államalkotó mn 1A3

1. (ritk) ’az államot megszervező, létrehozó, ill. erre képes 〈nép, nemzet〉’ ❖ Pannónia első államalkotó telepesei a kelták (1897 PallasLex. CD02) | az államfejlődés haladási […] törvényei szerint a törzsből lett a nép, a népekből az államalkotó nemzet és a nemzetből az állam (1918 Budapesti Hírlap jan. 13. C4706, 2).

1a. (vál) ’állam szervezésére lehetőséget adó 〈erő, képesség stb.〉’ ❖ a magyar faj számának csekélysége mellett is oly nagy területen tudja fenntartani államalkotó erejét (1879 Asbóth János C0674, 30) | [a magyarság] bebizonyitotta államalkotó képességét (1920 Domanovszky Sándor 9111001, 8) | [Szent István] államalkotó géniuszáról még félévezreddel később is csak álmodhattak az olasz condottierik [= zsoldosvezérek] (1956 Bencze László 2005029, 149).

1b. (ritk, hiv) ’az államiság alkotóelemeként létező, azt felépítő, annak létrejöttében szerepet játszó’ ❖ A nyelvünket nem értette senki az államalkotó elemekből: elkezdve a helytartó, folytatva a megyefőnökön, a rendőrfőnökön, a biztoson, a végrehajtón keresztül (1895 Jókai Mór C2260, 257) | az eddig nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetek egy kivétellel nem az állampolgárt, hanem a nemzetet tartják államalkotó elemnek (1991 Tóth Pál Péter 2037009, 1481).

2. (hiv) ’〈kül. nemzetállamban:〉 az állam szempontjából (az alkotmányban deklaráltan) legjelentősebb, leginkább meghatározó 〈nép, nemzet〉; államfenntartó’ ❖ államalkotó faj (1886 Jókai Mór C2308, 156) | a lakosság egynegyede-egyharmada nem tartozott az ún. államalkotó nemzethez (1991 Diószegi István 2037017, 1510).

Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

államalkotó melléknév 1A3
1. (ritk)
az államot megszervező, létrehozó, ill. erre képes 〈nép, nemzet〉
Pannónia első államalkotó telepesei a kelták
(1897 PallasLex.)
az államfejlődés haladási […] törvényei szerint a törzsből lett a nép, a népekből az államalkotó nemzet és a nemzetből az állam
(1918 Budapesti Hírlap jan. 13.)
1a. (vál)
állam szervezésére lehetőséget adó 〈erő, képesség stb.〉
a magyar faj számának csekélysége mellett is oly nagy területen tudja fenntartani államalkotó erejét
(1879 Asbóth János)
[a magyarság] bebizonyitotta államalkotó képességét
(1920 Domanovszky Sándor)
[Szent István] államalkotó géniuszáról még félévezreddel később is csak álmodhattak az olasz condottierik [= zsoldosvezérek]
(1956 Bencze László)
1b. (ritk, hiv)
az államiság alkotóelemeként létező, azt felépítő, annak létrejöttében szerepet játszó
A nyelvünket nem értette senki az államalkotó elemekből: elkezdve a helytartó, folytatva a megyefőnökön, a rendőrfőnökön, a biztoson, a végrehajtón keresztül
(1895 Jókai Mór)
az eddig nyilvánosságra hozott alkotmánytervezetek egy kivétellel nem az állampolgárt, hanem a nemzetet tartják államalkotó elemnek
(1991 Tóth Pál Péter)
2. (hiv)
〈kül. nemzetállamban:〉 az állam szempontjából (az alkotmányban deklaráltan) legjelentősebb, leginkább meghatározó 〈nép, nemzet〉; államfenntartó
államalkotó faj
(1886 Jókai Mór)
a lakosság egynegyede-egyharmada nem tartozott az ún.úgynevezett államalkotó nemzethez
(1991 Diószegi István)
Vö. ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások