éleg fn 5B (rég, Kém)

’vmely elemnek oxigénnel alkotott vegyülete; oxid’ ❖ A’ viz mind aljjal, mind savval szokott vegyülni; innét hol könsavnak […] hol élegnek (oxydum hydrogenii: Hydrogenoxyd.) neveztetik (1842 Athenaeum C0024, 823) | A cseleny [= mangán] öt különféle arányban vegyül az élenynyel, azzal 3 éleget és 2 savat alkotván (1844 Nendtvich Károly 8330010, 266) | a savanyok […] vonzódnak […] az úgy nevezett élegekhez (1869 Greguss Gyula C1918, 303) | Éleg az oxidok hibásan képzett, ma már nem használatos magyar neve (1912 RévaiNagyLex. C5702, 291).

ÖU: mész~, réz~, szén~, vas~.

ÖE: ~héj, ~kéreg.

Sz: élegít, élegül.

Vö. CzF.

éleg főnév 5B (rég, Kém)
vmely elemnek oxigénnel alkotott vegyülete; oxid
A’ viz mind aljjal, mind savval szokott vegyülni; innét hol könsavnak […] hol élegnek (oxydum hydrogenii: Hydrogenoxyd.) neveztetik
(1842 Athenaeum)
A cseleny [= mangán] öt különféle arányban vegyül az élenynyel, azzal 3 éleget és 2 savat alkotván
(1844 Nendtvich Károly)
a savanyok […] vonzódnak […] az úgy nevezett élegekhez
(1869 Greguss Gyula)
Éleg az oxidok hibásan képzett, ma már nem használatos magyar neve
(1912 RévaiNagyLex.)
ÖU: mészéleg, rézéleg, szénéleg, vaséleg
ÖE: éleghéj, élegkéreg
Sz: élegít, élegül
Vö. CzF.

Beállítások