eldolgoz ts ige 4a
1. ’〈több összetevőből álló dolgot, anyagot〉 össze- v. egyneművé dolgoz(va vmilyenné tesz)’ ❖ a hagymát és a petrezselymet apróra vágjuk és öszekeverjük a hússal, a fűszerekkel. Ezt a tejes-tojásos darához adjuk, jól eldolgozzuk és vizes kézzel gombócokat formálunk belőle (1980 Frank Júlia 2206002, 6) | [A tésztát] teljesen simára eldolgozzuk, kétujjnyi vastagságúra nyújtjuk, és tetszés szerinti pogácsaszaggatóval kiszaggatjuk (1994 Frank Júlia CD19) | Elfogyott a lenolaj. Alig volt az üveg alján pár csöpp, pedig a festőasztalon és a nagy palettán ott van gondosan kimérve a nápolyi sárga meg a kék porfesték; várva a késre, hogy finoman eldolgozza a színeket (1997 Magyar Hírlap CD09).
1a. ’〈vmihez hozzáadott anyagot〉 abba beledolgoz, annak részévé tesz, ill. (vmilyenné) összedolgoz vmivel’ ❖ [salátafőzelék készítésekor a leforrázott levelet] forró zsírba téve, megsózva, kevés fokhagymával simára eldolgozott és finomravágott kaporral együtt puhára pároljuk (1958 Népszabadság máj. 24. C1499, 5) | 6 dl vizet felmelegítünk, beletesszük a vajat, felforraljuk, majd a lisztet apránként, állandó keverés közben beleszórjuk, és jól eldolgozzuk (1986 Frank Júlia et al. CD19) | A kihűlt mézes masszához adjuk a tojást, habverővel jól eldolgozzuk (1998 Lakáskultúra CD39).
2. ’〈vmely felületet, ill. (felületének, formájának alakításával) vmit〉 egyenletessé, simává tesz, ill. vmilyenné formál’ ❖ [Rembrandt festményein] széles nagy ecsetvonások foglalják el fiatalkorának finoman eldolgozott felületeit (1937 Hoffmann Edith CD10) | Már a réz- és a bronzkorban is lakott volt ez a terület. Én is több temetőre bukkantam, de a dózerok egy építkezésen mindet eldolgozták, fegyverestül, ékszerestül (1995 Magyar Hírlap CD09) | Kolumbusz övet, inget és egy kesztyűt ajándékoz főrangú vendégének, aki viszonzásul két vékonyra eldolgozott aranydarabbal kedveskedik (1997 Magyar Hírlap CD09) | A késsel letolta a szaftot a fogról, amelyben szépen eldolgozva ült az aprócska amalgám (1998 Magyar Hírlap CD09).
3. ’〈textíliát a szélén, ill. anyagszéleket, kötélvéget stb.〉 vmilyen módon v. vmivel úgy alakít, zár le, hogy foszlását, bomlását megakadályozza’ ❖ Ha nem béleljük [a kabátkát], huroköltéssel vagy selyemmel eldolgozzuk (1947 Szabad Föld márc. 15. C1537, 8) | [lábtörlő készítésénél] az egyik sarkán dolgozzuk el a szálat, nehogy kibomoljon (1947 Szabad Föld okt. 26. C1537, 2) | [a kötél] végét jól dolgozzuk el, hogy ne rojtosodjon (1996 Lakáskultúra CD39) | A gubás a szövőszéken „szabta ki” az előre látható méretű darabokat, vagyis a szövőszéken eldolgozta, elszőtte a széleket (1997 Magyar néprajz CD47) | A filcet eldolgozni, beszegni sem kell, nem foszlik (2000 Lakáskultúra CD39).
4. (nyj) ’〈testrészét v. magát〉 munkával elgyötri, túlságosan igénybe veszi’ ❖ – Hát itt vagyunk – mondta az asszony, aki alacsony termetű volt, eldolgozott kezű és széles arcú (1933 Dallos Sándor CD10) | Ēdóu̯gozza magát (= munkával elgyötri magát) (1935 Csűry Bálint C6654, 203).
5. (rég) ’〈írásművet〉 átírva átalakít, átdolgoz vmivé’ ❖ [Döbrenteit] kértem hogy ki ne nyomtattassa [szonettjét], hanem dolgozza el Ódának, melyre alkalmatos a’ Darab (1812 Kazinczy Ferenc C4940, 202).
Sz: eldolgozatlan.
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.; ÚMTsz.