élénkül tn ige 1c1

1. ’〈ember, állat〉 elevenné, testileg-lelkileg frissé (és mozgékonnyá) válik, ill. 〈gesztus, testrész stb.〉 egyre inkább tükrözi vkinek, vminek az ilyen voltát, állapotát’ ❖ a’ lélek vidul, ’s az izmok élénkülnek (1841 Pesti Hírlap CD61) | a pillantás élénkülni kezd, az arc izmai izgatottságba jőnek (1869 Toldy István 8482003, 31) | [Az ún. luzoni csillagosgalamb] a költés időszakán kívül csendesen viselkedik s csak akkor élénkül, ha más galamb vagy nem szívesen látott madár kerül közelébe (1933 Az állatok világa ford. CD46) | a nagy boldogság után elfog minket a fáradtság; hogy élénküljünk, Zsiga viccet mesél (1933 Gelléri Andor Endre 9179001, 21).

2. ’〈(testi v. szellemi-lelki) tevékenység, folyamat, jelenség, mozgás〉 erőteljesebbé, határozottabbá, intenzívebbé, ill. gyorsabbá válik’ ❖ a mint az országgyűlés közelg, úgy élénkül a törvényhatósági véleménynyilatkozás (1843 Kossuth Lajos CD32) | élénkül a zene Vidámul a tánc is vele (1867 e. Arany János CD01) | [tea hatására] nő az egész testben a vérfeszülés, élénkül a szivműködés (1897 PallasLex. CD02) | a mindinkább élénkülő verseny (1911 Ambrus Zoltán CD10) | egyre élénkülő érdeklődéssel olvastam a regényt (1922 Halász Gyula CD10) | Élénkülő északi-északnyugati szél (1953 Szabad Nép aug. 4. C0400, 4) | Utakat építettek a szélrózsa minden irányába, amelyek bekapcsolták a szomszédos falvakat a város élénkülő vérkeringésébe (1981 Grendel Lajos 1060001, 35) | az élénkülő egyesületi élet (1997 Rózsa Mária CD40).

2a. ’〈hely〉 élettelivé, mozgalmassá válik, megelevenedik’ ❖ Emlékezzél az éjszaki nagy tavak vidékére mennyire élénkültek s lakókkal falvakkal – városokkal elteltek azok azon nehány év alatt, hogy ott közlekedés teremtetett (1847 Hetilap CD61) | [Maszlaczky úr] nekiült hajnalnak idején a levélírásnak […]. Mire a kastély élénkülni kezdett, elkészült a levél (1854 Jókai Mór CD18) | az élénkülő fővárosban (1896 Négyesy László CD44) | Az utca lent élénkülni kezdett: a környező földalatti állomások már buggyantgatták a külvárosból hazaáramló munkásokat (1943 Illyés Gyula 2032008, 723).

3. ’〈szín(ében vmi)〉 élénkebbé, feltűnőbbé válik, ill. színesebbé, változatosabbá válik vmi’ ❖ a holdvilágnál Egy kéz jár: mintha festene… Nyomában száz új alak támad, S élénkül a festmény szine (1859 Thaly Kálmán 8477019, 199) | miért tért el olyan hamar a magyar ornamentika az akantusztól és miért változtatta a vázából eredő akantusz-motívumot mindinkább élénkülő és színesedő virágmotívumokkal (1932 Rapaics Rajmund CD35) | [kígyók esetében a szín és a rajzolat] olykor függ az állat életkorától s igen ritkán nemenként is különböző, míg a lelkiállapot soha sincs rá behatással, tehát az állat izgatott állapotában nem élénkül, s nyugalmi helyzetében nem halványul el (1933 Az állatok világa ford. CD46) | A Berlintől Hannoveren át egészen Dortmundig végtelenül unalmas síkság csak a német-holland határ felé közeledve kezd élénkülni (1998 Magyar Hírlap CD09).

Ö: fel~, meg~.

Vö. ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.

élénkül tárgyatlan ige 1c1
1.
〈ember, állat〉 elevenné, testileg-lelkileg frissé (és mozgékonnyá) válik, ill. 〈gesztus, testrész stb.〉 egyre inkább tükrözi vkinek, vminek az ilyen voltát, állapotát
a’ lélek vidul, ’s az izmok élénkülnek
(1841 Pesti Hírlap)
a pillantás élénkülni kezd, az arc izmai izgatottságba jőnek
(1869 Toldy István)
[Az ún. luzoni csillagosgalamb] a költés időszakán kívül csendesen viselkedik s csak akkor élénkül, ha más galamb vagy nem szívesen látott madár kerül közelébe
(1933 Az állatok világa ford.)
a nagy boldogság után elfog minket a fáradtság; hogy élénküljünk, Zsiga viccet mesél
(1933 Gelléri Andor Endre)
2.
(testi v. szellemi-lelki) tevékenység, folyamat, jelenség, mozgás〉 erőteljesebbé, határozottabbá, intenzívebbé, ill. gyorsabbá válik
a mint az országgyűlés közelg, úgy élénkül a törvényhatósági véleménynyilatkozás
(1843 Kossuth Lajos)
élénkül a zene Vidámul a tánc is vele
(1867 e. Arany János)
[tea hatására] nő az egész testben a vérfeszülés, élénkül a szivműködés
(1897 PallasLex.)
a mindinkább élénkülő verseny
(1911 Ambrus Zoltán)
egyre élénkülő érdeklődéssel olvastam a regényt
(1922 Halász Gyula)
Élénkülő északi-északnyugati szél
(1953 Szabad Nép aug. 4.)
Utakat építettek a szélrózsa minden irányába, amelyek bekapcsolták a szomszédos falvakat a város élénkülő vérkeringésébe
(1981 Grendel Lajos)
az élénkülő egyesületi élet
(1997 Rózsa Mária)
2a.
〈hely〉 élettelivé, mozgalmassá válik, megelevenedik
Emlékezzél az éjszaki nagy tavak vidékére mennyire élénkültek s lakókkal falvakkal – városokkal elteltek azok azon nehány év alatt, hogy ott közlekedés teremtetett
(1847 Hetilap)
[Maszlaczky úr] nekiült hajnalnak idején a levélírásnak […]. Mire a kastély élénkülni kezdett, elkészült a levél
(1854 Jókai Mór)
az élénkülő fővárosban
(1896 Négyesy László)
Az utca lent élénkülni kezdett: a környező földalatti állomások már buggyantgatták a külvárosból hazaáramló munkásokat
(1943 Illyés Gyula)
3.
〈szín(ében vmi) élénkebbé, feltűnőbbé válik, ill. színesebbé, változatosabbá válik vmi
a holdvilágnál Egy kéz jár: mintha festene… Nyomában száz új alak támad, S élénkül a festmény szine
(1859 Thaly Kálmán)
miért tért el olyan hamar a magyar ornamentika az akantusztól és miért változtatta a vázából eredő akantusz-motívumot mindinkább élénkülő és színesedő virágmotívumokkal
(1932 Rapaics Rajmund)
[kígyók esetében a szín és a rajzolat] olykor függ az állat életkorától s igen ritkán nemenként is különböző, míg a lelkiállapot soha sincs rá behatással, tehát az állat izgatott állapotában nem élénkül, s nyugalmi helyzetében nem halványul el
(1933 Az állatok világa ford.)
A Berlintől Hannoveren át egészen Dortmundig végtelenül unalmas síkság csak a német-holland határ felé közeledve kezd élénkülni
(1998 Magyar Hírlap)
Vö. ÉrtSz.; TESz. él¹; ÉKsz.

Beállítások