | [Az ún. hófajd] télen a’ hóban fenyű és nyirfák’ bimbóival ’s hangafával éldegél; nyárban földi epret, bogarakat ’s különféle férgeket keresgél (1829 Pák Dienes 8346010, 166) | Egyikök tudott fakanalakat csinálni; azokat árulgatták, s az értök kapott kevés kölesen éldegéltek (1899 Horváth Cyrill² 8580001, 60) | Ha a környezetében nincsen elegendő nedvesség, [a jerikói rózsa] a bőven raktározott olajból éldegél (1981 Herczeg Éva–Vojnits András 1065001, 40).
4. tn éldegél vmivel (rég) ’folyamatos alkalmazása, használata, ill. fogyasztása révén szokásszerűen él vmivel’ ❖ min öſzve-tzött-fzött ravaſz ſzavakkal, és beſzédekkel éldegélt az Iſtentelen Róka: méglen mind-a’-hárommal el-hitethette Etelkának el-kerlhetetlen fel-menetelét (1786 Dugonics András C1470, 298) | midn 72. eſztends koromban a’ kínos Köſzvényben fetrengenék, és ezzel az alább meg-írt Orvosſággal eſztendeig éldegelnék, […] jobúlásomat érzettem (1793 Weszprémi István 7384001, 72) | némi élethosszabbító szerekkel éldegélni s végóránkat csendesen várva be, veszteg üldögélni (1831 Széchenyi István CD1501).
Ö: el~.
Vö. CzF. éldegėl · éldegél; ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.; SzT.; ÚMTsz. éldegel