elég¹ tn ige 2a6 

1. ’〈éghető dolog〉(tűzben) teljesen elhamvad v. átalakul, ill. 〈élőlény〉 így elpusztul’ ❖ [ha a salétromhoz] tüzes ſzén hozzá ér, akkor valami fejéres kékbe változó langgal, és nagy pattagáſsal fel-lobban, ’s el-ég, még pedig mentöl tiſztább, annál eröſzakoſabban puffog (1780 Rácz Sámuel ford.–Haeckel 7278024, 8) | Van olyan szüle, hogy már három gyermeke égett el távollétében, a munka, kereset miatt kénytelen lévén magokra hagyni gyermekeit a becsukott szobában (1864 Erdélyi János² 8131103, 137) | [az arzén] levegőben v. oxigénben hevítve arzén trioxiddá ég el (1893 PallasLex. CD02) | a Brunok, Savonarolák fénixként égnek el a büntető máglyák tüzében (1905 Juhász Gyula¹ 9284814, 46) | A tűz már csak parázslott, az el nem égett fadarabok füstje elveszett a sötétségben (1956 Fekete István 9142003, 241) | Minthogy a [lezuhant orosz űr]szonda különleges anyagokból készült, nem törvényszerű, hogy minden darabja elégett a légkörben (1996 Magyar Hírlap CD09).

1a. (rég) ’〈építmény, település〉 tűz(vész)ben leégve elpusztul’ ❖ El-veſzett Feleségének keresésére viſzſza menvén Eneás elsőben a’ Házahoz ment, el-beſzélli mi állapotba találta immár el-éget jóſzágát (1774 Dugonics András C1484, 149) | [Hibbe] 1776ban háromszor tetemesen elégett vala (1798 Vályi András C4337, 170) | A’ part mellett álló szénás hajók-is meg-gyuladván, a’ hidat meg-gyújtották: mellynek egy darabja egészlen el-égvén, nagy szerentsére vált, hogy benne nyilást tettek; külömben a’ hid által Pestre tenyészett volna a’ tűz (1810 Magyar Kurír C6759, 451) | Hányan jutnak ismét koldusbotra!! mert hogy az elégett házak tizede sem volt biztositva, azt előre is elképzeljük (1856 Vasárnapi Újság CD56) | a mult héten égett el a putzdorfi majorom, istállók, béresházak (1908–1910 Mikszáth Kálmán C3108, 80).

1b. ’〈tüzelésre v. világításra való anyag, ill. eszköz〉 égve elfogy’ ❖ tizenkettedfél órakor ebredt [!] fel: már a’ gyertyája is egéſzſzen el égett (1787 Barczafalvi Szabó Dávid ford.–Miller C0791, 111) | tudni kivánjuk mennyi ég el a világitó anyagból egy óra alatt (1855 Vasárnapi Újság CD56) | [Anyám] a kályha melletti farakást vizsgálta, mintha megtudna [!] számlálni, hány darab fa égett el (1926 Vadász Tibor CD10) | Ismeretlen tettesek felgyújtottak egy Groznij környéki olajkutat, a becslések szerint a hatalmas fáklyában naponta két és fél ezer tonnányi kőolaj ég el (1996 Magyar Hírlap CD09).

1c. (rég) ’〈annak kif-ére, hogy vmi éghető, gyúlékony〉’ ❖ [az azbeszt] egyik nemébl el-nem ég k ruhákot, papirosſat, és méts-belet-is tsinálnak (1789 Mátyus István C3070, V) | El-nem éghet olajt kéſzíteni (1796 Veres Mihály ford. C4409, 201) | még valamely oldhatatlan és el nem égő só van hozzá elegyítve (1893 PallasLex. CD02).

1d. (irod) ’〈értékes emberi adottság, tulajdonság stb.〉 elmúlik, megszűnik, kihuny’ ❖ Miranda életereje akkorra már elégett (1912 Elek Artúr CD10) | a húszéves [politikai jellegű] küzdelemben legalább négy-öt könyv megírásához elegendő erő égett el bennem (1991 Csoóri Sándor 9090056, 248) | Elégtek bennem a szép gyermeki örömök, vesztesnek érzem magam (1999 e. Kocsis Rózsi CD48).

1e. (irod, túlzó is) ’〈heves érzelemtől, ill. vmely lázas v. pusztító tevékenységtől, helyzettől〉 fölemésztve elpusztul vki’ ❖ Ne olvasson az úr többet, mert egészlen eléghetem tüzem [ti. haragom] miatt (1789 Dugonics András C1483, 69) | Rám midőn epedve nézdel, Majd elégek én is (1840–1849 Kriza János C2826, 141) | elégek szégyenletemben (1866 Vas Gereben C4382, 428) | Ki értette meg azt a feloldhatatlan kínt és szorongatottságot, amiben ez az író elégett? (1937 Illés Endre CD10) | ha munkájában ég is el, mi haszna? (1956 Jobbágy Károly 9279014, 27).

2. (rég) ’〈személy, csoport〉 tűzkárt szenved’ ❖ Az el-égett s meg-fosztott atyámnak kérésemre nyújtott [...] 50 tallért (1792 Rát Pál ford.–Lessing C3647, 14) | Virág Benedek úgy elégett Budán Septbr., hogy semmije nem maradt egyebe, mint az a’ mi rajta volt az égéskor (1810 Kazinczy Ferenc C2561, 164) | vissza tudnál-e emlékezni arra a nagy égésre, melyben ti is elégtetek? (1846 Jókai Mór C2246, 193) | midőn elégtem, két helyről 600 tallér ajándékot kaptam, hogy elélhessek (1855 Mészáros Lázár C3097, 86).

3. ’〈étel〉 túl magas hőfokon, ill. túl sokáig főzve v. sütve megég, leég’ ❖ felettébb el-égett [a kenyér] (1787 Mátyus István C3068, 66) | Forró zsirba tegyük [...] bele a hust; ha félig megpirult, tegyük reá a hagymát – ügyelve, hogy el ne égjen (1892 Zilahy Ágnes C6079, 117) | izgatottan keverte a lekvárt, hogy el ne égjen (1907 Gárdonyi Géza C5323, 97) | elégett a rántás (1915 Gárdonyi Géza C1823, 145) | Ha a nagy szalonnakockákkal együtt sütjük [az apróbb szalonnadarabokat], akkor ezek előbb kiolvadnak, és az elégett zsír tönkreteheti az egészet (1994 Frank Júlia CD19).

3a. (rég) ’〈növény(zet)〉 kiég, kiszárad’ ❖ virág és fű elégtek (1859 Vasárnapi Újság CD56) | vasmegyei nagy urak, sopánkodnak, hogy mindenük elégett, elfonnyadt a nyár hevétől és a szárazságtól (1899 Mikszáth Kálmán CD04).

4. ’huzamosan v. hosszú időtartamot kitöltve ég vmi’ ❖ Fözni-is ſzokás ennél a’ tüznél [ti. a bakui olajforrás lángjánál], melly örökös tüznek-is hivattatik: holott el-ég örökké, a’ mint mondám, mig el-nem oltatik emberi múnka által (1783 Molnár János C0290, 142) | [a kőszénnel fűtött vaskályha] azért nyeri meg annyira kedvezésemet, mert 4, 5 óráig is elég lángacsolva, s ekképp álmatlan éjeimben társoságul szolgál, s ha egy kis szunnyadás után fel-felébredek is, mindig ég (1834–1837 Széchenyi István CD1501) | Gyújtsunk mécset, mely a világvégig elég (1868 e. Vas Gereben CD54) | ő is eljárt testvéreivel e tüzeket éleszteni, amik hónapokig elégtek ott a turfás föld alatt (1886 Jókai Mór CD18).

Vö. CzF. elég³, elégėtt; ÉrtSz. elég¹; ÉKsz. elég¹; SzT. elég ^[1] , elégett; ÚMTsz. elég¹