elegybelegy mn, fn és hsz 

I. mn 2B (kissé rég v. nyj)

’több különböző(, értéktelen v. jelentéktelen) elemből összeálló, ill. vmivel keveredett, vegyes, szedett-vedett, rendezetlen 〈csoport, halmaz stb.〉’ ❖ elegy-belegy [=] dirib-darab, ſok-féle öſzve-kevertt (1784 Kisded szótár C0815, 22) | állhatatlan, hóval elegybelegy, ködös, hópejhes [!] idő (1856 Vasárnapi Újság CD56) | [A vonuló csapat] elegybelegy társaság volt (1879 Jókai Mór CD18) | Ujházi visszaemlékezései zavarosak és elegybelegyek voltak, mint a láva (1930 Nagy Endre CD10) | A termelőszövetkezetek nem is tudtak róla, hogy ott, az ő területükön tájvédelmi terület van. Ezt később kapták meg egy kimutatásban, s ez nagyon elegy-belegy (1992 Országgyűlési Napló CD62).

a. ’ilyen csoportot, halmazt stb. alkotó, más hasonló dolgokkal keveredő, különféle(, apró-cseprő) 〈dolog〉’ ❖ minden elegy-belegy Hireket nagy ſzorgalmatoſsággal öſzve-gyüjtenek (1781 Gombási István ford. C1883, 105) | A’ Farahó [= Fáraó] kevély népére küldhetett vólna az Iſten medvéket – – de tſak elegy belegy bogarakat és békákat botſátott arra (1793 Segesvári István ford.–Derham C3720, 89) | furcsa, felemás, elegy-belegy ruhákban (1899 Benedek Elek C0917, 229) | [Hermányi Dienes József Kemény János önéletírásából] kiszedegette az anekdotikus elemeket, az „elegy-belegy” epizódokat (1964 Varga Imre CD53).

II. fn 3B (rég)

’több különböző(, értéktelen v. jelentéktelen) elemből összeálló keverék, ill. egyveleg’ ❖ mixtura […]: elegyítés, elegybelegy, zavarék (1825 Lexicon valachico C2915, 387) | az önzés mind ama szenvedélyek elegy-belegye, […] mely az erkölcsiség tiszta levegőjét mérgesiti (1859 Beniczky Lajos C0944, 12) | micsoda lélektelen, fárasztó s alantas anyagvásár a legfigurásabb esetek, a legcifrább bökések és szaftos mondások elegybelegye (1917 Móricz Zsigmond CD10).

III. hsz 0 (rég, irod)

’összevissza módon, rendezetlenül, keverten’ ❖ [ugyanazon] helységben elegy-belegy laktak ezen ősnemzetségek (1858 Dózsa Dániel C1441, 13) | kétszer hatra megy A könyvek száma; mindenikbe lészen Harcz, szerelem, orkán elegy-belegy (1885 Ábrányi Emil ford.–Byron C0509, 69) | Csácsog a buta nép ilyenkor mindent elegybelegy, az mind csupa szófia beszéd (1892 Jókai Mór CD18).

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. elegy-belegy; ÚMTsz.; ÉKsz.² elegy-belegy.

elegybelegy melléknév, főnév és határozószó
I. melléknév 2B (kissé rég v. nyj)
több különböző(, értéktelen v. jelentéktelen) elemből összeálló, ill. vmivel keveredett, vegyes, szedett-vedett, rendezetlen 〈csoport, halmaz stb.〉
elegy-belegy [=] dirib-darab, ſok-féle öſzve-kevertt
(1784 Kisded szótár)
állhatatlan, hóval elegybelegy, ködös, hópejhes [!] idő
(1856 Vasárnapi Újság)
[A vonuló csapat] elegybelegy társaság volt
(1879 Jókai Mór)
Ujházi visszaemlékezései zavarosak és elegybelegyek voltak, mint a láva
(1930 Nagy Endre)
A termelőszövetkezetek nem is tudtak róla, hogy ott, az ő területükön tájvédelmi terület van. Ezt később kapták meg egy kimutatásban, s ez nagyon elegy-belegy
(1992 Országgyűlési Napló)
a.
ilyen csoportot, halmazt stb. alkotó, más hasonló dolgokkal keveredő, különféle(, apró-cseprő) 〈dolog〉
minden elegy-belegy Hireket nagy ſzorgalmatoſsággal öſzve-gyüjtenek
(1781 Gombási István ford.)
A’ Farahó [= Fáraó] kevély népére küldhetett vólna az Iſten medvéket – – de tſak elegy belegy bogarakat és békákat botſátott arra
(1793 Segesvári István ford.Derham)
furcsa, felemás, elegy-belegy ruhákban
(1899 Benedek Elek)
[Hermányi Dienes József Kemény János önéletírásából] kiszedegette az anekdotikus elemeket, az „elegy-belegy” epizódokat
(1964 Varga Imre)
II. főnév 3B (rég)
több különböző(, értéktelen v. jelentéktelen) elemből összeálló keverék, ill. egyveleg
mixtura […]: elegyítés, elegybelegy, zavarék
(1825 Lexicon valachico)
az önzés mind ama szenvedélyek elegy-belegye, […] mely az erkölcsiség tiszta levegőjét mérgesiti
(1859 Beniczky Lajos)
micsoda lélektelen, fárasztó s alantas anyagvásár a legfigurásabb esetek, a legcifrább bökések és szaftos mondások elegybelegye
(1917 Móricz Zsigmond)
III. határozószó 0 (rég, irod)
összevissza módon, rendezetlenül, keverten
[ugyanazon] helységben elegy-belegy laktak ezen ősnemzetségek
(1858 Dózsa Dániel)
kétszer hatra megy A könyvek száma; mindenikbe lészen Harcz, szerelem, orkán elegy-belegy
(1885 Ábrányi Emil ford.Byron)
Csácsog a buta nép ilyenkor mindent elegybelegy, az mind csupa szófia beszéd
(1892 Jókai Mór)
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. elegy-belegy; ÚMTsz.; ÉKsz.² elegy-belegy

Beállítások