élésház fn 2A (rég)

1. (átv is) ’nagyobb élelmiszerraktár, es. gabonaraktár, magtár’ ❖ A’ szegény Mezei-Gazda embernek nintsen abban módja, hogy Hombárt vagy Élés-Házat, avagy Gabonást tsináltasson (1773 Szilágyi Sámuel² ford.–Wiegand C4022, 78) | ez a’ mi Fldünk-is [...] minden teremtvényeknek gazdag élés-háza (1793 Nagy Sámuel¹ C3289, XII) | [A mókus a mogyoróból, makkból] magának valami advas fába élésházat tsinál (1799 Fábián József ford.–Raff 7101011, 412) | két, önálló száraz termekből [áll az iskola], alkalmatos élésházzal, pinczével, istállóval és fészerrel egy huzamban (1859 Vasárnapi Újság CD56) | [a 17–18. század fordulóján élt Szirmay András] malmokat, vendégfogadót, gazdasági épületeket – istállókat, ólakat, csűröket, élésházat, majorházat, szülőszínt –, új üzemegységet, sernevelőt (sörfőzdét) építtetett (1994 R. Várkonyi Ágnes CD17).

2. ’élelmiszer-tárolásra szolgáló kisebb helyiség; éléskamra’ ❖ [a méhek a mézet] a’ virágokban és füveken lévö több nedveſségek közzül ki-válágatván, haza hordják és élés házadba bé-takaritják (1774 Vesmás Márton C4461, 10) | A szem-fül majoros első szunnyadásába Zörgést és csörömpölést hall a kamarába […]. Eggy vén matskát fel vesz a’ patkáról, és saját Éles-házába veti, rá zárván ajtaját (1793 k. Csokonai Vitéz Mihály CD01) | Két kisebb helyiségből áll ez [ti. a paraszti lakóháznak a szobával szemközti része], az egyik az élésház, a másik pedig a családfőnek és nejének kályhával ellátott és kimeszelt szobácskája (1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford. CD21) | [1662-ben a gazdag úr udvarházához tartozó] mellékhelyiségek: alsó élésház, belső ecetesház, cipós-, sütőház, pince (1929 Szekfű Gyula CD42).

J: éléstár.

Vö. CzF.; SzT.

élésház főnév 2A (rég)
1. (átv is)
nagyobb élelmiszerraktár, es. gabonaraktár, magtár
A’ szegény Mezei-Gazda embernek nintsen abban módja, hogy Hombárt vagy Élés-Házat, avagy Gabonást tsináltasson
(1773 Szilágyi Sámuel² ford.Wiegand)
ez a’ mi Fldünk-is [...] minden teremtvényeknek gazdag élés-háza
(1793 Nagy Sámuel¹)
[A mókus a mogyoróból, makkból] magának valami advas fába élésházat tsinál
(1799 Fábián József ford.Raff)
két, önálló száraz termekből [áll az iskola], alkalmatos élésházzal, pinczével, istállóval és fészerrel egy huzamban
(1859 Vasárnapi Újság)
[a 17–18. század fordulóján élt Szirmay András] malmokat, vendégfogadót, gazdasági épületeket – istállókat, ólakat, csűröket, élésházat, majorházat, szülőszínt –, új üzemegységet, sernevelőt (sörfőzdét) építtetett
(1994 R. Várkonyi Ágnes)
2.
élelmiszer-tárolásra szolgáló kisebb helyiség; éléskamra
[a méhek a mézet] a’ virágokban és füveken lévö több nedveſségek közzül ki-válágatván, haza hordják és élés házadba bé-takaritják
(1774 Vesmás Márton)
A szem-fül majoros első szunnyadásába Zörgést és csörömpölést hall a kamarába […]. Eggy vén matskát fel vesz a’ patkáról, és saját Éles-házába veti, rá zárván ajtaját
(1793 k. Csokonai Vitéz Mihály)
Két kisebb helyiségből áll ez [ti. a paraszti lakóháznak a szobával szemközti része], az egyik az élésház, a másik pedig a családfőnek és nejének kályhával ellátott és kimeszelt szobácskája
(1891 Az Osztrák–Magyar Monarchia ford.)
[1662-ben a gazdag úr udvarházához tartozó] mellékhelyiségek: alsó élésház, belső ecetesház, cipós-, sütőház, pince
(1929 Szekfű Gyula)
Vö. CzF.; SzT.

Beállítások