életbiztosítás fn 4B

1. (átv is) ’biztosítóval kötött szerződés v. olyan szerződéses jogi viszony, amelyben a biztosítótársaság kötelezettséget vállal arra, hogy megszabott (évi) díj fejében vmely anyagi hátrányokkal járó életesemény bekövetkezésekor v. bizonyos életkor elérésekor a szerződő személy, elhalálozása esetén pedig az örököse egy adott összeget kap’ ❖ Még nélkülözhetlenebb az életbiztositás olly egyénekre nézve, kiknek a sors kedvezőbb állást juttatott, kik tudományos készültséggel ruházvák ugyan, de az élet anyagi boldogitására szükséges pénz, s vagyon hiányában sinlődnek (1847 Hetilap CD61) | megjegyezzük, hogy az életbiztositás két nagy részre oszlik: 1. A halálesetrei biztositás. 2. a túlélési társulatok, vagyis: biztositás az életesetre (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [Ábris] abból a pár ezer koronából, amit az üzlet eladása révén kap, meg a lejáró szerény életbiztosításból talán holta napjáig szép csöndesen eléldegélhet Trézsi asszonnyal (1916 Molnár Jenő CD10) | A nagytőke nem akar politikai életbiztosítást kötni, sokallja a taksát (1995 Magyar Hírlap CD09) | biztosítónál kötött életbiztosításhoz a bank adja a hitelt, és nála kell számlát is nyitni (2002 Magyar Hírlap CD09).

1a. (ritk) ’az az összeg, amelyet a biztosított halála esetén a szerződés értelmében a biztosító kifizet, ill. amelyet a biztosított járulékfizetés alapján juttatásként kap’ ❖ Néhány ezer korona életbiztosításuk volt ugyanis a vakember bizonyos életkorára, mi nem sok év múlva esedékes lett volna, s ez lett volna a lány hozománya (1914 Tersánszky Józsi Jenő CD10).

1b. ’az a rögzített v. járulékként meghatározott összeg, amelyet a biztosított rendszeresen v. egyszerre (be)fizet biztosítási díjként a biztosítónak’ ❖ [egy ember] az első magyar átalános biztositótársaság életbiztositási ágának nyomtatványait valahogy kezére keritvén, mint e társulat ügynöke, több életbiztositást vett fel (1860 Vasárnapi Újság CD56) | [a biztosítótársaság] csaknem 25 milliárd forintos díjbevételt ért el, ezen belül életbiztosításból megkétszerezték a tavaly első félévi teljesítményt (1996 Magyar Hírlap CD09) | A konstrukció előnye, hogy aki két éve fizeti az életbiztosítást, annak elég a minimálbér igazolása (2002 Magyar Hírlap CD09).

2. ’〈annak kif-ére, hogy vmely tevékenység, helyzet, körülmény az életben maradáshoz elengedhetetlen, ill. ahhoz jelentős mértékben hozzájárul〉’ ❖ A szultánok fizettek készséggel: nagy pénzt fizettek. Ez volt az ő életbiztosításuk. Aki nem fizetett, az a sírja fölött járt egy szál kötélen (1884 Jókai Mór CD18) | Akkor még nem tudtam, hogy a munka egyetlen nagy életbiztosítás. Az író addig él, amíg ír (1934 Márai Sándor CD10) | Látva a katonai vezetés egyre veszélyesebb fejetlenségét, életbiztosításnak tűnt egy jól szervezett – úgy gondoltam, az angol – hadifogság (1999 Természet Világa CD50) | Havi több száz dirhamot fizetek a védelemért, de most láttátok, milyen remekül működik – magyarázta a képtelen helyzetet a borbély. – Szóval én nem jótékony célra költök, hanem életbiztosításra (2008 Benedek István Gábor 3151005, 903).

2a. (tagadó szerkezetben) ’〈annak kif-ére, hogy valamely tevékenység, helyzet, körülmény veszélyes, kockázatos, nem biztonságos〉’ ❖ Politikusnak lenni: nem egy életbiztosítás (1975 Hernádi Miklós 1066005, 12) | egyáltalán nem volt életbiztosítás Robespierre aznapi erkölcsi érzületének rendíthetetlen magabiztosságával szemben állni (1991 Ludassy Mária CD17) | A fegyverrejtegetés ezen a tájon sohasem volt életbiztosítás, vagy karóba húztak érte, vagy akasztottak (1996 Magyar Hírlap CD09) | a jelenlegi kormány pozíciója ahogy mondani szokták, nem életbiztosítás (2000 Magyar Hírlap CD09).

3. (rég) ’ember v. állat életfeltételeinek megteremtése, ill. az életveszély megelőzése v. elhárítása’ ❖ annál élénkebb részvéttel hallandjuk tehát, mi azok [ti. az uszodák] czélszerűbb elrendezése ’s kivált az uszni tanulók életbiztositása körül történik (1843 Pesti Hírlap CD61) | Sáros Nagy-Patak városa folyovíz mellett és magas parton fekszik […]. De Sárospatak nem érzi a fekvés becsét, az életbiztosítás szükségét, a halandóság kevesbítésének örömét (1864 Erdélyi János² 8131103, 128) | Megérdemlik tehát [ti. a széncinegék], hogy minden erőnkből óvjuk s megtegyük azt, a mit szaporodásuk, életbiztosításuk érdekében csak tehetünk (1899 Chernel István CD34).

Sz: életbiztosítási.

Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

életbiztosítás főnév 4B
1. (átv is)
biztosítóval kötött szerződés v. olyan szerződéses jogi viszony, amelyben a biztosítótársaság kötelezettséget vállal arra, hogy megszabott (évi) díj fejében vmely anyagi hátrányokkal járó életesemény bekövetkezésekor v. bizonyos életkor elérésekor a szerződő személy, elhalálozása esetén pedig az örököse egy adott összeget kap
Még nélkülözhetlenebb az életbiztositás olly egyénekre nézve, kiknek a sors kedvezőbb állást juttatott, kik tudományos készültséggel ruházvák ugyan, de az élet anyagi boldogitására szükséges pénz, s vagyon hiányában sinlődnek
(1847 Hetilap)
megjegyezzük, hogy az életbiztositás két nagy részre oszlik: 1. A halálesetrei biztositás. 2. a túlélési társulatok, vagyis: biztositás az életesetre
(1860 Vasárnapi Újság)
[Ábris] abból a pár ezer koronából, amit az üzlet eladása révén kap, meg a lejáró szerény életbiztosításból talán holta napjáig szép csöndesen eléldegélhet Trézsi asszonnyal
(1916 Molnár Jenő)
A nagytőke nem akar politikai életbiztosítást kötni, sokallja a taksát
(1995 Magyar Hírlap)
biztosítónál kötött életbiztosításhoz a bank adja a hitelt, és nála kell számlát is nyitni
(2002 Magyar Hírlap)
1a. (ritk)
az az összeg, amelyet a biztosított halála esetén a szerződés értelmében a biztosító kifizet, ill. amelyet a biztosított járulékfizetés alapján juttatásként kap
Néhány ezer korona életbiztosításuk volt ugyanis a vakember bizonyos életkorára, mi nem sok év múlva esedékes lett volna, s ez lett volna a lány hozománya
(1914 Tersánszky Józsi Jenő)
1b.
az a rögzített v. járulékként meghatározott összeg, amelyet a biztosított rendszeresen v. egyszerre (be)fizet biztosítási díjként a biztosítónak
[egy ember] az első magyar átalános biztositótársaság életbiztositási ágának nyomtatványait valahogy kezére keritvén, mint e társulat ügynöke, több életbiztositást vett fel
(1860 Vasárnapi Újság)
[a biztosítótársaság] csaknem 25 milliárd forintos díjbevételt ért el, ezen belül életbiztosításból megkétszerezték a tavaly első félévi teljesítményt
(1996 Magyar Hírlap)
A konstrukció előnye, hogy aki két éve fizeti az életbiztosítást, annak elég a minimálbér igazolása
(2002 Magyar Hírlap)
2.
〈annak kif-ére, hogy vmely tevékenység, helyzet, körülmény az életben maradáshoz elengedhetetlen, ill. ahhoz jelentős mértékben hozzájárul〉
A szultánok fizettek készséggel: nagy pénzt fizettek. Ez volt az ő életbiztosításuk. Aki nem fizetett, az a sírja fölött járt egy szál kötélen
(1884 Jókai Mór)
Akkor még nem tudtam, hogy a munka egyetlen nagy életbiztosítás. Az író addig él, amíg ír
(1934 Márai Sándor)
Látva a katonai vezetés egyre veszélyesebb fejetlenségét, életbiztosításnak tűnt egy jól szervezett – úgy gondoltam, az angol – hadifogság
(1999 Természet Világa)
Havi több száz dirhamot fizetek a védelemért, de most láttátok, milyen remekül működik – magyarázta a képtelen helyzetet a borbély. – Szóval én nem jótékony célra költök, hanem életbiztosításra
(2008 Benedek István Gábor)
2a. (tagadó szerkezetben)
〈annak kif-ére, hogy valamely tevékenység, helyzet, körülmény veszélyes, kockázatos, nem biztonságos〉
Politikusnak lenni: nem egy életbiztosítás
(1975 Hernádi Miklós)
egyáltalán nem volt életbiztosítás Robespierre aznapi erkölcsi érzületének rendíthetetlen magabiztosságával szemben állni
(1991 Ludassy Mária)
A fegyverrejtegetés ezen a tájon sohasem volt életbiztosítás, vagy karóba húztak érte, vagy akasztottak
(1996 Magyar Hírlap)
a jelenlegi kormány pozíciója ahogy mondani szokták, nem életbiztosítás
(2000 Magyar Hírlap)
3. (rég)
ember v. állat életfeltételeinek megteremtése, ill. az életveszély megelőzése v. elhárítása
annál élénkebb részvéttel hallandjuk tehát, mi azok [ti. az uszodák] czélszerűbb elrendezése ’s kivált az uszni tanulók életbiztositása körül történik
(1843 Pesti Hírlap)
Sáros Nagy-Patak városa folyovíz mellett és magas parton fekszik […]. De Sárospatak nem érzi a fekvés becsét, az életbiztosítás szükségét, a halandóság kevesbítésének örömét
(1864 Erdélyi János²)
Megérdemlik tehát [ti. a széncinegék], hogy minden erőnkből óvjuk s megtegyük azt, a mit szaporodásuk, életbiztosításuk érdekében csak tehetünk
(1899 Chernel István)
Sz: életbiztosítási
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.

Beállítások