élettan fn 4AB
1. ’a biológiának az élő szervezet, ill. vmely szerv működésével foglalkozó ága; fiziológia’ ❖ Physiologia: – (élettan) (1835 Kunoss Endre C2852, 77) | [Bernstein Gyula] irt számos kisebb, az élettan körébe tartozó dolgozatot (1893 PallasLex. CD02) | Megkísérli felvázolni a lelki szerkezet modelljét úgy, hogy pusztán pszichológiai tudásunkon alapulva, az anatómiából és az élettanból nem vesz kölcsön ismereteket (1984 Vikár György 1164001, 68) | Babes a haladó szellemű tudós a szociálmedicina egyik bátor előfutára, aki a kórbonctan, élettan, járványtan, közegészségtan, törvényszéki orvostan, parazitológia, micrológia terén is maradandót alkotott (1995 Természet Világa CD50).
1a. ’ez mint tantárgy’ ❖ [Benkő Dániel] három évig orvosnövendék volt Bécsben, a hol különösen a vegytan, élettan és természettan voltak kedvelt tantárgyai (1891 Magyar írók élete CD27) | [Csapody István] Budapesten iratkozott be orvostanhallgatónak és az élettan lett kedves tárgya egészen addig, amíg szemészetet nem kezdett hallgatni (1956 Jáki Gyula CD52) | Jelentős volt a bukási arány biofizikából, élettanból és patológiából (2000 Magyar Hírlap CD09).
1b. ’az ezzel a tudományággal foglalkozó mű’ ❖ Egy kezünknél levő élettanban, szerző (Russdorf) következő passussal emlékezik a boldogult életerőről: „a szerves képződmények okául az ugynevezett életerőt vették vala fel: azonban minden értelmes ember beláthatja, mikép ez az üres semmit sem jelentő kifejezés nem szolgálhat biztos ismeretalapul.” (1870 Mentovich Ferenc 8304001, 52) | Felnőtt juh összetett gyomra felfujva és szárítva, természet után 1/5 nagyságban rajzolva, Thanhoffer élettana után (1894 PallasLex. CD02) | [John Cowper Powys] olvasott mindent, élettant, ősi mitológiákat, ultramodern mélylélektant, görög tragikusokat, csillagászatot, detektívregényeket (1947 Szentkuthy Miklós 2055018, 97).
2. (birtokszóként) (átv is) ’〈vmely élőlényre v. annak részére, ill. vmely biológiai folyamatra vonatkoztatva〉 működés, rendeltetésszerű tevékenység’ ❖ A növények élettana. Pest, 1840 (1893 PallasLex. CD02) | Illyés Gyula a maga kivételes írnitudásával, ha már egyszer hozzákezdett, a szolgaság egész élettanát és lélektanát megírta volna (1941 Veres Péter 9771005, 119) | [Vauquelin úr] éppen mostanában foglalkozott a haj élettanával, elemezte színező anyagát, kutatta belső szerkezetét (1956 Lányi Viktor ford.–Balzac 9381004, 68) | Az éghajlat és az időjárás egyébként jelentősen befolyásolja a kutya fejlődését, egész élettanát (1992 Szinák János–Veress István CD59).
Ö: állat~, kór~, űr~.
ÖU: ember~, ideg~, növény~.
ÖE: ~tudós.
Sz: élettani.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.