élettelen mn és hsz
I. mn 14B
1. ’nem élő, biológiai szempontból szervetlen 〈dolog〉’ ❖ [nincs olyan készség, amelyet] az ember a’ gyakorlás vagy mesterség által olly magosra ne emelhetne, hogy abban még az élettelen alkotmányt vagy az oktalan állatot is felmúllya (1805 Verseghy Ferenc C4435, 94) | élettelen kövekből emelt templomok (1905 Evangélikus Családi Lap 2105001, 83) | az izgalom még az élettelen tárgyakra is átragadt: a sárga női szalonban, nyilván rövidzárlat következtében elaludt a villany (1950 Déry Tibor 9107009, 185) | az élő és élettelen környezet magas szintű védelme (2002 Kerényi Attila 3173004, 459).
2. ’elpusztult, ill. az élet jeleit nem mutató 〈szervezet, élőlény stb.〉’ ❖ Ez élettelen test, melyet imé gödörbe azonnal lebocsátunk, hatvan év előtt nem vala s kevés idő mulva ismét nem leend (1836 Táncsics Mihály 8463008, 78) | [az öregasszony] hűdötten, csaknem élettelenül fekszik, csak az esze, a gyomra és a nyelve él még (1907 Bródy Sándor 2206028, 69) | ketten egy hullát cipeltek, vagy talán egy sebesültet, de mégis hulla lehetett, mert egyik karja leért a földre, s lehetett látni, hogy barázdát húz a hóba ez a merev, élettelen kar (1958 Bóka László 9064010, 451) | [A tehén] feküdt élettelenül a jászol előtt (2007 Tolnai Ottó 3320002, 102).
3. ’életerő, életkedv, elevenség nélküli 〈személy〉, ill. ilyen személyre valló, jellemző 〈testrész, megnyilvánulás stb.〉’ ❖ Mi lanyha ember, milly élettelen (1830 Vörösmarty Mihály 8524400, 250) | A szép hölgy mindenbe beleegyezett, de oly levert-, oly élettelennek látszott, hogy komolyan aggódni kezdtem (1872 Prém József 8377022, 109) | Sárika azonban nem tudott felmelegedni. Élettelen egykedvűsége csak délben, ebéd vége felé engedett föl (1901 Kóbor Tamás 8247002, 254) | [a szem] folyton kisebb lesz, és nem ragyog. És valahogy az arc is más, élettelenebb (2005 Polcz Alaine 3148001, 162).
4. ’néptelen, elhagyatott, kihalt 〈hely, terület〉’ ❖ Ezerszinü fáklyákkal ragyoglott le az élénk vár a széles Dunára [...]. A különben kiholt, élettelen puszta Pest is zajos volt (1842 Eördegh István C5777, 78) | [az öregek] üres tekintettel bámulták az élettelen utcát (1909 Krúdy Gyula CD54) | A major igen csendes. Nem úgy csendes, mint a táj. Élettelen (1965 Dobozy Imre 9110002, 50) | A börtöncellára emlékeztető kasból „sugárzó mosollyal” jönnek elő a bányászok, hogy aztán elnyelje őket az élettelen, apokaliptikus vidék (1999 Magyar Hírlap CD09).
II. hsz 0 (rég, irod)
1. ’életét vesztve, elpusztultan, ill. holtan’ ❖ Felhő alakjába lelkem átöltözik, Ugy száll a hon fölött nyugattól keletig Sötéten, csendesen; Ha volna mennyköve, mint van a felhőnek, Csapásitól, ifjak, sokan hevernétek A port, élettelen (1847 Petőfi Sándor 8366333, 154) | [Az ifjú] ottan feküdt a jégbe lenn, magasztosan, élettelen (1936 e. Kosztolányi Dezső ford.–Longfellow CD01).
2. ’életerő, elevenség nélkül’ ❖ itt minden haláloson borong – minden élettelen nyöszörög (1806 Wándza Mihály 8525014, 82) | [Waldemar] fenyegető pillantással nézte az élettelen előtte fekvő Véghelyi Viktort. Lehajolt, megtapogatta, érzi-e még szivének dobogását? Olyan volt az, mint a halott (1900 Vértesi Arnold 8520007, 80) | az egész felső test élettelen hátradőlt az ágyra (1913 Babits Mihály C0694, 218).
Sz: élettelenség.
Vö. CzF.; ÉrtSz.; ÉKsz.