elérik tn ige 11b2
1. (kissé rég) ’〈növényi termés〉(a kelleténél jobban) megérik(, túlérik)’ ❖ a gabona el-lévén érve, a sebes es a fejét le-verte és már mind ki-klt: úgy hogy ſok helyſégek tehetik, hogy ne vesſenek (1780 Magyar Hírmondó C0268, 586) | a’ Dohány mag ſe igen nagyon el-ne érjen, de ellenben éretlenl ſe maradjon (1790 Dohánytermesztésről 7406003, 43) | a’ dinnye elérvén ſavanyús forrásba ne jöhessen (1811 Hazai és Külföldi Tudósítások C0197, 146) | elért almákkal, ’s más különféle gyűmöltsökkel hajgáltak (1840 Fáncsy Lajos ford.–Bayard–Théaulon 8135001, 96) | alig lehunyt szemed oly könnyen fölpattan, mint elérett dió, hogyha földre pottyan (1930 Fekete Lajos² CD10).
1a. ’〈vmely gyümölcsfajta〉 érését befejezi, leérik’ ❖ A málna elérett, augusztus volt és Hanika most már hétszámra nálam ült és varrt (1911 Kaffka Margit 9290054, 114) | Elérett a szőlő, az alma, a körte? Sebaj, szeptember gyümölcseit felváltja az illatozó sütőtök (2002 Népszabadság szept. 28. C7850, 37).
1b. (rég, ritk) ’〈szürke hályog〉 a műthetőség szempontjából optimálisan kifejlett állapotán túljut’ ❖ elérett aggkori hályog (1885 Orvosi Hetilap C8135, 52) | ha sokáig halogatják, mégis nehezebbé válik az elérett hályog [operálása] (1894 PallasLex. CD02).
2. (rég) ’〈vmely készítmény, kül. étel, ital〉 a fogyasztás szempontjából legjobb állapotát eléri, ill. azon túljutva, túlérve v. túl sok állás miatt fogyasztásra alkalmatlanná válik, megromlik’ ❖ a’ sajtot, még a’ leg egésségesebb téjbl készltet sem jó enni, minekutánna az igen el érik (1790 Kömlei János ford.–Becker² C5062, 127) | [a leszemezett szőlőből készített] bor hamarább megérik, s első évben is már kellemes italt ád, de közhiedelem szerint az ily bor jóságának tetőpontját is korábban elérvén, tökélyéből hamarabb alább száll, mig végre egészen elérik s elgyengül (1854 Magyarország és Erdély Képekben C2965, 71).
2a. (ritk) ’〈vmely termék, anyag〉 állásában tönkremegy’ ❖ elérett-elrohadt a földalatti vezetékek szigetelése (1992 Szabad Föld márc. 10. C8378, 16) | „elérett” termék [ti. gumi óvszer] (1996 Magyar Hírlap CD09).
3. (kissé rég) ’〈ember (lelke, szelleme)〉 legérettebb, legfejlettebb állapotán túljut’ ❖ korán elért s már hamvatag reményű ifjak (1830 Bajza József C0716, 70) | hányan állitották már rimekben és prózában, hogy a lélek is a testtel együtt aggul, elérik! (1847 Kemény Zsigmond C2598, 46) | ezeket [ti. Arisztotelész Poétikájának magyar fordításait] mostani érett (tán el is érett!) eszemmel nem tanulmányoztam (1876 Fábián Gábor C0214, 225) | Elérett mesteremberasszony, példátlanul rendetlen toiletteben (1917 Bródy Sándor C1190, 11).
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.; SzT. ~, elérett; ÚMTsz.